[artinfo] ÚJ MÉDIA RE:MIX 1: Hatalom a mobiltömegek kezében

[Seres Szilvia]

ÚJ MÉDIA RE:MIX 1: Hatalom a mobiltömegek kezében

Halácsy Péter - Vályi Gábor - Barry Wellman (szerkesztők)



Typotex/MOKK

http://www.mediaremix.hu/

Könyvbemutató: Április 5, 19 óra, Tandem Café http://www.tandemcafe.hu

1093 Budapest, Pipa utca 6.



Hogyan használják a digitális és hálózati médiát hagyományos közösségek 
mindennapi életük szervezésére? Milyen új társadalomszervezési és 
kommunikációs formák jelennek meg e konvergens, digitális környezetben? 
Hogyan hat az új média a helyi közösségek működésére? Ilyen és ehhez hasonló 
kérdésekkel foglalkoznak a Média Oktató és Kutató Központ (MOKK) munkatársai 
a Műegyetemen. A Hatalom a mobiltömegek kezében az internetet a Web 2.0 
őrületet évekkel megelőzve is remixelhető közösségi médiatérként leíró 
vizionáriusok, ideológusok és társadalomkutatók  - többek között Lev 
Manovich, Howard Rheingold, Manuel Castells, Jan van Dijk és Barry Wellman - 
munkáiból válogat. A ÚJ MÉDIA RE:MIX sorozat első kötete felvillantja a 
kommunikációs hálózatok virtuális világa által felvetet művészetelméleti, 
szerzői jogi, kultúrpolitikai és gazdasági problémákat is. A Magyar Telekom 
és a Creative Commons (CC) mozgalom hazai zászlóshajójaként működő MOKK 
finanszírozásában közreadott kötet legtöbb tanulmánya CC licencek alatt 
ingyenesen letölthető a könyvsorozat honlapjáról.



A könyv bemutatója kapcsán április 5-én este hétkor a hazai blogger közösség 
törzshelyén, a Tandem Caféban beszélgetnek a kötet szerkesztői, a hazai 
hálózati közösségek és az internetet aktívan használó szubkultúrák 
képviselői Pálinkás Szűcs Róbert vezetésével.

A könyv
MÉDIA REMIX1:

Halácsy Péter, Vályi Gábor, Barry Wellman (szerkesztők): Hatalom a 
mobiltömegek kezében



Typotex Kiadó

ISBN 978-963-9664-36-4
288 oldal, B/5, kötve
Ára: 3200 Ft

Még egy évtized sem telt el az első magyar nyelvű kereső és hírportál 
létrehozása óta, ám ami akkor sokak számára tudományos fantasztikumnak, 
avantgarde üzleti vállalkozásnak vagy költséges médiakísérletnek tűnt, mára 
a mindennapok magától értetődő valóságává vált.

Az internet akkori újdonsága mára megkopott, és ma olyan bűvös szavaktól 
várjuk a jövőbeli mélyreható változásokat, az üzleti és emberi viszonyok 
forradalmasítását, mint a blogoszféra, a Web 2.0 vagy a 4. Generációs 
médiaeszközök. A MOKK (Média Oktató és Kutató Központ) munkatársai kezdettől 
fogva hitték, hogy az Internetben rejlő legkomolyabb üzleti és társadalmi 
lehetőség a közösségi interakció és kommunikáció minden korábbinál 
hatékonyabb támogatása révén nyílik meg, és a jövő médiaeszközei olyan 
eszközök lesznek, amelyek lehetővé teszik a közvetített tartalmak társas 
viszonyokra és emberi ítéletekre építő szervezését, valamint a közös 
érdeklődés mentén szerveződő közösségek önszervezését.

A MOKK munkatársai - és a Hatalom a mobiltömegek kezében szerzői - már akkor 
a web 2.0 paradigmájában éltek, mikor annak első kézzelfogható 
szolgáltatásai még fejlesztési prototípus fázisban sem voltak. Ez az érzés a 
könyvben szereplő cikkek fordításakor fogalmazódott meg bennünk igazán: ha 
kitörölnénk a hivatkozások évszámait, néhol képtelenség lenne eldönteni, 
hogy egy most indított béta verziójú web kettes vagy egy tizenöt évvel 
ezelőtti betárcsázós szolgáltatásról van-e szó.

Ez a kötet jó áttekintése azoknak az esettanulmányoknak és elméleti 
építőkockáknak, amelyek a tudomány eszközeivel is alátámasztották az 
internetet közösségi médiatérként elképzelő, a MOKK-ot életre hívó 
megérzéseinket.

A kötet szerkesztői
Halácsy Péter villamosmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és 
Gazdaságtudományi Egyetemen, jelenleg a Szociológia és Kommunikáció 
Tanszékén működő Média Oktató és Kutató Központ médiamérnök kutatója, 
tanársegéde és csak hobbi szinten, mérnöktől ritka érdeklődésből foglalkozik 
a hálózati kommunikáció társadalmi aspektusaival. Kutatási területe a 
nyelvészet és a számítástudomány határán lévő természetes nyelvfeldolgozás 
(azaz a natural language processing).

http://mokk.bme.hu/kozpont/munkatarsak/halacsy



Vályi Gábor a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén működő Média Oktató 
és Kutató Központban média- és kultúrakutató tanársegéd, éjszakai klubokban 
dj, többek között az Élet és Irodalom zenekritikusaként újságíró, a Tilos 
Rádióban kurátor és a Barázdán is csomót című eklektikus zenei műsor egyik 
házigazdája.

http://mokk.bme.hu/Members/valyi



Barry Wellman szociológia professzor, a társadalmi kapcsolatháló-elemzés 
nagymestere, S.D. Clark szociológia professzor, a University of Toronto 
Városi és Közösségi Tanulmányok Központ Netlab-jének vezetője.

http://www.chass.utoronto.ca/~wellman/vita/index.html



A kötet tartalma
Halácsy Péter, Vályi Gábor: Előszó

Manuel Castells: A valóság virtuális kultúrája

Jan van Dijk: A hálózati társadalom - Az új média társadalmi vonatkozásai

Christian Sandvig: Az internet szerkezeti problémái a kultúrpolitika 
nézőpontjából

Lev Manovich: Remixelhetőség

Kumin Ferenc: Az online Baja - Egy város felfedezi magát az interneten

Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja

Bodó Balázs: A szerzői jog gazdaságtana az online világban - avagy mennyibe 
kerül egy, a neten ingyenesen elérhető cikk magyar kiadása?

Barry Wellman - Milena Guila: A netszörfözők nem utaznak egyedül: virtuális 
közösségek mint valódi közösségek

David Depew - John Durham Peters: Közösségek és kommunikáció: fogalmi háttér
nem letölthető

Howard Rheingold: Smart mobs: hatalom a mobiltömegek kezében nem letölthető

Edward Castronova: Virtuális világok: gazdasági és társadalmi beszámoló a 
virtuális vadnyugatról



ÚJ MÉDIA RE:MIX 2: Egyben az egész. Egytől egyig

syi



ISBN 9789639664357

340 oldal, B/5, kötve

Ára: 3500 Ft



A könyv

A könyv szerzőjének természetesen van polgári neve (Szakadát István), de a 
könyvben ez csak a Copyright bejegyzésnél tűnik fel. Ahová a könyvekben a 
szerzők nevét írják, ott más szerepel: a hálózati kommunikációban egy 
évtizede a szerzőre ragadt ,syi' felhasználói név. A szerző úgy gondolta, ha 
már a hálózati kommunikáció jelenségéről ír, akkor, amiben csak lehet, 
igazodik hozzá, ezért formát bontott. Régen a polgári nevünket, mostanában a 
felhasználói neveinket használjuk. Ezért lett a könyv szerzője: syi. Persze, 
ha már formabontás, akkor legyen kövér. A könyvborítón sincs a bevett 
borítóhierarchia: szerző, cím, kiadó, év stb. Csak egy címkefelhő látható, 
amely a könyv tartalmát jellemző legfontosabb kulcsszavaiból áll. Aztán a 
könyvön belül már visszaáll a rend. Mert a szerző tudományt szeretett volna 
művelni azzal, hogy leírja, mit gondol a hálózati kommunikáció talán még új, 
de mindenképpen nagyon izgalmas jelenségegyütteséről. Ahogy a mérnök szokta: 
törekedve a pontos fogalomhasználatra, a konzisztens gondolatvezetésre. Meg 
ahogy a társadalomtudós szokta, amikor társadalmi jelenségeket a maguk 
bonyolultságában próbálja megragadni.



A kiindulópont Shannon kommunikációs modellje, ami a mérnököknek tényleg 
csak arra kell, hogy elrugaszkodhassanak, hogy az - ugyancsak Shannontól 
származó - információelmélet képlettengerére szálljanak. A társadalomtudós 
viszont a kommunikációs modellt - mint közös értelmezési keretet - arra 
használhatja, hogy rámutasson, a modellnek vannak olyan összetevői, 
melyekben nélkülözhetetlen, hogy a társadalomtudomány világából érkező 
fogalmakat tudjunk értelmezni és használni. Ha például nem figyelünk arra, 
hogy a kommunikáció céljai közé felvegyük a közösségek azon igyekezetét, 
hogy fenntartsák saját érték- és normakészletüket, akkor ezek hiányában nem 
lehetünk képesek jól megérteni és leírni a hálózati közösségek működését. A 
mérnök szemében erre rámutatni azzal lehet a leghitelesebben, ha képletekben 
kifejezni különítjük el egymástól a különböző megnyilatkozásokat (mint a 
tényeket, az értékeket, a normákat). Ezért van annyi formalizmus a könyvben.



A shannoni modell kiegészítéseként bőven foglalkozik a könyv az információ 
fogalmának tipologizálási lehetőségeivel is, és eközben szabatos definíciót 
keres a szöveg, a hipertext vagy az adatbázis fogalmára. Utóbbi fogalom 
kibontása sok oldalt igényel, de ez nem véletlen. A torontoi médiatudományi 
iskola szerzői (McLuhan, Ong, Goody, Havelock) és persze sokan mások mindig 
azt keresték, hogy az emberiség kulturális forradalmaiban milyen 
kommunikációtechnikai változások hogyan játszottak szerepet. Az adatbázis a 
digitális kor sajátja, amely az emberi tudás reprezentálásának, 
hasznosításának és újrahasznosításának, megőrzésének korábban sosem volt 
lehetőségeit tárja elénk.



A média, a médiaipar fogalma után jön a fontos kérdés: mi a viszony a 
hagyományos éa a digitális világban a szerző, a mű, a kiadó és a közönség 
között? A lényeget a másolás jelensége körül kell keresnünk, s ha a kép 
összeáll, akkor bizony már láthatjuk azt is, hogy a digitális korszakban sok 
minden megváltozik, mert meg kell változnia a korábban érvényes praxisokhoz 
képest. A másolás joga (copyright) helyett maga a másolás marad (copy left).



Az első részben szó esik még a tudásszervezési rendszerek kérdéséről is, és 
ebbe a sorba kerülnek bele a ma divatos folkszonómiák is.



A könyv második részében a kiterjesztett kommunikációs modellre támaszkodva 
a hálózati kommunikáció legfontosabb fogalmai (hipermédia, multimédia, 
interaktív média) és ideológiái (közöségi média, web 2.0, peer production, 
Creative Commons) kerülnek terítékre, majd a kötet a keresés fogalmának 
explikálásával és a keresőszolgáltatások modelljének és típusainak 
bemutatásával zárul.

A kötet szerzője
Szakadát István matematikusmérnök, szociológus, a BME Szociológia és 
Kommunikáció Tanszékén működő Média Oktatási és Kutató Központ egyetemi 
docense. 1993 óta a magyarországi digitális kultúra háttérvokalistája. Jelen 
volt az ABCD CD-ROM periodika (1994-96), az Internetto (1995), az [origo], 
az AltaVizsla (1998) indulásakor, a kezdetektől benne van a MozgóKépTár 
digitális magyar filmtörténeti projektben (1995-), aktív szerepet vállalt a 
Nemzeti Audiovizuális Archívum/NAVA (1999-2006) és a Nemzeti Digitális 
Adattár/NDA (2003-2004) metaadatrendszereinek tervezésében, és részt vett 
nem kevés kutatás-fejlesztési projektben.

http://syi.hu



A kötet letölthető részei


q      Bevezető

"A közvetlen emberi kommunikáció során beszélgetünk egymással. Egyikünk 
kérdez, másikunk válaszol..."



q      Tudásszervezési rendszerek

A tudásszervezési rendszer funkcióját, szerepét az archívumok világában már 
korábban megadtuk.



q      Médiaipar

Az ilyen eszközök -- általános értelemben -- közvetítik az információt a 
kommunikátorok között, és mivel nagyon hasonlót tesznek, mint amit a 
`médium' terminusával eredetileg jelöl embereknek tulajdonítottak, akik -- a 
közösség hite szerint -- valamely földöntúli lény vagy a holtak szelleme és 
a földi emberek között ,,közvetítettek'', ezért helyénvalónak tűnhet itt a 
{médium} kifejezés ilyen értelmű kiterjesztése és használatba vétele.



q      Mi, a média

'Mi vagyunk az újfajta hírgyártás sajtómunkásai. Mi vagyunk a média. Mi, a 
média'  -- rekonstruálhatnánk az új híraktivisták gondolatmenetét.