[artinfo] MEGHIVO - Godot Galeira

[Godot Galeria]

                               Godot Galéria

                        1075 Budapest, Madách út 8.

                              [1]www.godot.hu
     _________________________________________________________________

   [2]Feliratkozás a hirlevélre
   [3]Leiratkozás a hírlevélről
   
                 A Godot Galéria tisztelettel meghívja Önt

                     a Festmények, szobrok és dobozok 

                     címu" kiállításának megnyitójára,

                     mely az Antal-Lusztig Gyu"jtemény

             kortárs mu"vészeti anyagából mutat be válogatást.

                    Megnyitó: 2003 december 3-án 20 óra.

                                 Megnyitja:

                            Ébli Gábor, esztéta.


                              [meghivo_2.jpg]
                    [4]A kép letöltése nyomdai méretben

                       A kiállító mu"vészek listája:
     Bereznai Péter, Birkás István, Deim Pál, efZámbó István, feLugossy
   László, Földi Péter, Gaál József, Káldi Kata, Károlyi Zsigmond, Köves
    Éva, Lakner László, Lois Viktor, Méhes László, Swierkiewicz Róbert,
     Tamási Claudia, Taubert László, Ujházi Péter, Váli Dezso", Vojnich
            Erzsébet, Wahorn András, Zoltán Sándor, Zsakó István

              A kiállítás megtekintheto" 2003. december 23-ig.
                         Keddto"l péntekig 10-18 és
                           szombaton 10-13 óráig,
             etto"l eltéro" ido"pontban elo"zetes egyeztetéssel


   Az idén harmadik alkalommal jelentkezik a Godot Galéria Kortárs
   magángyu"jtemények címu" kiállítássorozata. Célunk, hogy felhívjuk a
   figyelmet a rendszerváltás óta megújult ero"vel beindult
   magángyu"jtésre, melyben sokszor keveredik a múzeumi igényességu"
   értékmentés a presztízsteremto" vállalati befektetéssel. Egyre többen
   jönnek rá, hogy a mu"gyu"jtés egyik legizgalmasabb, legváltozatosabb,
   a gyu"jto" egyéniségét leginkább kifejezni tudó területe a kortárs
   képzo"mu"vészet. Mostani kiállításunk igazi különlegesség: Antal Péter
   klasszikus gyu"jteménye talán a legnagyobb, legszélesebb köru"
   gyu"jtemény Magyarországon. Darabjai számtalan kiállításon,
   katalógusban, monográfiában jelentek meg, azonban eddig mindig
   magántulajdonként, névtelenül. A mostani az elso" alkalom, hogy a
   gyu"jto" felfedi kilétét, személyes választásait.


                           [foldi%20peter_2.jpg]
                           Földi Péter /részlet/
                    [5]A kép letöltése nyomdai méretben


   Hogyan kötheto" Csontváry, Szinyei vagy éppen Gulácsy a mai kortárs
   mu"vészethez? Milyen mércét állítanak a ma már klasszikusnak tekintett
   mesterek a jelen alkotói elé? S fordítva: mit láthatunk meg a talán
   örökké érvényes modernségükbo"l azáltal, hogy a mai mu"vészek felo"l
   nézünk képeikre? Az egyes remekmu"vek kvalitásán túl ezek a kérdések
   tesznek izgalmassá egy olyan mu"gyu"jteményt, ahol a modern magyar
   mu"vészet teljes íve megtalálható, Nagybányától a mai
   pixel-festészetig.
   A kollekció eredete a nagy mu"veltségu" nagyapára megy vissza, aki a
   hatvanas évek végéto"l már az akkor középiskolás unokája kezdeti
   mu"tárgy-vásárlásait is támogatta.

   A kollekció túllép a festészet határain. Bokros Birman Dezso" és
   Medgyessy Ferenc szobrászatát hagyatékukból származó, átfogó anyag
   mutatja be. Grafikában kiemelkedo" az Ámos Imre anyag, amely egyúttal
   a gyu"jto"t Anna Margithoz fu"zo" közeli barátság emléke is. A
   debreceni otthonban ma már külön vitrin fogadja be az ókori régészeti
   tárgyakat is.

                                [gaal_2.jpg]
                           Gaál József /részlet/
                    [6]A kép letöltése nyomdai méretben

   A gyu"jtött klasszikus modern anyag múzeumi mino"sége és mélysége nem
   jelentett akadályt a kortárs mu"vészet beemelése elo"tt sem. Az Ország
   Lili ikonosztáz a falon, Bálint Endre legkülönbözo"bb technikájú
   munkái vagy éppen a részben külföldro"l hazahozott, sokáig
   lappangóként számon tartott Kondor Béla mu"vek spektruma mutatja, hogy
   a második világháború utáni élo" mu"vészetünk az unoka révén már
   kezdetto"l fogva, s a hivatalos kanonizációt jóval megelo"zo"en utat
   talált a nyolcvankilenc éves korában elhunyt, s az utolsó napig
   aktívan élo" nagyapa által eredetileg a klasszikusokra és a saját
   kortársaira alapított gyu"jteménybe. Ekkor do"lt el, hogy ez tényleg
   közös Antal-Lusztig Gyu"jtemény lesz és marad: a két generáció ízlése
   ugyan különbözhetett, de a mino"ség, s néhány stiláris alapelv iránti
   elkötelezettségük közös nevezo"t biztosított a lassan száz évet
   felölelo" anyagnak.
   1978-ben azonban nem csupán a nagyapa hunyt el, hanem Ország Lili is
   távozott. Halálával megszakadt a gyu"jtemény kortárs részének építése.
   Az abban az évben még éppen csak a diplomáját megszerzo" fiatalember
   mellett szinte anyai szerepet játszó mu"vészno" személyes jelenléte
   túl fontos volt, semhogy ennek hitele nélkül folytatódhatott volna az
   élo"mu"vészeti vásárlás. Másfél évtized következett, amely alatt a
   klasszikus kollekció rendületlenül gazdagodott, s az addig megvett
   kortárs rész a mesterek halálával csöndben klasszicizálódott, ám újabb
   kortársak felé nem történt nyitás.

                               [lakner_2.jpg]
                          Lakner László /részlet/
                    [7]A kép letöltése nyomdai méretben

   Ennek esztétikai oka is volt. A még második világháború elo"tti,
   klasszikus gyökerekbo"l táplálkozó, a hatvanas-hetvenes években
   kortársnak számító generáció távoztával a modern mu"vészet egy
   szakasza lezárult. Az új kortársaktól jóval nehezebb volt választani,
   különösen az Antal-Lusztig program mentén, amelynek máig is központi
   elemei az expresszív (zömében, bár nem kizárólag figuratív), mély
   színárnyalatokat alkalmazó festészet, és a drámai konfliktusok
   megragadása egy részben egzisztencialista, részben spirituális
   olvasatban. Ez a mu"vészeti krédó azonban kevéssé tu"nik jellemzo"nek
   a mai kortárs alkotókra. A klasszikus modern és a kortárs értékek
   küzdelme ezért a jelenkori mu"vészet gyu"jtésének másodszori
   elkezdésekor vált valóban élessé.

   A korábbi kortárs anyag nyilvánvaló szervességgel ízesült a
   gyu"jteménybe, de van-e, s ha igen, melyek azok a mai trendek,
   amelyeket néhány évtized múltán majd ugyanilyen természetes egységben
   látunk a korábbi huszadik századi anyaggal? Bár tíz éve újra, so"t
   nagy lendülettel gyu"jt kortársat, ez a kétely máig kíséri Antal Péter
   választásait. Ez, a gyu"jto" által nyíltan felvállalt bizonytalanság
   adja meg vételeinek emberi értékét is: ugyan ki ne választaná inkább a
   biztosat, s ülne klasszikus babérjain? A bizonytalanság magyarázza azt
   is, hogy a gyu"jto" a mai mu"vészek elég széles köréto"l vásárol,
   miközben a mostani kiállítás csak egy szu"kebb, néhány szempont
   szerinti válogatást mutat be.

                               Godot Galéria
                        1075 Budapest, Madách út 8.
                              Tel.: 322-52-72
                              [8]www.godot.hu
                              waiting at godot.hu


                              [bpestCimer.jpg]

                                [nkaff.jpg]


   Ébli Gábor: 

   Képek, szobrok és dobozok az Antal-Lusztig gyu"jteménybo"l

   Hogyan kötheto" Csontváry, Szinyei vagy éppen Gulácsy a mai kortárs
   mu"vészethez? Milyen mércét állítanak a ma már klasszikusnak tekintett
   mesterek a jelen alkotói elé? S fordítva: mit láthatunk meg a talán
   örökké érvényes modernségükbo"l azáltal, hogy a mai mu"vészek felo"l
   nézünk képeikre? Az egyes remekmu"vek kvalitásán túl ezek a kérdések
   tesznek izgalmassá egy olyan mu"gyu"jteményt, ahol a modern magyar
   mu"vészet teljes íve megtalálható, Nagybányától a mai
   pixel-festészetig. A kollekció eredete a nagy mu"veltségu" nagyapára
   megy vissza, aki a hatvanas évek végéto"l már az akkor középiskolás
   unokája kezdeti mu"tárgy-vásárlásait is támogatta.
   A kollekció túllép a festészet határain. Bokros Birman Dezso" és
   Medgyessy Ferenc szobrászatát hagyatékukból származó, átfogó anyag
   mutatja be. Grafikában kiemelkedo" az Ámos Imre anyag, amely egyúttal
   a gyu"jto"t Anna Margithoz fu"zo" közeli barátság emléke is. A
   debreceni otthonban ma már külön vitrin fogadja be az ókori régészeti
   tárgyakat is.
   A gyu"jtött klasszikus modern anyag múzeumi mino"sége és mélysége nem
   jelentett akadályt a kortárs mu"vészet beemelése elo"tt sem. Az Ország
   Lili ikonosztáz a falon, Bálint Endre legkülönbözo"bb technikájú
   munkái vagy éppen a részben külföldro"l hazahozott, sokáig
   lappangóként számon tartott Kondor Béla mu"vek spektruma mutatja, hogy
   a második világháború utáni élo" mu"vészetünk az unoka révén már
   kezdetto"l fogva, s a hivatalos kanonizációt jóval megelo"zo"en utat
   talált a nyolcvankilenc éves korában elhunyt, s az utolsó napig
   aktívan élo" nagyapa által eredetileg a klasszikusokra és a saját
   kortársaira alapított gyu"jteménybe. Ekkor do"lt el, hogy ez tényleg
   közös Antal-Lusztig kollekció lesz és marad: a két generáció ízlése
   ugyan különbözhetett, de a mino"ség, s néhány stiláris alapelv iránti
   elkötelezettségük közös nevezo"t biztosított a lassan száz évet
   felölelo" anyagnak.
   1978-ben azonban nem csupán a nagyapa hunyt el, hanem Ország Lili is
   távozott. Halálával megszakadt a gyu"jtemény kortárs részének építése.
   Az abban az évben még éppen csak a diplomáját megszerzo" fiatalember
   mellett szinte anyai szerepet játszó mu"vészno" személyes jelenléte
   túl fontos volt, semhogy ennek hitele nélkül folytatódhatott volna az
   élo"mu"vészeti vásárlás. Másfél évtized következett, amely alatt a
   klasszikus kollekció rendületlenül gazdagodott, s az addig megvett
   kortárs rész a mesterek halálával csöndben klasszicizálódott, ám újabb
   kortársak felé nem történt nyitás.
   Ennek esztétikai oka is volt. A még második világháború elo"tti,
   klasszikus gyökerekbo"l táplálkozó, a hatvanas-hetvenes években
   kortársnak számító generáció távoztával a modern mu"vészet egy
   szakasza lezárult. Az új kortársaktól jóval nehezebb volt választani,
   különösen az Antal-Lusztig program mentén, amelynek máig is központi
   elemei az expresszív (zömében, bár nem kizárólag figuratív), mély
   színárnyalatokat alkalmazó festészet, és a drámai konfliktusok
   megragadása egy részben egzisztencialista, részben spirituális
   olvasatban. Ez a mu"vészeti krédó azonban kevéssé tu"nik jellemzo"nek
   a mai kortárs alkotókra. A klasszikus modern és a kortárs értékek
   küzdelme ezért a jelenkori mu"vészet gyu"jtésének másodszori
   elkezdésekor vált valóban élessé.
   A korábbi kortárs anyag nyilvánvaló szervességgel ízesült a
   gyu"jteménybe, de van-e, s ha igen, melyek azok a mai trendek,
   amelyeket néhány évtized múltán majd ugyanilyen természetes egységben
   látunk a korábbi huszadik századi anyaggal? Bár tíz éve újra, so"t
   nagy lendülettel gyu"jt kortársat, ez a kétely máig kíséri Antal Péter
   választásait. Ez, a gyu"jto" által nyíltan felvállalt bizonytalanság
   adja meg vételeinek emberi értékét is: ugyan ki ne választaná inkább a
   biztosat, s ülne klasszikus babérjain? A bizonytalanság magyarázza azt
   is, hogy a gyu"jto" a mai mu"vészek elég széles köréto"l vásárol,
   miközben a mostani kiállítás csak egy szu"kebb, néhány szempont
   szerinti válogatást mutat be.
   Tudatos döntésként nem szerepel a tárlaton az Iparterves anyag. Bak
   Imre, Keserü Ilona vagy Nádler István képei gyakorlatilag konszenzusos
   értéknek számítanak már. Egy másik kiállításon azért érdemes lenne
   majd egy olyan hosszmetszetet felvillantani, amely a gyu"jteményben, a
   személyes ízlésnek megfelelo"en, a kolorista-naturalista irányhoz
   képest mennyiségileg értelemszeru"en kisebb súllyal, ám kiváló
   mu"vekkel képviselt korai konstruktivista vonalú avantgárd (Kassák
   Lajos, Moholy-Nagy László, Nemes Lampérth József, de akár a zseniális
   Bohacsek Ede) alkotásaitól nyúlna a neo-avantgárdig.
   Ezt az irányt csak Deim Pál egy miniatu"r remeke, illetve Károlyi
   Zsigmond öt kisebb képbo"l álló egysége képviseli a mostani bemutatón,
   amelyhez viszont nem véletlenül társul Káldi Kata és Köves Éva egy-egy
   képe. A hatvanas-hetvenes évek nagy generációjából mindazonáltal
   felbukkan még Méhes László és Lakner László (Száj) egy-egy mu"ve, s a
   rendezo"k vagány választása az utóbbihoz a fo"iskolán végzo"s Tamási
   Claudia mai festményeit (Ajkaim) társítani. A festészet leheto"ségeit,
   dilemmáit tematizáló alkotók közül nagyméretu", de most nem bemutatott
   képekkel szerepel a kollekcióban Fehér László és Szu"cs Attila.
   A kollekció su"ru", drámai üzenetu", a lét feszültségeinek megidézését
   a látványos ecsetkezelés és a plasztikus faktúra révén is hangsúlyozó
   irányvonalának tükrében nem meglepo" a gyu"jto" elkötelezettsége Gaál
   József (Corpus) munkái iránt, akit a sevillai világkiállításon Tóth
   Menyhérttel közös bemutatón fedezett fel magának. Csupán színvilágában
   ellentéte ennek Földi Péter képe (Aszály), de pontosan a citromsárga
   ilyen bátor használata jelzi, hogy az emberi-állati lét nyomasztó
   érzeteinek elo"hívása nem a sötét színek függvénye. Földito"l egy
   hasonlóan nagyméretu", rózsaszín festmény éppen méretproblémák miatt
   maradt ki a kiállításról, de az egyébként oly könnyen giccsbe fúló
   világossárga és rózsaszín mesteri alkalmazása kapcsán érdemes
   elgondolkodni, hogyan is lehetett egy ilyen popos színvilágot mély
   dilemmák ábrázolásával tartalmassá tenni.
   A könnyed és a súlyos párosa jelenik meg, bár más vetületben, a
   Wahorn-efZámbó-feLugossy volt szentendrei triász bemutatott képein is.
   A gyu"jteményben található, lenyu"gözo" Vajda Lajos anyag fényében
   természetesnek tu"nhetne a Vajda Lajos Stúdió alkotói iránti
   érdeklo"dés, ám valójában csak Lugótól került nagyobb anyag Antal
   Péterhez. Annál tanulságosabb látni, hogy a groteszk képi világ mely
   darabjait választotta a gyu"jto". A formák gyakran amorf jellege, a
   tudatalatti elemeinek megidézése nem is helyezi oly távolra e mu"veket
   a kollekció gerincét képezo" drámai vonulattól.
   A mulandóságnak a harsány színek és ero"s gesztusok általi megidézését
   képviseli Swierkiewicz Róbert képe (Az álom jön és elszáll), míg egy
   látszólag szu"k színskála végtelen sok árnyalatában úszik, s a
   melankóliát, meditációt így varázsolja elo" Váli Dezso" és Vojnich
   Erzsébet egy-egy festménye. A középnemzedék további alkotóitól egy
   olyan csoport is található a kollekcióban és részben a kiállításon
   (Ujházi Péter, Birkás István), akik a hatást éppen a mesteri
   festo"iség elutasítása, s az anyaghasználat kiszélesítése például
   homok, textil vagy vakolat részeknek a képmezo"be történo" beépítése
   révén keresik.
   Az anyagok és a kétdimenziós felületbo"l való kilépés iránti
   érdeklo"dést tanúsítják a gyu"jteményben az immáron klasszikusnak
   számító, egykor kortárs szobrászok (Schaár Erzsébet, Vilt Tibor)
   alkotásai, s a kiállításon a groteszkbe hajló (Zsakó István) illetve a
   redukcióval a drámait kutató (Taubert László) kisplasztikák és a nagy
   Lois Viktor szobor.
   A mu"vészet-fogalomnak a gyu"jteményen belüli, radikális kitágítására
   legjobban a különteremben, mintegy kamara-kiállításon látható dobozok
   utalnak. Bereznai Péter és Ujházi doboz-kompozíciói hol a
   közép-európai történelem, hol az általános emberi lét szívszorító
   bugyraiból merítik elemeiket, míg Zoltán Sándor szürrealisztikus
   dobozai úgy kínálnak hommage-t Magritte-nak és Ország Lilinek
   egyaránt, hogy a bemutatott festészeti anyagból közben párbeszédre
   hívják a bölcseleti-mimetikus és groteszk-elvont motívumokat is.
   Az anyag egészét tekintve feltolul az eredeti kérdés, találkoznak-e
   ezek a mu"vek klasszikus elo"djeikkel? Egyes alkotások és mu"vészek
   terén ezt természetesen majd csak a jövo" dönti el. Ám összességében
   nyilvánvaló a közös kvalitásra törekvés, a klasszikus és a kortárs
   között csupán a történetiség alapján való különbségtétel elutasítása.
   Lehet egy kortárs mu" kérdésfelvetése és eszköztára akár teljesen
   hagyományos is, ha ezek a mai kor problémáira reflektálnak, akkor a
   mu" ugyanúgy korunk társa, mint egy installáció vagy c-print. S
   fordítva: egy mai munka elutasíthatja a mu"vészeti hagyomány akár
   minden elemét, ha örökérvényu" emberi dilemmákról és egyedi formában
   szól, akkor elo"bb-utóbb a klasszikus értékek közé sorolódik majd.
   Mindez ero"s folytonosságot sugall a szakma által gyakran oly élesen
   különválasztott klasszikus, modern és kortárs mu"vészet között. A
   gyu"jto" és befogadó számára a mesterséges történeti cezúráknál
   fontosabb az egyes mu"vek mino"sége.
   Különösen tanulságos mindezt egy átfogó huszadik századi gyu"jtemény
   kapcsán rekonstruálni. Hiszen a modern mu"vészet jövo"orientáltsága a
   múlttal való szakítás programjából eredt, míg a mai kortárs alkotások
   éppen a történetiséggel játszanak mint szabadon manipulálható
   szemiotikai vegyértékkel. E ketto"s perspektívából értheto" meg, hogy
   egy ilyen kitekintésu" kollekció a huszadik századot miért nem az
   izmusok, s különösen nem a geometrikus absztrakció történetére fu"zi
   fel. Jelen van ez a szál, so"t a kortárs anyagban is érvényesül de
   csupán az egyik lehetséges olvasatként. Most, hogy az avantgárd lassan
   minden hulláma történelemmé vált, valójában ez a kérdés foglalkoztat
   mindenkit: hogyan is lehet a mu"vészet konceptuális-filozófiai illetve
   érzéki-humanista vetületét egyensúlyban látni, egymással kibékíteni?
   Az Antal-Lusztig kollekció válasza elég egyértelmu"en az, hogy a
   mu"vészetnek a modern életben betöltött szerepe ugyan felöleli az
   esztétikai-formai kísérletezést és a politikai-világnézeti aktivitást,
   ám ezek együttesénél is jóval szélesebb, s mélyen köto"dik az emberi
   létállapot örökérvényu" kérdo"jeleivel való szembenézéshez.

   Az Antal-Lusztig gyu"jtemény kortárs-mu"vészeti válogatása december 3.
   23. között látható a Godot Galériában. Ébli Gábor

References

   1. http://www.godot.hu/
   2. mailto:safizoo at westel900.net%20?subject=%20%3CGodot%20Galeria%20kiallitasai%20-%20HIRLEVEL%3E
   3. mailto:safizoo at westel900.net%20?subject=%20%3CA%20tovabbiakban%20nem%20kerem%20hirleveluket%20-%20%20REMOVE%3E
   4. http://www.godot.hu/antal/meghivo.jpg
   5. http://www.godot.hu/antal/foldi%20peter.jpg
   6. gaal.jphttp://www.godot.hu/antal/gaal.jpg
   7. http://www.godot.hu/antal/lakner.jpg
   8. http://www.godot.hu/