[artinfo] Játék: szabály és szabadság - 18. Minimum Party alkotótábor és szakmai fórum

[Lorincz Ildiko]

Játék: szabály és szabadság 
18. Minimum Partyalkotótábor és szakmai fórum 2013 július 31. és augusztus 11. között, Kászonaltíz mellett, a Tiszás patak torkolatánál. (Tiszástőn, Erdélyben)

Hadd játsszunk egy kicsit az ellentétekkel: adni – venni – odaadni – elvenni – visszaadni – visszavenni; oda-vissza vinni: mi minek az ellentéte és mennyire? Valami – semmi – semmi sem. Mozgás – pihenés – megpihenés – megmozdulás. Megformálás – formabontás: alaktalan – alakos (aki alakoskodik, vagy sem?) Szójáték, játékszó – hívószó. Idén a játék lesz a hívószavunk a Minimum Party-n.
Azt jól tudjuk, hogy az ellentéteket, főleg, ha azok elvi dolgokról, eszmékről vagy világnézetről szólnak, komolyan nem lehet összeegyeztetni. A humorban viszont a legádázabb ellenfelek is egymásra találhatnak (példa rá a politikai kabaré, amiben legalábbis fiktíven megtörténik). A játék, úgy látszik, alkalmas arra, hogy az ellentéteket egy fedél alá hozza, és arra is alkalmas, hogy a keletkezett feszültséget jótékonyan szabályozza. Hiszen az ember nem a benne lévő feszültségek elvezetésére, hanem egy optimális szint beállítására törekszik, amely a psziché leghatékonyabb működését, és a legkellemesebb közérzetet biztosítja (Zuckermann-féleSSS-skála). A játék önmagában is ellentmondásos: egyrészt szigorú szabályai vannak, másrészt maga a szabadság. A szabályok megléte biztosítja a játékosok esélyegyenlőségét, másrészt a játék teret enged az alkotókészség, a képzelőerő
 számára, és ezáltal izgalmassá teszi azt a tevékenységet, amelyet önmagáért végzünk, melynek saját belső örömforrása van. Huizinga szerint a kultúra a játékból keletkezik: kezdetben játsszák a kultúrát. És ha már ezt teszi az emberiség az idők kezdete óta, akkor mi is megtehetjük ezen a nyáron a már megszokott helyünkön, Kászonban.

18. Minimum Partyalkotótábor műhelyei:
Természetművészet – vizuálisművészet műhely
Vezeti: Erőss István (Budapest)
A természetművészet jegyében született művek az urbánus környezettől távol, általában természeti, esetleg falusi környezetben jönnek létre. A természetművészeti alkotások "jelek", melyek az adott táj specifikumát, egyedi jellegét erősítik, összefonódásuk környezetükkel megváltoztathatatlan. Az alkotási folyamat során a helyszínen fellelhető természetes anyagokat használjuk, melyek mulandóak, lebomlanak, így maga a mű is efemer jellegű lesz, hiszen már az alkotás pillanatában bele van kódolva egy bizonyos élettartam. Ebben az esetben nem érvényesül a konvencionális, örökkévalóságnak szánt műalkotás mítosza - az alkotás a természet ciklikus változásainak idejében létezik csupán. Az anyagmegmunkálás során főleg a kézműves technikákra szorítkozunk - csapolás, fonás, eresztés, kötözés, stb. –, lehetőség szerint kiküszöbölve a gépi eszközök használatát. A kászoni
 környezet kiválónak ígérkezik ilyen jellegű alkotások létrehozásához.

Ütőhangszeres foglalkozás – zeneműhely
Vezeti: Hána László (Marosvásárhely)
A játék öregebb az embernél. Talán mindennek a kezdete. Tetszik, nem tetszik, alapvető szükségletünk. Aki elfelejt játszani, az szinte minden igazán fontosat elfelejt. A ritmus, a zene sem más, mint játék az idővel, a hanggal, a csenddel, egymással… Bármilyen magas lóról nézzen is le a „művészet”, alapja nem egyéb, mint a szellem szabad játéka. A játék hiánya ugyanúgy, mint a tartalom hiánya: „művészkedés.”
Az együttzenélést sem tekintem másnak, mint véget nem érő, nagy közös játéknak. De van-e jó játék, szabályok nélkül? Vagy éppen az, az igazi? Ha felejtenél, ülj le a játszó gyerekek közé, és nézd meg, hogyan változik a fadarab táltos paripává… és nézd az arcukat: ezt nem kell tanulniuk – hozzák magukkal. Hát ez a csoda.
A dobolás veszélye: Vigyázat, elkezdeni könnyebb, mint abbahagyni! Erre magadtól is rájössz, de akkor már késő. Ekkor, már csak a lélek szabad játéka segíthet rajtad: a humor.
A napi ütőhangszeres foglalkozás programja:
Ismerkedés a különböző zenei stílusok, földrészek ütőhangszereivel, és a hangszereken való alapfokú technikák elsajátítása.
Játék és szabadság: a közös zenélés.
A közös zenélés fortélyai, szabályai és szabadsága. Improvizációs játékok.
Szabályos és szabálytalan zenei, ritmikai formák.
Szimmetria – aszimmetria.
A csend (a szünet) ereje.
Merev számolás helyett: dallamos ritmizálás.
Az improvizáció.
A közös improvizáció, a kérdés – felelet technikája.
Kötött-kötetlen ritmika.
A kötetlen zenélés egyetlen szabálya: a szabadság?
A rögtönzés szabadsága.
Rögtönzés, különböző témákra.
A környezetben fellelhető dolgok megszólaltatása.
Hangszerkészítés helyi anyagokból.
A saját hangszerparkom véges, ezért kérem, aki tud, hozzon hangszert magával. Bármilyen üthető-verhető, fújható-szívható, húzható-nyúzható hangszer megfelel.

Fotóriport-készítés
– fotóműhely
Vezeti: Szebeni-Szabó Róbert (Budapest)
A foglalkozások alapja a riportkészítés, melyben a tábor eseményeit dolgozzuk fel. A riport mellett szó lesz a képek olvasásáról, régi (saját) képekről, a köréjük rakódott történetekről, melyekről az alkotó mesél. Szó lesz a digitális fényképezőgépről, mint segédeszközről az analóg fényképezésnél, valamint a műtárgyfotózásról kezdetleges eszközökkel (hogyan improvizálhatunk műterem hiányában különféle segédeszközöket?). További feladat lesz a növények fotózása és megvilágítása a környezetben előforduló anyagok segítségével. Hogyan „lopjuk” a fényt? – ehhez a témához kapcsolódik a mélységélesség tudatos használatának megvitatása.

Kettős játékok – játék és szabadság – filmes műhely
Vezeti:
            Fogarasi Gergely (Budapest) és Schneider Tibor (Kolozsvár), aki a tábori filmes dokumentáció készítését irányítja
Filmet csinálni magányosan nem lehet, a forgatás mindig társasjáték. Főleg, ha kevés idő áll rendelkezésre, improvizálni kell kamera előtt és mögött. Idén a gyorstalpaló filmkészítés 10 napja alatt játszani fogunk, képekkel, és hangokkal, egymásrafigyeléssel, rögtönzésekkel, egymásból építkezéssel. Ez a kettős Játék, ha jól működik, hozza meg az alkotói Szabadságot. A forgatások alatt mindenki kipróbálhatja magát rendezőként, íróként, operatőrként, vagy akár színészként is. Aki részt vesz a munkafolyamatokban, garantáltan legalább két filmmel távozik. Idén a filmes műhelyben a „Játék: Szabadság„ témaköre kerül szabadon az egyéni nézőpont kísérleti kése alá, a videóművészet különféle műfajain, struktúráin keresztül. Ötleteket, rövid leírásokat, saját történeteket is várunk, amikből kiindulhatunk. A műhelymunka során közös alkotásra törekszünk a
 többi minimumpartys műhellyel is.
A workshop 10 napja három fő alkotási fázisból áll:
I. Ötletelés, forgatókönyvek kidolgozása
II. Forgatás, videókísérletek
III. Utómunka
Esténként filmvetítések (az ezredforduló óta gyártott magyar kis- és nagyjátékfilmek kínálatából), és kötetlen elemzői beszélgetések a látott filmekről.
A workshop alatt készült munkákat a tábor végén bemutatjuk! Aki teheti, hozzon magával kamerát, fényképezőgépet, laptopot, minden olyan eszközt, ami a forgatást segítheti!
Az előző évek filmjeiből itt látható válogatás.

Mozgásszínházbutó alapokon – Táncműhely
Vezeti:
            Szabó Ildikó Ágnes (Budapest)
Mi a butó?
A mozgásszínház műhelyben célunk egy olyan előadás létrehozása, akár a zeneműhely tagjaival közösen, mely a „saját” mozdulatokat egybefűzve meséli el a bennünk szunnyadó történéseket. A belső tájkép láthatóvá válik, de csak egy pillanatra, aztán egy újabb követi… Mert mi a butó? A nyers és vad mozdulatok? Ritmikus forgás következtében a törzs körül csapkodó végtagok? Lassú séta? Vagy az anyaméhben úszó magzat lebegő mozgása? Ezek mind vagy egyik sem? Netán az elfeledettség állapota vagy maga az ellentmondásosság lenne? Az átváltozás áthatja a butót, de ennek a metamorfózisnak a jelentése nem prózai, hanem folyamatban lévő és új értelmezésekre nyitott…

Filozófia-színház!
– filozófia műhely
Vezeti:
            Pálfalusi Zsolt (Budapest)
A filozófia műhely idei feladata egy rendhagyó kísérlet: olyan színpadi alkotás létrehozása, mely különböző filozófiai elméleteket jelenít meg színpadi eszközökkel. A szövegek eredetileg filozófiai művekből valók, a játékosok pedig saját dramaturgiájuk szerzői egy olyan vitában, mely kontradikciók sorát vonultatja föl.
Minden érvnek számít: a hallgatás, a düh, az érthetetlen monológ, a felolvasás és a zene. A vita minden szereplője megalkotja a saját színpadi szcenikáját, melyet a leghatékonyabbnak vél a vitákban való részvételhez. Egyetlen cél, játékban kell maradni egy eleve sérült diskurzus keretei között.

Iróműhely
Vezeti: Juhász Kristóf (Budapest)
Kis ligetben kecses nimfa szökell: nyelvünk. Férfiasságát csak keservesen felajzó szatír üldözi: a nyelvész. Soha nem érheti utol a nimfát. Mi a nimfát nem vesszük üldözőbe. Mi irodalmi szövegeket fogunk létrehozni: a nimfát magunkhoz édesgetjük. Játékosan: azaz pimaszul és tiszteletlenül. A nimfa ezt szereti. Saját akaratából fog ölünkbe ülni. Stiláris játékok és kreatív írásgyakorlatok útján képessé válhatunk arra, hogy nevet adjunk dolgoknak. Valódi nevet valódi dolgoknak. Ha megtaláljuk a valódi nevet, talán megtaláljuk a valódi dolgot is.
Ahogy a gyermek mondja: a fűrész a fűnek a része.
Ahogy a bölcs mondja: a valóságok száma végtelen.
A nyelv nem szabályok összessége.
A nyelv alapvető, privát intimitás.
A nyelv a legszemélyesebb hitvallás.
A nyelvből lett a gondolat és a tudat. Kezdetben vala a logosz.
Aki tudatosan használja a nyelvet, az önmagának tudatos fölhasználója.
Játszani fogunk. Nagyon komolyan. Egyenesen logoszódni fogunk.
Vagy csak logni.
Az is igaz lesz, ami csak jól hangzik.

Kézműves műhely
Vezeti:
            Végh Éva (Kolozsvár) és Czirják Szilárd (Gyergyócsomafalva)
Célunk mindenben meglátni és megtalálni a játék tárgyát, eszközét, eszközgyárként működnénk.
Ahogyan a mára gyermek-szórakoztatássá vált bábszínházi figura, a báb is valaha az istenség, szentség, megfoghatatlan megjelenítése volt, éppúgy a játék tárgya, eszköze is a „nagyobbik” világ másolata, a játékfolyamat a nagyvilág egyfajta értelmezése, olvasata – nos, ehhez az olvasáshoz nyújthatunk ábécét.
Elsődlegesen (élőlényeket ábrázoló) bábokat segítenénk készíteni – ennek anyaga, fajtája, mérete nagyon széles skálán mozoghat. Anyagként szinte bármi szóba jöhet: ami a természetben fellelhető, vagy készített anyagok, textil, megmunkált fa, nemez, stb. de lehetnek akár a kocsmázáskor felgyűlő sörösdobozok is.

Valamint az elmaradhatatlan Élboy – kísérleti színház műhely Szabó Attilával.

Nem marad el a szakmai fórum sem vetítéses előadásokat tartanak: Erőss István, John K Grande, Hána László, Szebeni-Szabó Róbert, Pálfalusi Zsolt, Egyed Bea, Selyem Zsuzsa, Molnár Zoltán és Gherasim Emil és mások.


TOVÁBBI RÉSZLETEK ÉS BEJELENTKEZÉS: www.minimumparty.orghonlapon.