[artinfo] Holokauszt és művészet: magyar történetek (1945-1989)

[Daniel Véri]

http://www.parizs.balassiintezet.hu/hu/programok/holokauszt-es-muveszet/



*Holokauszt és művészet:  magyar történetek (1945-1989) *

április 10. - május 24.
Megnyitó: április 10. 19:00
Tárlatvezetés: április 10. 20:00; május 17. 20:00 és 23:00
nyitva: kedd-szombat 13:30-19:30
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris

 "Ennek a könyvnek a tárgya nem a zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél, az
magyar történelem." (Ember Mária: *Hajtűkanyar,* 1974)


A kiállítás a holokauszt és a porajmos emlékezetét vizsgálja a magyar
művészetben 1945 és 1989 között: egy olyan időszakban, amikor az előbbi
kifejezés használata Magyarországon még nem volt bevett, az utóbbi
elnevezés pedig még meg sem született. Nem a holokauszt ideje alatt
készült, azt dokumentáló művek kerülnek kiállításra, hanem olyan alkotások,
amelyek évekkel később, kritikai nézőpontból közelítenek a vészkorszakhoz.

Az első művek a háborút követő koalíciós időszak (1945-48) szabadabb
levegőjét tükrözik, egyben személyes holokauszt-élmények friss lenyomatának
tekinthetők. A kiállított művek legtöbbje 1948, a kommunista hatalomátvétel
után készült, abban a korszakban, amikor az állami emlékezetpolitika a
"fasizmus elleni küzdelemre", annak "hőseire" és "mártírjaira" helyezte a
hangsúlyt, szándékosan figyelmen kívül hagyva az áldozatok zsidó és cigány
származását. Ennek az emlékezetpolitikának volt hordozója Magyarországon -
többé-kevésbé egészen az 1989-es rendszerváltásig - számos emlékmű és
emléktábla.

Ez előtt a történelmi háttér előtt rajzolódik ki a kiállításon látható
művek értelme és értéke. Az itt bemutatott alkotások cáfolják a
holokausztot övező csend mítoszát, de legalábbis módosítják az összképet:
rámutatnak az állami emlékezetpolitika és közbeszéd, valamint a
magán-emlékezet és művészeti emlékezet alapvető különbségére.

A válogatásban nagy hangsúlyt kaptak a korai, kritikai szemléletű művek,
amelyek a kérdést övező hallgatást megtörve teremtették meg a holokausztról
szóló művészeti diskurzus lehetőségét. Az egyes művészek saját
érdeklődésük, tapasztalataik - személyes *történeteik *- felhasználásával
nyúltak a témához, műveik nyilvánossága azonban a korszakban - különösen a
hivatalos emlékezetpolitika emlékműveivel összevetve - korlátozott volt.

Képzőművészeti alkotások mellett a tárlaton szerepelnek a
holokauszt-emlékezet csomópontjait jelentő filmek, valamint olvashatók
egyes, francia fordításban megjelent szépirodalmi alkotások is. A
kiállított művek közgyűjteményekből és magángyűjteményekből származnak,
nagy részük ritkán látható, az 1945-89 közötti holokauszt-emlékezet
kontextusában pedig most kerülnek először a nagyközönség elé.

Kiállító művészek: Anna Margit, Bálint Endre, Berczeller Rudolf Rezső,
Böröcz András, Erdély Miklós, Kemény György, Major János, Román György,
Rozsda Endre, Szenes Zsuzsa, valamint Fábri Zoltán, Gazdag Gyula és Lojko
Lakatos József filmjei.

A kiállítás kurátora:
Véri Dániel, művészettörténész

A belépés ingyenes