[artinfo] Moszkva tér - kertinstalláció

[ovis]

Üdv!

A Moszkvatéri kertinstallációról a megbeszélés 
február 25-én pénteken este 6-kor a Moszkva téren 
- a metró feletti terasz-kávéházban - lesz, 
számítunk minden zöld aktivista, kertépítész, 
egyéb térben gondolkodó, a Moszkvatér 
parkosításával egyetértõ részvételére!

Emellett február 22-én 15 órakor a Városházán 
lesz egy beszélgetés a Moszkva tér jelenével és 
jövõjével kapcsolatban, ami szintén fontos és 
érdekes lehet a kezdeményezés szempontjából (meg 
másért is).

Részletek lentebb.

üdv
Benedek Hajnal
Horizont Kutató Intézet
http://hi.zpok.hu
Óvis program
http://hi.zpok.hu/ovis

=================Original message text===============

"Meghívó

Tisztelettel meghívom Önt a Városházi 
Beszélgetések újabb állomására,  2005. február 
22-én 15 órára, a Városháza nagytermébe 
(Budapest, V., Városház utca 9-11, elsõ  emelet).

Téma: a Moszkva tér és jövõje.

Napirenden a Moszkva tér rendezési tervjavaslata, 
illetve az érintett önkormányzatok ezzel 
kap-csolatos elvárásai, tervei, s a lehetséges 
megvalósítás útjai. A  témához kapcsolódó, Dr. 
Nagy Béla  "Moszkvatér-szindróma" címu  rövid 
"elõtörténeti összefoglalója" letölthetõ a 
http://www.studiometropolitana.hu és a 
http://www.epiteszforum.hu honlapokról.

Vendégeink: dr. Nagy Béla, a Mu-Hely Rt. 
vezérigazgatója, Nagy Gábor  Tamás I., Horváth 
Csaba II., és Mitnyán György XII. kerületi 
polgármesterek, továbbá Borsi László, az  OLÉH 
elnöke.

A Fõvárosi Közgyûlés Szociálpolitikai és 
Lakásügyi Bizottsága a múlt évben szakmai 
beszélgetéssorozatot indított, amelynek egyetlen, 
de valamennyiünk számára fontos témája van: 
Budapest. A beszélgetéssorozat havonta - 
kéthavonta egy-egy, különbözõ szakmai körök által 
fontosnak vélt, vagy aktuális kérdést tûz 
napirendjére, kötetlen formában azzal a céllal, 
hogy az adott kérdésrõl véleményt cserélhessenek 
döntéshozók, fejlesztõk, tervezõk, a
lehetõ legkülönbözõbb érdeklõdésû, értékrendû 
szakmai és civil csoportok. Bizottságunk fórumot 
és lehe-tõséget kíván teremteni ahhoz, hogy ezek 
a nézetek egymással találkozzanak, annak 
érdekében, hogy Budapest
mindannyiunknak épüljön. A beszélgetéssoro-zat 
egy-egy eseményérõl az elhangzott álláspontokat,
véleményeket be kívánjuk építeni a döntéshozatali 
folyamatokba annak érdekében, hogy lehetõség
szerint egyfajta közösségi tervezési szemlélet és 
gyakorlat teret  nyerhessen fõvárosunk-ban.

Ikvai-Szabó Imre
a bizottság elnöke"

"Dr. Nagy Béla
A "Moszkvatér-szindróma"
A Moszkva tér - nevének elhangzásakor akaratlanul 
is - egy tünet-együttest ír le. Azt a jelenséget, 
amit más szakmában az állatorvosi ló esete 
példáz, melyen egyidejûleg tanulmányozható 
valamennyi betegség. Itt a városrendezés és 
városfejlesztés nemzetközi tapasztalatai, 
elméleti megfontolásai mind igazak és egyidejûleg 
egyik sem igaz.
1. A tér egy gödör. A szó szoros értelmében és 
átvitt értelemben is. Korábban agyagbánya 
mûködött itt. A tér gödör abban az értelemben is, 
hogy minél több energiát fektetett bele a város, 
annál
nagyobb lett a probléma mélysége.
2. A Moszkva-tér egy fekete lyuk. A fejlesztési 
lehetõségeket és szándékokat végtelenül elemésztõ 
Bermuda-háromszög.
3. A Moszkva-tér - mint hely - gazdag történelmi 
múlttal rendelkezik és mégis történettelen. 
Visszalapozva a történelemkönyvben az alábbiakat 
találjuk:
- 1990-es évek munkanélküliek, munkát keresõk 
munkaerõ-piaca, társadalmi-gazdasági tünetek, 
kiszoruló gyalogosok
- 1970-es évek metró 2. állomása, villamos-sínek, 
busztárolók, növekvõ felületû utak, a fiatalok 
kedvelt találkozópontja,
- 1945 után tömegközlekedés és a "gomba" a városrész jellegzetes elemévé vált,
-  XX. század eleje eleinte korcsolyapálya, késõbb teniszpálya mûködött itt,
- XIX. század az agyagbánya szélén, a Retek utca 
és a Moszkva tér között, a Dékán utcával tagolt 
tömbök épületei ekkor kezdenek épülni,
- XIX. század agyagbánya még mûködik a tér helyén,
- XVIII. század a Széna téren látható városfalon 
kívülre telepedtek a várost kiszolgáló 
környezetszennyezõ, a lakóterületektõl idegen 
extenzív városi funkciók: légszeszgyár, korabeli 
KÖJÁL, üzemek, katonai területek,
- XVIII. század a Városmajort - a világ elsõ közparkját (!) - megvette a város,
- XVIII. század a környezetben II. József 
intézkedésére a Budára telepített minisztériumok 
alkalmazottai számára "tömeges" lakásépítési 
program indul a Városmajor szélén és a Várhegy 
oldalában,
- XVII. század A királyok - Mátyás is - a budai 
hegyekben tartott vadászatok elõtt és után itt, a 
Városmajorban gyülekezett és itt került szemlére 
a teríték is vadászat  után,
- XVIII. század agyagbánya mûködik,
- XVIII. elõtt A környéken nincs említésre méltó beépítés.
Természetesen a várfalon kívüli hasonló területek 
életét élte, de a nevezetesebb eseményeket 
feltüntetõ
történelemkönyv lapjai lényegében üresek.
4. Városszerkezetileg kiemelkedõ értékû hely és 
hasznosítása mégis  messze elmarad ettõl.
5. Hatásterülete többszintû és komplex - a 
regionális összefüggések, a városrészközi hatások 
és a közvetlen környezetre gyakorolt hatások 
egyidejûleg érvényesülnek.
6. Igen nagy forgalmú csomópont, ahol ma is több 
mint 100.000 fõ fordul meg a tömegközlekedési 
megállók (metró2 - BKV és VOLÁNBUSZ autóbuszok - 
villamosok) között.
7. A téren naponta kétszer tetemes 
személygépkocsi forgalom halad át zömében a II. 
kerület kertvárosai és a Belváros között.
8. A teret övezõ épületállomány értéke közepes, 
illetve alacsony: különös tekintettel a Retek 
utca - Széna tér tömbben, de ez mégsem elég vonzó 
a fejlesztõk számára. A tér rendezetlensége, 
illetve "állandó ideiglenessége" a befektetések 
bizonytalanságát, kockázatát  növelõ tényezõ.
9. Piaci körülmények között egy metróállomás 
közelsége önmagában is - Budapesten és mindenütt 
a világon - meghatározó fejlesztési potenciált 
hordoz az elsõdlegesen a tömegek jelenlétére 
alapozott vállalkozások számára. Tíz évvel a 
piacgazdaság alapjainak megteremtése után még 
mindig nem elég vonzó a terület a fejlesztõk 
számára. Kicsi a hozam és/vagy nagy a  kockázat.
10. A területen a metró mellett a 6-os, a 4-es, a 
61-es, az 56-os, az 59-es, a 18-as villamosok és 
számos autóbusz végállomása csak növeli a 
fejlesztési potenciált. Úgy  tûnik,hogy talán 
túlságosan nagy a koncentráció és a magas sûrûség 
minden más lehetõséget kiszorít.
11. Gazdag, magas presztízsû városrészek 
(Rózsadomb, Városmajor, Budai Vár) találkozásában 
fekszik és mégis a szegény, alacsony presztízsû 
társadalmi rétegek dominálnak 
atéren.(munkanélküliek, munkaerõpiac, stb.).
12. A vároldal mára lepusztult épületein 
tanulmányozható a szakszerûtlen helyreállítás 
szinte
valamennyi jegye, a díszes szecessziós épületek a 
tetõidomainak átalakításától a gazdagon, mívesen 
megmunkált homlokzatok sivárrá tételéig.
13. A téren és környezetében mûködõ funkciók is - 
egy-két kivételtõl eltekintve - alacsony 
színvonalúak, nem vonzóak, nem is említve a 
környezetet kifejezetten terhelõ és a területtõl 
idegen tevékenységeket (benzinkút, VOLÁNBUSZ 
autóbusz-pályaudvar, gumijavító, bódék, 
környezetidegen (?) pavilonok, stb.).
14. A lakosság sem túlságosan ragaszkodik a 
területhez, egyfajta átmenetiség, ideiglenesség 
uralkodik a téren.
A Moszkva tér azonban többre érdemes, Buda 
Belvárosának szélén, annak részeként."

Mindenkit várunk!


Ongjerth Richárd
Studio Metropolitana Kht.
H-1052 Budapest Gerlóczy u. 11.
Tel.: + 36 1 411 0976; fax: + 36 1 338 3321
Mobil: + 36 30 311 3540
e-mail: ongjerth at studiometropolitana.hu
www.studiometropolitana.hu