[artinfo] könyvbemutató

[Galambos Ádám]

KÖNYVBEMUTATÓ
Asztali beszélgetések. ..3 - Közös Örökségünk
  
Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szeretettel hív mindenkit
harmadik kötetének bemutatójára.

Helyszín: Pilinszky János Irodalmi Kávéház /Budapest, V. Váci utca 33./
Időpont: 2009. december 17. (csütörtök) 19 óra 

A kötetet bemutatja:
Fabiny Tamás
 evangélikus
püspök
a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnöke

 A könyvbemutatón hagyományainkhoz híven Asztali beszélgetések is lesz, melyben zsidó és keresztény énekek hangzanak el.

Éneklőtársak:

 Fekete László
a Dohány utcai
zsinagóga főkántora

és
Szvorák
Katalin
énekes

 
Asztali beszélgetések. .. 3 - Közös örökségünk
Az Asztali beszélgetések harmadik kötete 65
évvel a holokauszt után jelenik meg. Az itt olvasható beszélgetések
valamiként a vigaszkeresésre és a múlttal kapcsolatos közös
felelősségre, ezen belül is a zsidóság és a kereszténység viszonyára
irányulnak. Pálinkás József, a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Lajos teológusprofesszor
és Schweitzer József főrabbi a közös gyökerekről beszélget.
Majd utóbbi átül egy másik asztalhoz, ahol a soa-regényéért Nobel-díjat kapott Kertész
Imre író és egy másik teológus, Jutta Hausmann mutat
készséget arra, hogy az Auschwitz utáni korról cseréljenek véleményt. Ezt
követően Hausmann biblikus professzor vált asztalt, és egy biblikus témákat
gyakran ábrázoló festőművész, Fehér László mellé telepszik. Ezután
monumentális biblikus tárgyú regények szerzőjével, Spiró Györggyelbeszélget egy újabb teológus, Csepregi András, majd a bibliai és a köznapok törvényeiről cserél eszmét Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke és Gáncs Péter püspök.
A kötetben harmadik beszélgetőtársként szereplő művészek: 
Böröcz Anrás, Csikai Márta,
Fehér László, Incze Mózes, Lugossy Mária és Fehér László
A kötet előszavát Fabiny Tamás evangélikus püspök írta.
A beszélgetések visszatérő témája a közös
felelősség. Az egyháznak újra és újra át kell gondolnia a zsidósághoz fűződő
viszonyát. Szükség van teológiai reflexióra és társadalmi, történeti
összefüggések komolyan vételére. Utóbbi területen bizony bűnbánatot is kell
gyakorolniuk az egyházaknak. Magukat kereszténynek nevező emberek ugyanis sok
rosszat elkövettek a zsidó testvéreikkel szemben szóval, cselekedettel és
mulasztással. Mindezekről beszélni kell. Ám vigaszt is találhatunk.

  "Hogy
milyen fontos a hallgatás falát áttörő megszólalás, azt éppen a Gestapo
fogságába esett Niemöller egy megrendítő vallomásával tudom szemléltetni:
„Először a zsidókért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok zsidó. Azután a
kommunistákért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok kommunista. Azután a
szakszervezetieké rt jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok 
szakszervezeti. Azután értem jöttek, és nem maradt senki, aki szólhatott
volna.”
     2009-ben jelenik meg ez a könyv. A számos kerek
évfordulóból hármat szeretnék kiemelni. A költő Radnóti Miklós – akinek Nem
tudhatom című verse bevezeti az egyik beszélgetést –, valamint Sztehlo Gábor és
Keken András evangélikus lelkészek egyaránt 1909-ben születtek. Valamennyien a
colloqium és a consolatio, a beszélgetés és a vigasztalás emberei voltak.
Radnóti egyik utolsó verse, a Nyolcadik ecloga nem más, mint a Próféta és a
Költő beszélgetése.
Hatvanöt évvel ezelőtt, 1944-ben. Igaz, hogy nem asztalnál, hanem „Zagubica
fölött a hegyekben” – ám egy vigasztalan helyzetben is vigaszt kínálva." 

/Fabiny Tamás, evangélikus püspök/
Asztali beszélgetések. ..3 -
Közös Örökségünk; Szerk: Galambos Ádám
Luther Kiadó, Budapest, 2009; ISBN 978-963-9979- 00-0; ISSN 1789-9494
 
 
 

________________________________


Galambos Ádám
e-mail: galambosdm at yahoo.com
tel: 20 / 824 46 22
www.asztali.hu