[artinfo] 100 lepedo projekt

[Baglyas Erika]

Baglyas Erika - SZÁZ LEPEDÕ
Csepeli Fémmû, 2004 november 18., csütörtök 18 - 22 óráig

Megközelítés: Boráros tértõl a csepeli Hévvel 3 megálló, 10 perc, leszállás 
a Szt. Imre téren, a Hév megálló elõtt lévõ egyetlen nagy keresztezõdésben 
elkanyarodni jobbra, átsétálni a Csepeli gyár 1-es kapuján / a fõbejáraton, 
menni egyenesen kb.: 300 métert, egy sorompóhoz érve áthaladni a csepeli 
Fémmû területére, ott már látható a kijelölt csarnok.

A nevem Bajnok Margit, oroszlán jegyben születtem. Ötvenkét éves vagyok. 
Van egy betegségem, emiatt nem lehet munkahelyem. Úgy mondják csökkent 
munkaképességû vagyok, az orvosom javaslata alapján megpróbálok ezzel 
együtt élni. Több mint 20 éve minden nap fizikai fájdalommal élek. Kívülrõl 
úgy nézek ki, mintha egészséges lennék. Szültem két gyereket, betegségem 
kezdetén miattuk tudtam életben maradni. Az összes idõmet a háztartási 
munka tölti ki. Tíz éve saját elhatározásból, választási lehetõség nélkül 
beteg családtagjaimat ápolom. Éveken át ápoltam Anyósomat, gyógyíthatatlan 
betegségben halt meg. Éveken át ápoltam Anyukámat, betegsége ideje alatt 
nem tudott magáról, mint egy gyereket, úgy kellett ellátni. Több éve ápolom 
Apukámat, 89 éves, állandó felügyeletre, egész napos ellátásra szorul, de 
nincs szívem idegenekre bízni. Nem tudom szavakba foglalni, mit csinálok, 
mit élek meg nap, mint nap. Ezt csak az értheti, aki maga is hasonló sorsra 
jutott. Tíz éve minden nap mások testével foglalkozom. Kiszolgáltatottnak 
érzem magam. Nõ vagyok, de a testem csak a fizikai fájdalmaimban létezik. A 
tükör elõtt állva alig ismerem meg a testem. Idõnként másnak képzelem 
magam. Felõröl a fizikai és a lelki fájdalom, már nehezen tudom tovább 
feldolgozni ezeket. Minden nap a halállal kell szembenéznem. Azt mondják a 
szó fejsze, amivel aprítani lehet a fájdalmat, de én nem tudok beszélni a 
fájdalmaimról. 10 éve minden nap emberi ürülékkel, vizelettel áztatott, 
véres, gennyes lepedõket, ágynemûket, ruhákat mosok ki. Mindig volt célja, 
de sosem volt eredménye a munkámnak. A munkámért cserébe sosem kaptam 
semmit. Most egy mûvészeti akciót fogok csinálni, ahol a mûvész személye 
nem fontos. Száz makulátlan tiszta lepedõvásznat fehérítek és mosok ki. 
Olyan lesz, mint egy feloldozás. A lepedõket egy használaton kívül lévõ 
csepeli üzemcsarnokban teregetem ki.

Bajnok Margit
leszázalékolt rokkantnyugdíjas
...

Az egyéni, a nõi, a családi és a társadalmi identitás kérdése egyszerre 
vetõdik fel Baglyas Erika Száz lepedõ c. munkájában, amelyben idõs szüleit, 
magatehetetlen, gyógyíthatatlanul beteg családtagjait hosszú évek óta ápoló 
Édesanyja személyes sorsának felidézésével, közvetítésével egyúttal 
társadalmi jelenségre is utal. A szociális háló hiányosságaiból eredõ 
kiszolgáltatottság különbözõ fajtái és fokozatai jelennek meg Édesanyja 
történetében: egyrészt az ellátásra szoruló idõs embereket, másrészt az õ 
saját személyét érintõk. Kiszolgáltatott a saját testével szemben, amely 
szinte elárulja azáltal, hogy betegséggel sújtja, s amellyel így nehezen 
tud azonusulni. Kiszolgáltatottá válik a családjával szemben is, hisz saját 
létét háttérbe szorítja, magát az õ állapotukból származó nehézségek 
megoldásának alárendeli. Nem független anyagi értelemben sem, mert részben 
saját egészségi állapota miatt, részben - testi fájdalmai ellenére vállalt 
- rendkívüli fizikai és lelki megterheléssel járó helyzete miatt nem 
vállalhat munkát. Egyfajta sprirituális megtisztulásra és megújulásra 
irányuló, rituális tevékenységnek tekinthetjünk, hogy a máskor napi 
rutin-munkának számító mosást és fehérítést most tökéletesen tiszta 
lepedõkkel végzi el, s az eközben készült video-film bemutatásának módja is 
jelképes értelmû, hisz olyan helyszínen - egy rég nem használt csepeli gyár 
üzem-csarnokában, az általa kimosott s itt kiteregetett lepedõkre vetítve - 
láthatjuk, ahol korábban az õ korosztályához tartozók dolgoztak. A saját 
családunk kapcsán is szinte mindannyiunk számára ismerõs történet és 
helyzet több generációt érint, ám a közbeszéd szintjén a jelenség mindennek 
ellenére nem létezik. Baglyas Erika Édesanyja személyes történetének 
felidézésével és összefoglalásával kiemeli és láttatja ezt a jelenséget. 
Egy anya-lánya viszonyon keresztül megvalósuló, megható gesztus és akció 
nyomán a probléma most úgy nyer nyilvánosságot, hogy az egyéni történet 
kollektív történet jelölõje lesz.

Pilinger Erzsébet
mûvészettörténész

A programot támogatja a Csepeli Fémmû.

kontakt:
Baglyas Erika
06/30-911-2726
baglyase at mail.tvnet.hu