[N&n galeria] Fw: meghívó az N&n galéria rendezvényére: gömöri györgy: találkozások petri györggyel - invitation for the forthcoming event at the N&n gallery: györgy gömöri: encounters with györgy petri

2009. Okt. 19., H, 00:37:12 CEST

javított dátummal!!!!

az N&n galéria tisztelettel meghívja önt és barátait 
a petri györgy terembe 2009 október 21-én, szerdán 19 órára

the N&n galery cordially invites you and your friends to 

the györgy petri hall on 21th october 2009, on wednesday at 7 pm   

[horgodra tuztél, Uram.]

[I am stuck, Lord, on your hook.]

gömöri györgy

petri angol szerkesztoje és fordítója . the english editor and translator of petri 

az est háziasszonya váradi júlia . the hostess of the evening is ms. júlia váradi

petri györgy verseit elmondja halmágyi sándor . the poems of györgy petri 

are performed by sándor halmágyi  

--------------------------------------------------------------------------------

Petri György:

Horgodra tuztél, Uram. 
Huszonhat éve 
kunkorodok, tekergek 
csábosan, mégsem 
feszült ki a zsinór. 
Nyilvánvaló, 
hogy a folyódban nincs hal. 
Ha mégis remélsz,
válassz más kukacot. 
Szép volt 
kiválasztottnak lenni. 
De most már szeretnék 
szárítkozni, mászkálni a napon.

György Petri

I am stuck, Lord, on your hook.

I've been wriggling there, curled up,

for the past twenty-six years,

alluringly, and yet

the line has never gone taut.

It's now clear

there are no fish in your river.

If you still have hopes, Lord, choose

another worm. It's been truly

beautiful,

being among the elect.

All the same, now I'd just like to

dry off, and loaf about in the sun.

fotó/photo: bence györgy - 1970 elott/before 1970

--------------------------------------------------------------------------------

    Bár 1956 óta Angliában élek, figyelmes olvasója maradtam a kortárs magyar irodalomnak, különösen a lírának. Így került kezembe 1969-ben a frissen kiadott Költok egymás közt c. versantológia, amelyben egy-egy idosebb költo mutatta be a fiatal pályakezdok költészetét. Vas István történetesen egv számomra ismeretlen Petri György nevu költovel foglalkozott, s miután elolvastam bevezetojét, majd Petri verseit, megállapítottam, hogy mint általában, most is igaza van - ez a fiatalember valóban tehetséges. méghozzá néha meghökkentoen az. Mivel a versek egyikébol másikából nekem tetszo politikai üzenetet olvastam ki. emiatt Petri felkerült a "figyelendok" listájára. (Pár évvel késobb, úgy tudom, a belügy is tehette egy hasonló listára, de meroben más szándékkal és jelentéssel.) Két évvel a fenti antológia után Petri elso kötetével jelentkezett. A Magyarázatok M. számára markáns kötet volt, s Oravecz Imre akkoriban megjelent elso gyujteményével együtt ismertettem a müncheni Új Látóhatárban. Petri kötete sokkal jobban tetszett, mint Oraveczé, aki - úgy éreztem - posztmodern "divatverseket" írt a Tandori által már megtisztított terepen. Mindkét költonél láttam a filozófiai érdeklodést, vagy ha úgy tetszik, hátteret, de Petri György nyelvi újításai, illetve ironikus fordulatai sokkal inkább szóltak hozzám, mint Oravecz szenvtelensége és erosen tárgyiasított képei. Petri késobbi "alulstilizáltságát' ebbol a kötetbol még csak sejteni lehetett, nem pedig bizonyítani. De már itt is voltak olyan hosszú távra érvényes, idézheto versek, mint az Ismeretlen kelet-európai költo verse 1955-bol vagy a Kizsarolt nevetséges életünket... és ilyen sokatmondó sorok, mint: "Egy-két zajos esemény/ tanúja voltál, jelen voltál. Tedd el az újságokat./ Mindez töredék. Évekig tartott,/ amíg kiláboltál a hazugságból".
    Az egyik ilyen "zajos esemény" persze az ötvenhatos forradalom volt. Erre Petri csak utalhatott - ekkor még nem tudott teljesen kibújni a közlés-kompromisszum kényszerzubbonyából. De amikor következo verseskötetét, az 1974-es Körülírt zuhanást kegyetlenül megcenzúrázták, úgy döntött, ha következo gyujteményével is ezt próbálják csinálni, lemond az engedélyezett közlésrol, "lemegy" szamizdatba. Ez meg is történt és szerencséjére éppen ekkor kezdett muködoképes lenni a hazai demokratikus ellenzék- Demszky Gábor AB kiadója vállalta, hogy kiadja Petri következo kötelét, az Örökhétfot. Könyvtáram fontos darabjai közé tartozik ez a szürke fedelu füzet, benne a Petofi és József Attila nyomdokain járó (mert a politikai szókimondást vállaló) Petri-versekkel. Köztük volt A személyi követo éji dala is, ami késobb elso angol Petri-kötetünk címadó versévé vált: Night Song of a the Personal Shadow. De van még egy másik Petri-kötetem is szamizdat kiadásban, az Azt hiszik. Kiadta az AB Független Kiadó 1985-ben és a címlap hátlapján ez áll: "készült szitanyomással Budapesten 1500 példányban". A régi rossz, de valahol mégis izgalmas idok, amikor egy illegális verseskötet ennyi példányban fogyott! Aztán persze 1989-90-ben Petri György lírája nem csakhogy hirtelen kiadható lett. hanem keresett árucikk - végre valaki, aki valóban kimondta, amit gondolt, a laza és gyakran sunyi kompromisszumokra épülo, de sokáig olajozottan muködo Kádár-rendszerben!
    Cambridge-i költobarátommal, Clive Wilmerrel a hetvenes évek végén kezdtük Petrit angolra fordítani, de elso fordításunk csak 1982-ben jelent meg. viszont elég jó helyen: a Times Literary Supplementben. Ezt számos más közlés követte, emlékezetes Nagy Imre-versét például az Encounter c. folyóirat hozta le a forradalom harmincadik évfordulóján. De én már elobb személyesen is megismertem Gyurit - ez 1984-ben vagy 1985 elején lehetett., de mindenképpen már- amerikai útja után volt. A Gellért szálló sörözojében találkoztunk, egy-két órát beszélgettünk, kifizettem neki angolul megjelent versei jogdíját és a végén (emlékszem, kicsit meg is halódtam tole) Petri búcsúzóul megölelt. Ettol kezdve már nem szakadt meg a kapcsolat közöttünk - bár ritkán találkoztunk, ilyenkor mindig bensoségesen tudtunk beszélgetni. És úgy emlékszem, már elso találkozásunk alkalmával mondtam neki, hogy Clive Wilmernek (meg persze nekem is) annyira tetszenek a versei, hogy kötetet szeretnék csinálni belolük angolul, de egyelore még nincs rá kiadónk.
    Pár évvel késobb ez is megoldódótt. 1989 elején egy Michael March nevu vállalkozó szellemu fiatal angol költo fesztivált szervezett a kelet-európai országok költoinek, és minden országból meg tudtunk hívni valakit Londonba erre a fesztiválra. Ez a "Child of Europa" (Európa gyermeke) c. fesztivál adott lehetoségei Petri meghívására - és o lett a rendezvény egyik sztárja lakonikus, kemény verseivel. Például ez a kétsorosa a lehelo legtömörebben fogalmazta meg a "puha diktatúra" hangulatát: "Cipomre nézek: fuzo benne! /Nem lehet, hogy ez börtön lenne". Azonnal ajánlatot kapott angol kötetre. Fondítótársam, Wilmer ekkor ismerte csak meg Petrit. és találkozásukból egy érdekes Wilmer-vers született, egy olyan Petri-portré, amit késobb lefordítottam magyarra, mert hozzávetolegesen pontos képet adott az Örökhétfo költojérol, akinek versei nem csak a "létezo szocializmus" konvencióit és tabuit támadták gyilkos iróniával, hanem az egész ún. "polgári" világrendet utasították el a szabasághiányban szenvedo individuum nevében. Meg voltam róla gyozodve, hogy Petri minden rendszerben ellenzéki lett volna, hiszen született anarchista volt, aki a rendszerváltást is fölöttébb pesszimista módon élte meg, megjósolva: "rettenthetetlen hülyék kora jo". Valóban, már az elso szabad magyar parlamentben sikerült kapnunk pár szép példányt a fergeteges retorikájú hülyékbol. A helyzet azóta (ahogy szokás volt a rendszerváltás elotti zsargonban mondani) csak "fokozódott".
    Petrivel kevés levelet váltottunk, egyszer (1986-ban) Nyugat-Berlinbol írt hosszabban, egyszer meg Budapestrol már elso angol kötetének megjelenése után. amikor lefordítottuk Ábránd címu versét, amirol azt írta: "amennyire csenevész angolságommal meg tudom ítélni.... ez kivételesen jól sikerült". Elso angol kötetének különben akkora kritikai sikere lett (mert verset, különösen más nyelvbol fordított verset az angolok nagyon ritkán vesznek), hogy a Bloodaxe kiadó egy újabb gyujteményre bíztatott bennünket, ami 1999-re, a frankfurti könyvvásár magyar eseményeire meg is született. Ez az Eternal Monday c. új kötet, mint az év egyik legjobb versfordítói gyujteménye, bekerült a Weidenfeld Fordítói Díj döntojébe - igaz. teljesen esélytelenül, mert négy vagy öt regény mellett -, és ez csupán egy kellemes ebédet eredményezett Wilmernek meg nekem egv oxfordi kollégiumban, ahol a díjat odaítélték. De Petri neve felkerült az európai modern líra éllistájára, amit az is jelzett, hogy ekkoriban már több angol nyelvu antológia válogatta be verseit Nagy-Britanniában csakúgy, mint az Egyesült Államokban.
    Miközben az új Petri-köteten dolgoztunk, elég rendszeressé váltak budapesti találkozásaink. Részben azért, hogy megbeszéljük egyes fordítási problémáinkat, részben mert most már minden érdekelt, amit Petri Gyuri csinált vagy gondolt. Nem voltam túl elégedett 1993-as Sár címu gyujteményével, úgy éreztem, a korábbi versekhez képest sok benne a nyelvi játék és kevés a - hogy is mondjam - élményanyag. Ezt Petri egy pesti sörözoben nyújtotta át nekem 1993 novemberében, a következo ironikus ajánlással:"G. Gy.-nek kiemelkedo "magyarságteljesítményéért". Ma sem tudom, pontosan mit értett ezen - lehet, hogy azt. méltányolja: továbbra is buzgón fordítom-fordítjuk verseit. Még megérte az Eternal Monday megjelenését, de amikor utoljára láttam, már nagyon beteg volt. Tudom, hogy imádott fozni, és egyik nagy bánata az lehetett, hogy a gégerák elorehaladásával már nem tudott annyit enni és inni, amennyit szeretett volna. És egyik utolsó versébol látom, mennyire tudta, milyen kevés ideje van még hátra. A vers címe: Eloérzet. Rövid vers, tehát ideírom: "Talán New York-ba még, / de lehet, hogy/ oda sem már./ rámfüggesztette már kristály-tekintetét, egy hókeselyu-szempár". Ez a vers 2000. július 21-én jelent meg az Élet és Irodalomban. Pár héttel késobb Petri Gyuri, "önmaga haldoklásának írnoka", elejtette a tollat, és felült egy felhore, hogy ott Szabó Lorinccel társalogjon. Gömöri György. Megjelent a Hungaricum 2008/4/es számában.

--------------------------------------------------------------------------------

    Though I have been living in England since 1956, I have remained a faithful reader of contemporary Hungarian literature, particularly lyric poetry. Thus it was that in 1969 I came across the newly-published anthology of verse Költok egymás közt, in which elder poets presented poetry by younger ones. István Vas happened to deal with a poet then unknown to me, György Petri, and after reading his introduction and Petri's poems, I concluded that, as usual, he was right: this young man was indeed talented - astonishingly so in fact. Since the political message I detected in one or two of the poems was in accord with my thinking, Petri went onto my "to watch" list. (A couple of years later, the Interior Ministry put him on a similar list, but with an entirely different intention and significance.)
    Two years after this anthology, Petri's first volume was published. Entitled Magyarázatok M. számára [Explanations for M.] it was a striking collection, and I wrote of it and Imre Oravecz's first collection in the Munich journal Új Látóhatár. I much preferred Petri's collection to Oravecz's, who, I felt, wrote postmodern "fashion poems" on territory cleared by Tandori. I saw philosophical interest, or if you will, background, in both poets, but György Petri's linguistic innovations and ironic turns of phrase spoke far more to me than Oravecz's dispassionate and highly objectified imagery. Petri's later "understylised" language could only be guessed at, rather than proved, on the basis of this volume. But it already included poems which have remained both valid and quotable, such as Ismeretlen kelet-európai költo verse 1955-bol or Kizsarolt nevetséges életünket. and such pregnant lines as: "Egy-két zajos esemény/ tanúja voltál, jelen voltál. Tedd el az újságokat./ Mindez töredék. Évekig tartott,/ amíg kiláboltál a hazugságból".
    One of the "noisy events" was of course the revolution of 1956. Petri could only refer to this obliquely - at the time he could not shrug off the straitjacket of self-censorship. But when his next volume of poems, Körülírt  zuhanás was cruelly censored, he decided that if the same was done to his next collection he would renounce official publication and go "down" into samizdat, the literary underground. This is what happened, and fortunately it was at this time the democratic opposition in Hungary began to be workable - Gábor Demszky's AB publishing house undertook to publish Petri's subsequent volume, Eternal Monday. This grey-bound booklet is one of the important items in my library, with Petri's poems in the footsteps of Petofi and Attila József (in that he spoke his mind politically). Amongst them was A személyi követo éji dala, which later gave the title to Petri's first volume in English: Night Song of the Personal Shadow. But I have another volume of Petri's, in a samizdat edition: Azt hiszik. It was published by AB Independent publishers in 1985 and on the back of the title page is written: "screen printed in Budapest, 1500 copies". The bad old days, though somehow exciting, when there was such a demand for an illegal volume of poetry! Later of course in 1989-90, György Petri's poetry suddenly became not only publishable, but was even sought-after goods - at last, someone who genuinely said what he thought of the Kádár regime, built on loose but often shifty compromises, but often operating smoothly.
    At the end of the 70s I  and a Cambridge poet friend, Clive Wilmer, began translating Petri into English. Our first translation was only published in 1982, albeit in a fine place: the Times Literary Supplement. This was followed by many other publications; his memorable poem about Imre Nagy was published in Encounter on the thirtieth anniversary of the revolution. But before this, I got to know György personally, it may have been in 1984 or early 1985, but definitely after he went to America. We met in the bar of the Gellért Hotel, chatted for an hour or two, I paid him the rights for his poems published in English and finally (I remember I was rather moved by this) Petri embraced me by way of goodbye. Ever since, we have been in regular contact up to his death- though we meet rarely, we are always able to chat intimately. As I remember, the first time we met I told him that Clive Wilmer (and of course I) liked his poems so much that we would like to put together an English volume of them, but at them moment had no publisher.
    A couple of years later this problem was solved. In early 1989 an entrepreneurial young English poet, Michael March, organised a festival for poets from eastern European countries, and we could invite someone from every country to London for this festival. This "Child of Europe" festival enabled us to invite Petri - and he became one of the stars of the event, with his laconic, tough poems. This two-liner, for instance, expresses the mood of the "soft dictatorship" as succinctly as possible: "Cipomre nézek: fuzo benne!/ Nem lehet, hogy ez börtön lenne"(I glance down at my shoe and - there's the lace!/ This can't be gaol then, can it, in that case.) He immediately received a proposal for a volume in English. My fellow translator Wilmer first met Petri then, and their meeting gave rise to an interesting poem by Wilmer, a kind of portrait of Petri, which I later translated to Hungarian, because it gave a fairly accurate picture of the poet of Eternal Monday, whose poems not only attacked the conventions and taboos of "existing socialism" with murderous irony, but rejected the entire "civic" world order in the name of the individual suffering from a lack of freedom. I was convinced that Petri would have been a dissident in any system, for he was a born anarchist, who saw the changes of 89 with the utmost pessimism, predicting: "there comes a time of indomitable idiots". Indeed, in the first free Hungarian parliament we had quite a few idiots, with their tempestuous rhetoric. Since then the situation has merely (to use the jargon of pre-1989 days) "intensified".
Petri and I exchanged few letters. Once (in 1986) he wrote at length from West Berlin, and from Budapest after the publication of his first English volume, when we translated the poem "Daydreams" (Ábránd), of which he wrote: "as far as I can judge with my feeble English.this is exceptionally good". His first volume in English won such great critical acclaim (because the English public rarely buys poetry, particularly poetry in translation), that Bloodaxe publishers encouraged us to make another collection, which was ready by 1999, for the Hungarian events at the Frankfurt book fair. This new volume was Eternal Monday, as one of the best collections of translated poetry, made it to the finals of the Weidenfeld Translation Prize (though without a chance, alongside four or five novels) - and all it resulted in was a pleasant luncheon for Wilmer and me in the Oxford college where the prize was awarded. Petri's name, though, moved to the vanguard of modern European lyric poetry, as was shown by his poems' being selected for several English-language anthologies of the time in Great Britain and the United States.
    While we worked on a new Petri collection, our meetings in Budapest became fairly regular. Partly so that we could talk over various problems of translation, and partly because by now everything that György Petri did or thought interested us. I was less satisfied with his 1993 collection, Sár [Mud], feeling that compared to his earlier poems there were too many linguistic tricks and too little experiential material, so to speak. Petri gave it to me in November 1993 in a Budapest pub, with the following ironic dedication: "to Gy.G for his outstanding "Hungarian achievement". To this day I don't know exactly what he meant by this - perhaps he appreciated the fact that I (we) continued enthusiastically to translate his poems. He was still with us when Eternal Monday was published, but when I last saw him, he was already very ill. I know he loved to cook and he must have been distressed that as his throat cancer progressed he could no longer eat and drink as he would have liked. And in one of his last poems I saw how clearly he knew how little time he had left. The title is Eloérzet [Presentiment]. It is a brief poem, so I shall give it here: "Talán New Yorkba még, / de lehet, hogy oda sem már,/ rámfüggesztette már kristály-tekintetét/ egy hókeselyu-szempár" (Perhaps a trip to New York/ but it may not be possible either/ a snow-white pair of hawk-eyes/ has fixed their crystal-glance on me) This poem was published on 21 July 2000 in Élet és Irodalom. A couple of weeks later, "scribe of his own death", lay down his pen and took his place on a cloud, to converse with Lorinc Szabó. György Gömöri. Originally published in the Hungaricum 2008/4.

--------------------------------------------------------------------------------

 a galériában megtekintheto . on view at the gallery
molnár farkas terem . farkas molnár hall

a market régi és új irodaháza 

the market's old and new office building

schön építésziroda . schön architect office

--------------------------------------------------------------------------------

gyarmathy katalin terem . katalin gyarmathy hall

köz-mu . 3 lines

lépték-terv tájépítésziroda . office for landscape architecture

--------------------------------------------------------------------------------

petri györgy terem . györgy petri hall

átrendezés alatt . under construction 

--------------------------------------------------------------------------------

következo program . the next program is

2009 10 28 . 28 10 2009

petri györgy terem . györgy petri hall

petri kéziratok . petri manuscripts

--------------------------------------------------------------------------------

N&n galéria 

1065 budapest, hajós utca 39.

36 1 302 45 96, 36 1 301 04 50, 36 30 934 73 89

galeria at nagybalint.hu

www.nagybalint.hu

a galéria látogatható hétfotol péntekig 10-18 óráig

ettol eltéro idopontban és hétvégén telefonos egyeztetés alapján gyakorlatilag bármikor

 the gallery is open to the public from 10 am to 6 pm, from monday to friday.

by appointment it is open any time, including weekends 

--------------------------------------------------------------------------------

 to unsubscribe . leiratkozás az értesítésrol

--------- következ? rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.c3.hu/pipermail/nnngaleria/attachments/20091019/3dbf0015/attachment.htm>
--------- következ? rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: nem elérhet?
Type: image/jpeg
Size: 29905 bytes
Desc: nem elérhet?
URL: <http://lists.c3.hu/pipermail/nnngaleria/attachments/20091019/3dbf0015/attachment.jpeg>
--------- következ? rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: nem elérhet?
Type: image/jpeg
Size: 11597 bytes
Desc: nem elérhet?
URL: <http://lists.c3.hu/pipermail/nnngaleria/attachments/20091019/3dbf0015/attachment-0001.jpeg>
--------- következ? rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: nem elérhet?
Type: image/jpeg
Size: 6295 bytes
Desc: nem elérhet?
URL: <http://lists.c3.hu/pipermail/nnngaleria/attachments/20091019/3dbf0015/attachment-0002.jpeg>
--------- következ? rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: nem elérhet?
Type: image/jpeg
Size: 18747 bytes
Desc: nem elérhet?
URL: <http://lists.c3.hu/pipermail/nnngaleria/attachments/20091019/3dbf0015/attachment-0003.jpeg>
--------- következ? rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: nem elérhet?
Type: image/jpeg
Size: 14472 bytes
Desc: nem elérhet?
URL: <http://lists.c3.hu/pipermail/nnngaleria/attachments/20091019/3dbf0015/attachment-0004.jpeg>