[artinfo] kepzomuveszet/irodalom/zene/konyv

[Miklos Peternak]

Képzõmûvészet és irodalom kapcsolata
a 19-20. században

Zene és irodalom kapcsolata
a 18-19-20. században



Szeretettel meghívjuk
az Új magyar irodalomtörténet kutatási program konferenciáira,
melyekre 2005. június 21-én és 22-én (kedden és szerdán) kerül sor
a Magyar Képz m vészeti Egyetem Intermédia Tanszékének épületében
(1063 Budapest, Kmety György utca 27.).


Szegedy-Maszák Mihály
ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

Peternák Miklós
Magyar Képz m vészeti Egyetem Intermédia Tanszék






Új magyar irodalomtörténet
ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék
H-1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a.
Tel. ++36-1 485 5200 / 5323
Fax ++36-1 485 5200 / 5034
e-mail: kompara at ludens.elte.hu



INTERMEDIA
Magyar Képz m vészeti Egyetem Intermédia Tanszék
H-1063 Budapest, Kmety György utca 27.
Tel. ++36-1 3730069 Fax ++36-1 3730070
<http://www.intermedia.c3.hu/>http://www.intermedia.c3.hu
e-mail: <mailto:intermedia at c3.hu>intermedia at c3.hu


KÉPZ M VÉSZET ÉS IRODALOM KAPCSOLATA A 19-20. SZÁZADBAN
2005. június 21. kedd


Program:
10.00-18.00 El adások
19.00 Intermédia könyvkiállítás megnyitó

10.00 – 12.30: El adások

Hornyik Sándor
Három kvarkot Marke királynak

Erdély Miklós 1968. november 29-én három akciót mutatott be az Iparterv 
budapesti szék­házá­ban: (1) Dirac a mozipénztár el tt (2) Sejtések (3) 
Klipsz. A háromból kett (a Dirac és a Sejtések) szö­ve­gekre épült, amelyek 
kés bb (1974-ben) megjelentek Erdély Kollapszus orv. cím kötetében. El 
adá­som­ban e szövegek értelmezésére teszek kísérletet egyrészt a bennük 
megjelen modern természet­tudományos világkép fragmentumai, másrészt Erdély 
montázs-elmélete, illetve az avant­gárd szövegszervez eljárások fel l. 
Harmadrészt pedig a szövegek “el adásmódját” ele­mez­ve pró­bá­lom meg 
“rekonstruálni” Erdély akcióinak jelentésrétegeit.


Dánél Mónika
Szöveg és kép viszonyának alakulása az Új Symposionban

Ha a folyóirat számait kép és szöveg viszonyának szempontjából vizsgáljuk, 
láthatóvá válik, hogy a képi anyag nem illusztrációként szerepel a szövegek 
mellett, hanem önálló médiumként jelenik meg és nyer magának teret a 
folyóirat lapjain. Az illusztráció háttérképként érthet helyzetéb l kilépve 
a képregény, a karikatúra, a plakátm vészet és a fénymásolás m vészetén át 
a kép médiuma a szövegekkel egyenérték en alakítja a folyóirat arculatát, 
és ezáltal a korban kibontakozó új m ­vé­szeti irányultságoknak is 
mozgásteret biztosít. A kép médiuma különféle alakzatokat hoz létre a 
folyóirat lapjain, ami nem hagyja érintetlenül a szöveg médiumát sem. El 
adásomban kép és szöveg változó viszonyainak alapjaira kérdezek rá.


Dékei Kriszta
Az irodalom szerepe Hajas Tibor munkásságában

El adásom középpontjában  Hajas Tibor 1982-ben, két különböz szamizdat 
kiadásban is megjelent m ve, a SIDPA BARDO cím “pornográf” napló áll. A m 
vet Hajas egy esetleges fran­cia kiadás számára állította össze, eredeti 
címe Szövegkáprázat volt. Az irodalmi érték m az 1978–1979-ben készült, 
különböz mediális formát választó m veivel szoros kapcsolatot tart. A Ganz 
Mávag M vel dési Házban tartott filmbevezet esszék, a Virrasztás és az 
Engesztelés cím performanszok, az 1979. február 4-én elhangzott, Érintés 
cím rádió-performansz, a Képkorbácsolás cím fotósorozat illetve a 
kéziratban maradt töredékes vázlatok összehasonlító vizsgálatával és 
elemzésével a gondolati komplexitás elemeit kívánom bemutatni Hajas érett m 
vészetében.


12.30 – 14.00: Ebédszünet


14.00 – 15.30: El adások


Zsadányi Edit
Tárgyakba vetített szubjektivitás Lesznai Anna, Kaffka Margit és Ritoók 
Emma m veiben

El adásomban Lesznai Anna költ , író és képz m vész hímzésterveit és 
meseillusztrációt vetem össze a tízes években írott verseivel. Arra a 
kérdésre keresem a választ, hogy a téma, a motívum és a kompozíció 
látszólagos változatlansága és folyamatos ismétl dése a n i identitás 
milyen alakzatait rajzolja meg. Tárgyak, motívumok és a n i önmeghatározás 
hasonló összefüggéseire hívom fel a figyelmet Kaffka Margit és Ritoók Emma 
prózájában.


Varga Tünde
A történelem (meg)jelenítése: tömegmédia és reprezentáció

A panoráma festmény a 19. század els tömegmédiuma. Ezek a festmények a 
tájkép, illetve a történelmi festmények szempontjából nem csak újfajta 
technikát, de új néz pozíciót is jelentenek. Míg a festmény 
szabadalmaztatója a panoráma képben a festészet forradalmasítását látta, az 
akadémia és a kulturális elit tagjai ezt a festészeti módot a m vészi 
többlet felszámolásaként értették. El adásomban a m vészi reprezentáció 
elméletének és ideológiájának kérdéskörét vizs­gá­lom a magyar körkép 
kapcsán. A festmény érdekessége egyfel l, hogy lehet séget nyújt a szóbeli 
és a vizuális m vészetek értékrendjének és viszonyának összevetésére, 
másfel l pedig alkalmat ad a mítoszteremtés verbális és szóbeli eszközökkel 
történ el állításának vizsgálatára. A panoráma kép az ilyen eljárások 
illuzórikusságát különösen hangsúlyosan mutatja, mivel a festmény célja a 
megtévesztés, azaz a jelenlét és a közvetlen tapasztalat illúziójára épül.


Peternák Miklós
Médiatörténeti és m vészeti motívumok a magyar irodalomban. Az irodalom
mint a médiaarcheológia forrása

Ki gondolta volna, hogy a tudománytörténet perifériájára szorult, illetve a 
népi majd városi szórakoztatás, a vándormutatványosok, vásáros világ, 
kávéházak szegleteiben meghúzódó látvá­nyos­ságok, esetleg a gyerekszoba 
játékvilágának feln tt perspektívából ritkán figyelembe vett 
eszközcsoportja a 20. század végére a történeti és m vészeti érdekl dés 
centrumába kerül – gondolva itt most már nem csak a médiaarcheológia, de a 
képiség és a médiaérzékeny irodalom kutatóira is. Nyilvánvaló, ennek a 
fordulatnak az okai az audiovizuális médiumok, a digitális infotechnika 
domináns szerepéb l, egy minden korábbinál, de a hétköznapok ritmusánál 
mindenképp gyorsabb kommunikációs forradalom tapasztalati tényeib l 
adódnak: a megértés, a tudomásulvétel nélkülözhetetlen feltétele, hogy 
megvizsgáljuk, hogyan is jutottunk idág.


Kávészünet

16-17.30: El adások

Sz. Molnár Szilvia
Képvers versus szabadvers. Kassák Lajos: A ló meghal és a madarak kiröpülnek

Kassák Lajos nevezetes verse több kiadásban is napvilágot látott, melyek 
olvashatóságát nagyban meghatározza a szöveg aktuális vizuális 
rendezettsége. Bár a versr l számos elemzés született, a vizuális 
komponensek olvasatalakító hatásának beható vizsgálatára a mai napig nem 
került sor. Erre teszek most kísérletet el adásom keretében.


Száva Gyula
Ger Györgyr l

Az els magyar avantgarde filmkísérletek alkotója; az IS cím folyóirat egyik 
alapító szerkeszt je volt. (Az IS szerkeszt sége egyben a bécsi MA 
budapesti szerkeszt ségeként és illegális magyar­or­szági f bizományosaként 
m ködött.) Ger György pályája 1928-ban szakadt meg, amikor poli­ti­kai 
ügyben letartóztatták, majd az eljárást rövid úton befejezve 
elmegyógyintézetbe zárták. Tevékenységének tudományos feldolgozása és m 
vészi továbbgondolása fontosnak t nik számomra. Verseit, novelláit, 
tanulmányait, újságcikkeit, „filmes” anyagait és életének egyéb 
dokumen­tumait a hetvenes évek óta gy jtögetem. A konferencián elmondom, 
hogy eddig mire jutottam, és merre­felé kellene még vizsgálódni.


Kékesi Zoltán
Kép versus ritmus? Film és költészet 1927 körül

Kállai Ern 1929-ben, Filmrhytmus, Filmgestaltung cím cikkében a ritmust 
határozta meg a film legfontosabb elemeként. A cikk annak a vitának a 
folytatásaként olvasható, amely két évvel koráb­ban bontakozott ki Kállai 
és Moholy-Nagy László között fotográfia és festészet viszonya kapcsán. 
Kállai kés bbi cikkében a ritmus annak az érzéki anyagszer ségnek a 
pótlékaként jelenik meg, amely korábbi írása szerint a technikai képb l 
elveszett. Nem sokkal korábban, a Dokumentum cím folyóirat körében Németh 
Andor a ritmust nevezte meg a költészet egyedüli lehet ségeként, s 
elutasította a költészet „képszer ségét“ (Kommentár); Gró Lajos pedig film 
és sport, „tömeg­m ­vészet“ és „tömegmozgalom“ „sturkturális 
azonosságaként“ tekintett a ritmusra, amely hiányzik a könyvb l, e 
„hasznavehetetlen“ eszközb l, amely „ritmus, mozgás helyett szavakat ad“ (A 
film és a testkultúra). Az el adás azt a „paragonét“ fejti föl, amely 
1927-29 körül, az avantgarde utolsó éveiben a költészet és a film között 
kibontakozott.



19.00: Kiállításmegnyitó


RAJZKÖNYVEK AZ INTERMÉDIÁN
Kiállítás az Intermédia Intézetben 2005 június 22 – július 3
Megnyitó: 2005 június 21. 19.00. Megnyitja Bakos Gábor
Megtekinthet szombat-vasárnap kivételével naponta 10-00 – 16.00
1063 Budapest, Kmety György utca 27.


Rajz _ könyv _ feladat
Kiállítás az Intermédia Tanszék hallgatói által készített könyvmunkákból
Bemutatásra kerülnek többek között az alábbi hallgatók 2001-2005 között 
készült könyvei:

Blaha Tamás, Bucsi Árpád, Eln Iván, Fórián Szabó Vince, Gáll András, Görög 
Ferenc Gábor, Iuga Laura, Jófej István, Keller Diána, Kovács Tamás, Kozma 
Andrea, Kozma Éva, Kun Zita, Kútvölgyi Léna, Mag Krisztina, Mezei István, 
Modor Viktória, Németh Attila, Orbán Gergely Kristóf, Petrovits Ákos, 
Puszta Bence, Szabó Ágnes Evelin, Szabó Éva Eszter, Szilágyi Kornél , 
Sztojánovits Andrea, Tarr Annamária, Tóth Eszter, Vándor Csaba, Zérczi Attila


Rajz, könyv, feladat

1.
Válassz magadnak egy társat, legyen az akár a tanszékr l, az egyetemr l 
vagy, akár azon kivülr l!

(Volt év, amikor a tanszékr l, volt évfolyam melynek az egyetem más szakára 
járó hallgatói közül és volt olyan is, hogy akár az egyetemen kívülr l is 
lehetett társat választani. A legutóbbi id kre már a teljes szabadság 
jellemz a feladat e részére is.)

2.
Válasszatok, vagy készítsetek magatoknak egy üres lapokból álló, könyvszer 
tárgyat, amely alkalmas lesz a kötelez en egy tanéven keresztül futó feladatra!

3.
Készítsetek képeket a könyvszer tárgy oldalaira és nem meghatározott id 
nként, de rendszeresen adjátok át egymásnak az igy folyamatosan alakuló 
eredményt!

(Úgy alakult, hogy eleinte határozottan hagyományos rajzi-, majd 
fokozatosan nem korlátozott eszközök használatával volt megfogalmazva a 
feladat.)

4.
Könyvszer tárgyatokat rendszeresen hozzátok magatokkal a rajzórákra, ahol 
folyamatosan, a változásokat nyomon követve – évfolyamotok nyilvánossága el 
tt – konzultálunk a fejleményekr l!

(Eddig négy évfolyamot érintett a feladat ilyen, vagy olyan változata.)


2005. június 18.
Bakos Gábor


Zene és irodalom kapcsolata a 18-19-20. században
2005. június 22. szerda


Az opera mint kulturális jelentéshordozó
10.00 – 11.40
Aviva Boissevain: ’Viva la liberta!’ An analysis of Mozart’s Don Giovanni
as an opera of the Enlightenment
Balázs Miklós: A politikus sajátossága. Egy Bánk bán-film tanulságai
Földvári József : „
mondja Hans Sachs”. A nürnbergi mesterdalnok és a 
drámaíró Wagner
Peremiczky Szilvia: Irodalom és opera. Irodalmi adaptációk az operaszínpadon
Kávészünet
Zene és világa. Az etnomuzikológiai kutatások tanulságai
12.00 – 13.00
Brauer-Benke József: Népzene, magyar nóta, népi hangszerek
Fekete László: Chászidok emlékezete. Eisikovits Miksa máramarosszigeti 
zenei gy jtése
Ebédszünet


Zene, poétika, esztétika

14.00 – 15.20
Szegedy-Maszák Mihály: Ezra Pound és a zene
Pintér Tibor: „J’ai perdu mon Eurydice” –  „J’ai trouvé mon Eurydice”.
A paródia esztétikai problémái a 18. századi vokális zenében
Lajosi Krisztina: Gondolkodás a magyar zenér l a 18. és 19. századi magyar 
kultúrában. Zenetörténet-írásunk kezdetei a Zenészeti Lapok megjelenéséig
Kávészünet


Zene és szemantika

15.40 – 17.00
Csobó Péter: Logosz és aiszthészisz konfliktusa Eduard Hanslick
Vom Musikalisch-Schönen cím könyvében
Veres Bálint: A komparatisztika határai
Szakács-Ajtony Csaba: Szemantikus és nonszemantikus szövegek mint zenei 
alapelemek