[artinfo] MERZ HÁZ

[triceps]

 > KÜLDD TOVÁBB >    MERZ INFÓ 2003/22.    < BBÁVOT DDLÜK <

----------
MERZ  HÁZ
A ROMOS AVANTGARDE ÉS A FELHÕTLEN UNDERGROUND
  ROMKULTÚRA SZENTÉLYE

  BUDAPEST IX., IPAR U. 3.
TEL.: 06-20/353-7271  E-MAIL: <mailto:haz at merz.hu>haz at merz.hu
  GALÉRIA - KÁVÉZÓ - KÖNYVESBOLT

----------
  PROGRAM 1:
DECEMBER 12. (PÉNTEK)

20H >  KÖNYVBEMUTATÓ
PARA-KOVÁCS IMRE:
A HORROR VAKUI


"Innék egy korty vizet, megtörölném izzadt homlokom, hogy lássák, fárasztó 
munka a verbáltranszformáció, aztán várnám a következõ feladatot, míg 
ápolóm ki nem jön értem a sátor hûvöségõl, és ketrecemhez vezet. Este 
nyolckor etetés, apróra vágott Heidegger- és Nietzsche-kötetek közé keverve 
a fehérjedús szójadara, majd megint víz, csak úgy mellékesen, az ostobák 
nem is sejtik, hogy én a vízbõl oldom ki a szöveget, a többi 
szemfényvesztés, ostoba mágikus szokás csupán. Fizetnek érte, pedig ellenük 
építem a szörnyet." Sanyi segédmunkás kitalált alak, Csillebérc nevû 
település nem létezik. Vedd meg ezt a könyvet, különben lelövöm a kutyádat.

  HA NEM VESZED MEG EZT A KÖNYVET > LELÖVÖM AZT A KUTYÁT
HA NEM LÖVÖD LE AZT A KÖNYVET < MEGVESZEM EZT A KUTYÁT
HA NEM KÖNYVELED EZT A VEVÉST < > KUTYÁZOM AZT A LÖVÉST
VAGY EZ VAGY AZ > < AZANYÁD
ÉS MÁS

----------
  PROGRAM 2:
DECEMBER 13. (SZOMBAT)

20H > FILM
   ALEXANDRO JODOROWSKY:
  A SZIVÁRVÁNYTOLVAJ / THE RAINBOW THIEF
ÉLETMÛ SOROZAT 6/1.

Színes, angol nyelvû, angol-lengyel filmdráma, 1990. Írta: Berta Domínguez. 
Rendezte: Alexandro Jodorowsky. Operatõr: Ronnie Taylor. Zene: Jean Musy. 
Szereplõk: Omar Shariff, Peter O Toole, Christopher Lee, Ian Dury, Sheila 
Keith.

Ihletett filmdráma Jodorowsky sajátos Krisztus-értelmezésével és a 
filmtörténet legfurcsább özönvizével, Kronosszal a kutyával egy gyönyörû 
lengyel kisvárosban. Christopher Lee egy valóban különc milliomos, Peter O 
Toole bölcs, az idõs Omar Shariff góliát és a törpe között komédiázik, 
élete talán egyik legmegrázóbb alakítását nyújtva.

  22H > FILM
LOUIS MOUCHET:
  A JODOROWSKY EGYÜTTÁLLÁS /  LA CONSTELLATION JODOROWSKY
ÉLETMÛ SOROZAT 6/2.
  <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Színes, francia nyelvû, angol feliros, svájci dokumentumfilm, 1994. Írta és 
rendezte: Louis Mouchet. Operatõr: Gilles Clabaut, François Husson. Zene: 
Dorothy Cox. Szereplõk: Alejandro Jodorowsky, Fernando Arrabal, Peter 
Gabriel, Marcel Marceau, Jean Moebius Giraud, Jean-Pierre Vignau, Louis 
Mouchet.

Portréfilm a világ egyik legnagyobb filmrendezõjérõl, happanerérõl, 
képregényszerzõjérõl, pantomimesérõl, a pszichomágia és a tarot mesterérõl, 
a Chicagói Nemzetközi Underground Filmfesztivál életmûdíjasáról, 
Jodorowskyról. Abszurd, párbeszédes szekvenciák az egyetlen élõ 
antigururól, aki pofon ütötte a vízöntõ kort és megújította a filmmûvészetet.

----------
  A PROGRAMOKRA NAPIJEGY > 500 FT / DIÁKOKNAK > 300 FT

----------

  > ALEXANDRO JODOROWSKY <

1929. február 7-én, orosz zsidó bevándorló szülõk gyermekeként született a 
chilei Iquique-ben. Egyetemi tanulmányait 1942-ben kezdte meg Santiagóban, 
ahol cirkuszi bohócként és bábjátékosként indult mûvészi pályafutása, majd 
pedig 1955-tõl Párizsban élt, ahol Marcel Marceau-nál tanult pantomimezést, 
s akivel késõbb együtt léptek fel világszerte. Együtt dolgozott Maurice 
Chevalier-vel és 1957-ben elkészítette elsõ filmjét Thomas Mann 
novellájából, The Transposed Heads (A felcserélt fejek) címmel, amelynek a 
kópiája késõbb elveszett. Párizsban került kapcsolatba a szürrealista 
Roland Toporral és Fernando Arraballal, akikkel együtt hozta létre 1962-ben 
a Panic Movementet (nevüket Pán mitikus istenrõl kölcsönözték). A csoport 
tagjaként Jodorowsky könyveket és színpadi mûveket írt, emellett a csoport 
az akcionizmus és a történeti avantgárd hagyományai nyomán több, rendkívül 
expresszív, kisebbfajta tömegmegmozdulásokba torkolló happeninget 
szervezett, amelyeken a résztvevõket saját vallási, szexuális tabuikkal 
való leszámolásra és egy új esztétika létrehozására késztették. Antonin 
Artaud Le Théâtre et son double (A színház és hasonmása) címû munkájának 
nyomán dolgozta ki Jodorowsky saját, Pánik-esztétikának nevezett módszerét, 
amelynek célja az emberek életének közvetlen módon való megváltoztatása, és 
amelyben elementáris humorral társítja a szörnyû jeleneteket. Egy 1965-ös 
bemutatóján például a több kilónyi felhasznált festéken kívül nagy 
szerephez jutottak a piacon vásárolt állati belsõségek is. Jodorowsky 
persze itt nem állt meg, élõ ludak nyakát vágta el, megkorbácsolta önmagát, 
majd véresen, meztelenül táncra perdült a színpadon, kezében egy levágott 
macskafejjel, állatvért ivott, hogy aztán a darab végén minden színpadi 
kelléket a közönség nyakába zúdítson. A hatvanas évek második felében 
Párizsban és Mexikóvárosban avantgárd színházat mûködtetett, ahol többek 
között újfajta, kísérleti színházi nyelvet alkotva Beckettet és Ionescót 
rendezett, Fabulas Panicas (Pánikmesék) címmel képregénysorozatot indított. 
Elsõ filmjét Arrabal színmûve alapján 1967-ben forgatta Fando y Lis (Fando 
és Lis) címmel, amelyet 1968-ban az Acapulcói Filmfesztiválon mutattak be. 
Filmje vetítése közben lincshangulat lett urrá a nézõkön, Jodorowskyt egy 
kocsi hátsó ülése alatt elbújtatva kellet kimenekíteni a fesztiválról. A 
film kópiája harminc évre eltûnt, csak erõsen csonkított változatban 
létezett, s csupán néhány éve hozzáférhetõ megint az érdeklõdõk számára a 
teljes változat. Következõ munkája a transzendens spagetti western El Topo 
(A vakond, 1970) volt, amely azóta (a rendezõ többi munkájával együtt) 
kultuszfilmmé vált, Jodorowskyt pedig a huszadik század filmmûvészetének 
egyik legnagyobb alakjává tette. Második filmje óriási hatással volt a 
korabeli underground mûvészet és a popkultúra híres alkotóira, Andy 
Warholra, Yoko Onóra, Dennis Hopperre, John Lennonra és másokra. Lennon 
gyõzte meg a Beatles és a Rolling Stones akkori producerét, Allen Kleint, 
hogy következõ filmjét finanszírozza, amelyet 1973-ban, The Holy Mounatin 
(A szent hegy) címmel készített el. (A The Holy Mountain forgatása elõtt a 
stáb néhány tagjával kommunaszerûen együtt éltek, bolondgombát ettek, 
hallucinogén drogokat fogyasztottak, hogy mind mélyebbre jussanak a 
tudattalanban, megismerjék az én határait és valóban, ennek is 
köszönhetõen, aki egyszer megnézi ezt a filmet, annak soha nem feledhetõ 
élményben lesz része&)
Jodorowsky és Klein kapcsolata idõközben erõsen megromlott, késõbb a 
producer megsemmisítette az El Topo és a The Holy Mountain eredeti kópiáit 
is, a filmek forgalmazását is korlátozta. Azóta is csak a 
cellulózmásolatokról készült videókópiák kalózkiadásai vagy cenzúrázott 
változatai lelhetõk fel a független underground kiadók katalógusaiban.
1975-ben Jodorowsky visszatért Franciaországba, ahol belekezdett 
monumentális filmtervének megvalósításába, a Frank Herbert regényfolyamát 
mozgóképpé álmodó Dune (Dûne) megvalósításába. (Ezzel a címmel végül David 
Lynch rendezett filmet 1984-ben.) A fõszerepekre Salvador Dalit, Orson 
Wellest, Gloria Gaynort és Mick Jaggert kérte fel, a díszlettervezõk között 
az általa a filmvilág számára felfedezett képzõmûvész Gigert (aki késõbb az 
Alien-horrorokkal lett világhírû) és a rajzoló Moebiust találjuk, a 
filmzenét a Pink Floyd és a Magma írta volna meg. Jodorowsky a filmet 
tizenegy-tizenkét órásra tervezte, és ez volt az utolsó lökés, hogy a 
producerek elálltak tervének megvalósításától. Forgatókönyvének részleteit 
Jodorowsky a késõbbiekben Incal címû képregénysorozatában publikálta. 
Következõ filmjét, egy lány és egy elefánt pszichedelikus kapcsolatáról 
1978-ban forgatta Indiában Tusk (Agyar) címmel, amely szintén tele 
elképesztõ jelenetekkel: levitézlett gurukkal, párbajozó elefántokkal, 
festett képekkel stb. mind a mai napig a leghozzáférhetetlenebb munkája. 
1989-es filmjét, a Santa Sangre (Szent vér) címût viszont ismét óriási 
nemzetközi szakmai siker övezte. E filmjében új megvilágításba helyezte a 
cirkusz filmes toposzát, a szürreális-horrorisztikus, virtuóz pantomimes 
játékokkal a skizofrén, sorozatgyilkos fõhõs tragédiáját soha nem látott 
dramaturgiai erõvel volt képes megjeleníteni. (Miként más munkáiban, itt is 
brilliánsan lényegítette át a kortárs horrorfilmek szcenikáját.) Legutolsó, 
befejezett filmje az 1990-ben Lengyelországban forgatott, az özönvíz és a 
Krisztus-történet allegóriája mentén szervezõdõ, varázslatos atmoszférájú 
The Rainbow Thief (A szivárványtolvaj), amelyben az öreg Omar Shariff élete 
talán legmegrendítõbb alakítását nyújtja. Jodorowsky filmrendezõi 
tevékenysége mellett képregényeket (The Technopriests A technópapok, The 
Metabarons A metabárók stb.), regényeket és esszéket, filozófiai mûveket 
ír, zenét szerez, de emellett jelentõs a Tarot elméletével foglalkozó 
munkássága (az elmúlt években õ rekonstruálta a marseille-i Tarot-ot) és a 
pszichomágia és pszichosámánizmus gyakorlata is, amelyet csoportos 
foglakozások keretében oktat hallgatóinak. A pszichomágia voltaképpen a 
pszichonalizisen, a kulturális antropológián és a performatív mûvészeti 
tevékenységen alapuló, a kollektív tudattalan felõl a bennünk eltemetett, 
valós személyiségünket feltáró, sokkoló több-mint terápia, mûvészet és 
megtisztulás radikális és eredményes egysége.
Jodorowsky tizenhárom év szünet után 2003 végén kezdi el forgatni új 
filmjét Mexikóban, amelynek munkacíme Abelcain (más források szerint: Los 
Hijos del Topo A vakond gyermekei).
Jodorowsky filmjei atavisztikus és epikus hallucinációk, legtöbbjük a 
filmtörténet korszakos mestermûvei közé tartozik. Hatása óriási a 
legkülönbözõbb mûvészeti-kulturális területeken mûködõk számára: az 
avantgárd zajzenétõl (Masonna, P. Miles Bryson, COH stb.) a rockzenén 
(Marilyn Manson, Peter Gabriel stb.) át az amerikai filmiparig (a Mátrixot 
rendezõ Wachowski-testvérek stb.). Különlegesen eredeti, sokkoló 
látásmódja, az általa kifejlesztett vizionárius filmnyelv a nézõt kozmikus 
filmodüsszeáinak részesévé teszi. Filmjei láttán senki sem maradhat 
közömbös. A meglehetõsen bizarr Jodorowsky-dramaturgiát a narráció, a 
vizualitás, a hatásosan alkalmazott hanghatások és a 
spirituális-pszichedelikus zene összetett hálózata hozza létre, amelynek 
épp olyan természetes része a keleti karate, a pantomim, az akcionizmus, a 
szürrealizmus dekonstrukciója, a különbözõ vallások toposzai és a modern 
költészet, mint éppen a pszichoanalízis parabolái vagy a mágia, amely 
utóbbi sokélû fegyver, a kelléktár egyik félelmetes eszköze az egyház- és 
puritanizmusellenes Jodorowsky kezében. Én azért készítem a filmjeimet, 
amiért az Észak-Amerikaiak legtöbbje a pszichedelikus drogokat használja. 
[&] A nézõt elõbb szét kell zúzni, hogy a film végére újjászülethessen. 
nyiltakozta egy interjúban. Néhány (kissé elfogult) kritikusa szerint 
Jodorowsky olyan géniusz, aki Buñuel, Tarkovszkij, Kuroszava, Fellini, Tod 
Browning, John Waters, Kenneth Anger, Maya Deren és más nagy filmrendezõk 
mûvészeti teljesítményeit képes a saját mûvében homogén egységgé formálni. 
Mindenesetre Jodorowsky olyan a pályatárs Fernando Arrabal jellemzését 
idézve matematikus õrült , akinek szenvedéstörténeteiben a legváratlanabb 
módon és helyzetekben jönnek létre a kapcsolódási pontok, tárulnak fel a 
szimbólumok mögötti mélyebb összefüggések és a modern emberi-mûvészi létet 
alkotó feloldhatatlan ellentétek. Jodorowsky az univerzalitás filmese, 
mûvei archetipikus bibliai-vallásos történeteken alapulnak, amelyekben 
minden kulturális utalás, szimbólumdzsungel, véres erõszak, harc és 
projekció elõbb-utóbb rendezetté válik, értelmet nyer, megvilágosít, még ha 
annak minden rétegét nem is tudjuk mindig szavakba önteni. Filmszörnyeit az 
anarchista Jodorowsky sohasem az aktuális megfelelések szintjén teremti meg 
(ámbár azok sosem mentesek a legkönyörtelenebb társadalomkritikától, így a 
szabadságot is hirdetõ Fando y Lisben felismerhetjük a korabeli, levert 
mexikói diáklázadásokat vagy az El Topóban a santiagói tömegmészárlásokat 
stb.), célja az, hogy újra és újra megnézzük, vagy ahogy õ mondja megegyük 
õket, más és más jelentésszinteket megértve belõlük. Akárcsak 
Jodorowskynak, nekünk is folytonosan taoista-szellemi értelemben úton kell 
lennünk, hogy e szuggesztív életmû befogadása nyomán, személyiségünkben 
erõsödve hassunk mi is a világra. Az apokalipszis most van! Az amerikaiak 
tudják ezt, s azt is, hogy az egyetlen reményünk a repülõ csészealjakban 
van. Tudod, hogyan látom én a világot? Mint egy halott ember. Egy hernyó, 
aki azért halt meg, hogy létrehozzon egy pillangót. Nem megállítanunk kell 
a hernyó haldoklását, hanem segítenünk kell meghalnia azért, hogy a 
pillangó megszülessen. Nekünk a halállal kell táncolnunk. Ez a világ 
halott, és ez nagyon helyes. Nekünk egy nagy, nagy, óriási pillangót kell 
teremtenünk. Te és én, akik errõl beszélgetünk, leszünk e pillangó 
szárnyainak az elsõ mozdulatai. (Alexandro Jodorowsky)  Sõrés Zsolt

   A  sorozatot 2004 februárjában megismételjük:

FANDO ÉS LIS / FANDO Y LIS (1967)

A VAKOND / EL TOPO (1970)

  A SZENT HEGY / THE HOLY MOUNTAIN (1973)

AGYAR / TUSK (1978)

SZENT VÉR / SANTA SANGRE (1989)

A SZIVÁRVÁNYTOLVAJ / THE RAINBOW THIEF (1990)

A JODOROWSKY EGYÜTTÁLLÁS / LA CONSTELLATION JODOROWSKY (1994)

----------
   "THE NEW ARTIST OF TOMORROW WILL GO UNDERGROUND." DUCHAMP

  > HA MEGKAPOD  EZT AZ E-MAILT, AKKOR A BLACK-BLACK GALÉRIA VAGY AZ OPÁL 
SZÍNHÁZ BARÁTI VAGY ISMERÕSI KÖRÉBE TARTOZOL, VAGY AZOK BARÁTJA VAGY 
ISMERÕSE VAGY - VAGY VALAKI EGÉSZEN MÁS.

  > A MERZ HÁZAT EGY MULTIMEDIÁLIS MÛVÉSZCSOPORT ALAPÍTOTTA, A MAGAS 
MINÕSÉGI MÉRCÉJÛ KÍSÉRLETI (UNDERGROUND, ALTERNATÍV, AVANTGARDE) MÛVÉSZET 
ALKOTÓI ÉS TÁMOGATÓI SZÁMÁRA.

  > A MERZ HÁZ A FERENCVÁROSBAN VAN: 600 M2 PINCERENDSZER, 5 MÉTERRE AZ 
ASZFALT ALATT. KOMBINÁLT SZÍNHÁZI, KONCERT- ÉS MOZITEREM, KÁVÉZÓ ÉS 
IRODALMI SZALON, KÉPZÕMÛVÉSZETI GALÉRIA ÉS KÖNYVESBOLT ÉPÜL ITT.

  > 6 HÓNAPJA NYITOTTUK MEG A TÉR EGYNEGYEDÉT - HÉTVÉGÉN (HATTÓL ÉJFÉLIG) 
PROGRAM, MÁS NAPOKON (NÉGYTÕL ÉJFÉLIG) CSÖND, HÁZIPÁLINKA ÉS ZENEGÉP.

  > AKIT MINDEZ NEM ÉRDEKEL, BOCSÁNAT, JELEZZEN NEKEM VISSZA, ÉS TÖBBET NEM 
KERESSÜK.

  > AKIT VISZONT ÉRDEKEL, KÉRJÜK, TOVÁBBÍTSA A LEVELÜNKET ÉRDEMES 
EMBEREKNEK, ÉS BÚJJON A FÖLD ALÁ: MIELÕBB.

----------
   A BORDA GALÉRIA KIÁLLÍTÁSAI:

  BUZA KRISZ: VILÁGÍTÓ TESTEK (VII. 18. - XII. 31.)
BOGDÁNDY ZOLTÁN SZULTÁN: A KÖZTES LÉT BÁLVÁNYAI (VIII. 1. - XII. 31.)
  LOIS VIKTOR: GÉPHANGSZEREK  (VIII. 29. - XII. 31.)

  SZÉKESFEHÉRVÁRIAK: CÍM NÉLKÜL (XI. 28. - 2004. I. 28.)
ARNOLFINI ARCHÍVUM: TICKET TRIP (XII. 5. - 2004. II. 5.)

  MEGTEKINTHETÕK > NAPONTA 17-22 ÓRÁIG

----------
   VAN FÜTÉS!

----------