[artinfo] X-Peripheria Fesztival 003

[Seres Szilvia]

A ParaRadio =E9s az Ultrahang Alap=EDtv=E1ny bemutatja

X-Peripheria Fesztiv=E1l 003

2002. m=E1jus 4.
Alm=E1ssy T=E9ri Szabadidok=F6zpont
Mouse On Mars, Oval, Microstoria, Fennesz, KK.Null, Lautrec, Xrc

A magyar netr=E1di=F3z=E1s =FAtt=F6roje, az id=E9n =F6t =E9ves ParaRadio id=
=E9n is
megrendezi kort=E1rs elektronikus zenei fesztiv=E1lj=E1t, az X-Peripheria
Fesztiv=E1lt. A rendezv=E9ny az Ultrahang Alap=EDtv=E1nnyal k=F6z=F6s szerv=
ez=E9sben, a
Goethe Int=E9zet hathat=F3s t=E1mogat=E1s=E1val val=F3sul meg. Az esem=E9ny=
nek Budapest
egyik legismertebb koncerthelysz=EDne, az Alm=E1ssy T=E9ri Szabadidok=F6zpo=
nt
(VII. ker. Alm=E1ssy t=E9r 6.) ad otthont 2002. m=E1jus 4-=E9n. Jegyeket
elov=E9telben a Wave =E9s a Trance Wave lemezboltokban lehet v=E1s=E1rolni.=
 A
fesztiv=E1llal kapcsolatos legfrissebb inform=E1ci=F3k a www.xperipheria.hu
weboldalon olvashat=F3ak.

A harmadik X-Peripheria, mint az elozo ketto, az elektronikus zene
k=EDs=E9rleti =E1g=E1b=F3l ad =EDzel=EDtot, elsosorban olyan eload=F3kra f=
=F3kusz=E1lva,
akiknek =E9lo eload=E1sai valamilyen m=F3don reprezent=E1lj=E1k napjaink ne=
m
t=E1nczenei elektronik=E1j=E1nak fobb t=F6rekv=E9seit. A fesztiv=E1l vend=
=E9ge k=E9t, m=E1ra
m=E1r meglehetosen nagy nevet szerzett n=E9met fell=E9po, a Mouse On Mars =
=E9s az
Oval, valamint a kettej=FCk f=FAzi=F3s produkci=F3ja, a Microstoria, melyne=
k =E9lo
fell=E9p=E9sei igaz=E1n ritkas=E1gsz=E1mba mennek. Rajtuk k=EDv=FCl vend=E9=
g=FCnk lesz az
osztr=E1k Christian Fennesz, a jap=E1n KK.Null, magyar r=E9szrol pedig a La=
utrec
=E9s Xrc mutatkozik be a sz=E9lesebb k=F6z=F6ns=E9gnek.
A lassan k=FClf=F6ldi fesztiv=E1lokkal is vetekedo zenei felhozatalt a m=E1=
r
megszokott intenz=EDv vizu=E1lis al=E1fest=E9s eg=E9sz=EDti ki multim=E9di=
=E1s,
=F6sszmuv=E9szeti =E9lm=E9nny=E9.


Oval

Oval a modern elektronikus zenei vil=E1g egyik legegy=E9nibb, =FAj=EDt=F3
kezdem=E9nyez=E9se. Markus Popp, az Oval m=E1r 1995 =F3ta ontja az =FAj =F6=
tleteket =E9s
olyan zenei formul=E1kat hozott l=E9tre, amelyek utat mutathatnak a j=F6vo =
zenei
ir=E1nyzatai fel=E9. P=E1ly=E1ja sor=E1n olyan zen=E9szekkel j=E1tszott egy=
=FCtt, mint Jim
O'Rourke, Christophe Charles vagy Jan St. Werner, a Mouse On Mars-b=F3l.
K=E9sz=EDtett zen=E9t Armani rekl=E1mhoz, valamint a Prada divatc=E9g bemut=
at=F3ihoz
=E9s Harmony Kareem =FAj dogma filmj=E9nek k=EDs=E9ro zen=E9je is Oval nev=
=E9hez
fuzodik.
Oval zen=E9je a m=E9di=E1r=F3l, a rendezett hangokr=F3l =E9s az eszt=E9tiku=
mr=F3l sz=F3l,
amelyet a zenei hangok maradv=E1nyaib=F3l kre=E1l. Oval bepillant=E1st akar
ny=FAjtani korunk modern, digit=E1lis audi=F3 vil=E1g=E1ba, annak rejtelmei=
be.
Az eredetileg a zenete=F3ria mell=E9kterm=E9k=E9nek indul=F3 projekt olyan =
gazdagon
struktur=E1lt =E9s mel=F3di=E1kkal =E1tszott zen=E9t hoz l=E9tre, amelynek =
alapjait a
rideg, elektronikus hangok adj=E1k. A digit=E1lis technol=F3gia fejteget=E9=
se
k=F6zben Oval saj=E1t programokat haszn=E1l a lemezek manipul=E1l=E1s=E1ra,=
 =EDgy
mutatv=E1n be az eszk=F6z =E9s a folyamat kapcsolat=E1t. Legjobb p=E9lda er=
re tal=E1n
az, amikor egy a CD lemezen hallhat=F3 ugr=E1st egym=E1s ut=E1n fuzve =FAj =
ritmust
hoz l=E9tre. Oval eload=E1sai tulajdonk=E9ppen nagy form=E1tum=FA hangbemut=
at=F3k,
amelyeket az elm=FAlt =E9vekben a vil=E1g tucatnyi hely=E9n l=E1thattak az
=E9rdeklodok. Oval, csak=FAgy, mint a Mouse On Mars, a Goethe Int=E9zet
seg=EDts=E9g=E9vel szerepel majd Budapesten. Oval az ovalprocess/ovalcommer=
s
elnevez=E9su munk=E1i=E9rt a nagym=FAlt=FA linzi Ars Electronica fesztiv=E1=
l zenei
d=EDjazottja volt 2000-ben.
Oval =E9s a Microstoria zen=E9je a digit=E1lis technol=F3gi=E1k komment=E1r=
jak=E9nt is
felfoghat=F3 =E9s a "tudom=E1nyos" alapok ismerete n=E9lk=FCl is maradand=
=F3 =E9lm=E9nyt
ny=FAjt a hallgat=F3knak.


Mouse On Mars

A Mouse On Mars 1993-ban alakult, amikor Andi Toma =E9s Jan St. Werner
tal=E1lkozott egy Stockholmban rendezett death metal fesztiv=E1lon =E9s =FA=
gy
d=F6nt=F6ttek, hogy zen=E9lni kezdenek. 7 nagylemezzel =E9s 9 EP-vel a h=E1=
ta m=F6g=F6tt
a Mouse On Mars a modern elektronikus zene egyik legterm=E9kenyebb =E9s
leginnovat=EDvabb zenekar=E1v=E1 notte ki mag=E1t. "A Mouse On Mars a Kraft=
werk
igazi modern =F6r=F6k=F6se"- =EDrta r=F3luk a Muzik magazin. A du=F3 sosem
hasonl=EDtgatta mag=E1t senkihez. Sokkal ink=E1bb a zen=E9vel foglalkozva
pr=F3b=E1lnak saj=E1t =F6tleteiket is megreform=E1lva olyan =FAjat =E9s izg=
almasat
l=E9trehozni.
Zeneileg a Mouse On Mars olyan zenei hangz=E1st produk=E1l, amely az idotle=
n
popzen=E9t =E9s radik=E1lis, k=EDs=E9rletezo elektronik=E1t =F6tv=F6zi, min=
dezt igen
"suru" szerkezetu sz=E1mokkal =E9ri el. A legapr=F3bb r=E9szletekig kidolgo=
zott
dalok szinte egytol-egyig a t=F6bbsz=F6ri hallgat=E1s=E9rt, az igazi megism=
er=E9s=E9rt
ki=E1ltanak. J=F3 p=E9lda a sz=E1mok =F6sszetetts=E9g=E9re, hogy akad olyan=
 Mouse On
Mars sz=E1m, amelyben t=F6bb, mint h=FAsz k=FCl=F6nb=F6zo dobhang fedezheto=
 fel. Az
=E9lo dobok, a programozott dobhangz=E1sok =E9s ezek tucatnyi digit=E1lisan
=E1tvari=E1lt v=E1ltozata =E9s mut=E1ci=F3ja, valamint a gondosan elhelyeze=
tt break-ek
=E9s egy=E9b hangmint=E1k hozz=E1k l=E9tre a Mouse On Mars v=E1ltozatos, te=
l=EDtett =E9s
igen gazdag zen=E9j=E9t.
A Mouse On Mars 1997-ben hozta l=E9tre saj=E1t, Sonig n=E9vre hallgat=F3,
kiad=F3j=E1t, amely a multinacion=E1lis lemezc=E9gektol f=FCggetlen=FCl muk=
=F6dik =E9s =EDgy
k=E9pes volt saj=E1t hangj=E1t =E9s eload=F3it megtal=E1lni =E9s sz=E1mukra=
 teret
biztos=EDtani. Az elm=FAlt =E9vekben a zenekar beutazta az eg=E9sz vil=E1go=
t, szinte
minden kontinensen koncerteztek. Producerk=E9nt r=E9szt vettek a Stereolab =
=E9s
az egykori legend=E1s Kraftwerk lemezein, k=E9sz=EDtettek zen=E9t egy rossz=
eml=E9ku
Tony Danza filmhez, valamint remixeikkel szerepeltek olyan eload=F3k
korongjain, mint a High Llamas, a Cibo Matto, a Pram, Anne Clark, a
Pastels, Merz, Towa Tei, Oval =E9s m=E1sok. Nemr=E9giben a kettos egy=FCtt
dolgozott az angol Matthew Herberttel is =E9s a Mouse On Mars mellett Jan
St. Werner m=E9g a Microstoria nevu form=E1ci=F3ra is tal=E1l idot, amelybe=
n
Markus Popp-pal k=F6z=F6sen tev=E9kenykedik.
A Mouse On Mars munk=E1ja =E9s sikerei eloseg=EDtette a n=E9met elektroniku=
s zenei
sz=EDnt=E9ren =E9vrol-=E9vre feltuno fiatal tehets=E9gek megjelen=E9s=E9t =
=E9s
eloret=F6r=E9s=E9t. A zenekar 1999-ben a linzi Ars Electronica fesztiv=E1l =
zenei
d=EDjazottja volt.


Microstoria

A Microstoria tulajdonk=E9ppen Markus Popp, azaz Oval, =E9s Jan St. Werner,=
 a
Mouse On Mars tagj=E1nak, kettose. A du=F3 nagyszeruen kombin=E1lja az Oval=
t
jellemzo CD "elferd=EDt=E9st" =E9s a Mouse On Mars saj=E1ts=E1gosan furcsa
hangz=E1s=E1t, olyan zenei vil=E1got hozva l=E9tre ezzel, amely csak a
Microstori=E1ra jellemzo. A kettos j=F3n=E9h=E1ny k=F6z=F6s lemezen van m=
=E1r t=FAl,
amelyeket a Mille Plateaux, illetve az Egyes=FClt =C1llamokban a Thrilljock=
ey
jelentetett meg. K=FCl=F6n=F6sen nagy visszhangot kapott az 1997-ben napvil=
=E1got
l=E1tott Reprovisers. A Microstoria legut=F3bbi munk=E1ja Model 3 Step 2 c=
=EDmmel
2000-ben jelent meg. Markus Popp =E9s Jan St. Werner csak alkalomszeruen
mutatja be =E9loben is a Microstoria sz=E1mait, =EDgy a budapesti fell=E9p=
=E9s igazi
unikumnak sz=E1m=EDt.


Fennesz

Christian Fennesz a Maische nevu, igen =E9rdekes zen=E9t j=E1tsz=F3, b=E9cs=
i
underground zenekar =E9nekes-git=E1ros-szerzojek=E9nt kezdte zenei p=E1lyaf=
ut=E1s=E1t
a nyolcvanas =E9vek v=E9g=E9n. A Maische sz=EDvesen =E9p=EDtette be dalaiba=
 az
akkoriban nem divatos szabad improviz=E1l=E1sokat =E9s hossz=FA zenekari
bet=E9teket. Az egy=FCttes 1993-ban oszlott fel, amelyet k=F6vetoen Fennesz
n=E9h=E1ny =E9vre pihenore vonult, majd egy teljesen m=E1sfajta zenei hangz=
=E1ssal
t=E9rt vissza 1995-ben, amikor a b=E9csi Mego kiad=F3n=E1l megjelentette
Instrument c=EDmre hallgat=F3 EP-j=E9t. A zenekari korl=E1tokt=F3l megszaba=
dulva
szabadon k=EDs=E9rletezhetett a k=FCl=F6nf=E9le elektronikus hangz=E1sokkal=
 =E9s egy =FAj,
eddig ismeretlen k=F6z=F6ns=E9get h=F3d=EDtott meg. Elso albuma, Hotel Para=
l.lel
c=EDmmel 1997-ben l=E1tott napvil=E1got. Fennesz tucatnyi fesztiv=E1lon l=
=E9pett fel
az elm=FAlt =E9vekben, =EDgy j=E1tszott a Phonotaktik, a Hyperstrings, a So=
nar, az
ARS Electronica, a Konfrontation, az LMC =E9s a Musikprotokoll keret=E9ben =
is.
K=F6z=F6s lemezt jelentetett meg Peter Rehberggel =E9s Jim O'Rourke-val,
Fennoberg n=E9ven, amelyet =E9loben is bemutatott a tri=F3 nagy sikert el=
=E9rve a
vil=E1g t=F6bb pontj=E1n.
Fennesz 1999-ben a Mego kiad=F3val k=F6z=F6sen elnyerte a nagym=FAlt=FA lin=
zi Ars
Electronica fesztiv=E1l zenei fod=EDj=E1t, amely a modern elektronikai zene=
i
=E9let egyik legnagyobb elismer=E9s=E9nek sz=E1m=EDt. Legfrissebb nagylemez=
e, az
Endless Summer, 2001 j=FAnius=E1ban jelent meg =E9s elosz=F6r a tavalyi
X-Peripheria fesztiv=E1lon lehetett megv=E1s=E1rolni.


KK.NULL

Kazuyuki K. NULL toki=F3i sz=FClet=E9su zeneszerzo, git=E1ros, =E9nekes, =
=E9s dobos.
Zenei karrierje elott jap=E1n Butoh t=E1ncot tanult, majd mint
git=E1rimprovizator lett ismert az 1980-as =E9vek elej=E9n. KK.NULL az=F3ta=
 nem
csup=E1n projektj=E9vel keltett vil=E1gszerte =E9rdeklod=E9st, hanem progre=
ssz=EDv
hardcore tri=F3j=E1val a Zeni Geva-val is - mely dolgozott Steve Albinivel;
megjelentetett t=F6bb, mint 10 lemezt, k=E9tszer k=E9sz=EDtett felv=E9telek=
et a BBC
sz=E1m=E1ra a John Peel Session keret=E9ben, n=E9gyszer turn=E9zott Eur=F3p=
=E1ban,
=F6tsz=F6r az USA-ban, k=E9tszer Ausztr=E1li=E1ban, valamint =DAj Z=E9lando=
n. A
zenekarnak eddig 300 =E9lo fell=E9p=E9se volt.  Mindez ido alatt KK.NULL
term=E9szetesen sz=F3l=F3 projektj=E9t sem hanyagolta el =E9s olyan zenei =
=FAj=EDt=F3kkal
dolgozott egy=FCtt, mint Merzbow, John Zorn, Fred Frith, James Plotkin, Jim
O'Rourke, Keiji Haino, Seiichi Yamamoto (Boredoms), Otomo Yoshihide, Jon
Rose, Atau Tanaka, Zbigniew Karkowski, Philip Samartzis, David Brown =E9s
m=E1sok. KK.NULL olyan h=EDres zenekarokkal turn=E9zott, mint a Sonic Youth=
, a
Neurosis =E9s Mike Patton (ex-Faith No More) =FAj egy=FCttese. Tucatnyi
nemzetk=F6zi zenei fesztiv=E1lra kapott megh=EDv=E1st, t=F6bbek k=F6z=F6tt =
szerepelt a
b=E9csi "Hyperstrings", a melbourne-i "What is music?", a Los
Angeles-i"Beyond Barouque", a kobei "Beyond Innocence", a berlini
"Exiles", a barcelonai "Sonar 2001" =E9s a mexik=F3i "International Sound A=
rt
Festival" rendezv=E9nyein is. Az elm=FAlt =E9vben =FAj projektj=E9vel, a Mo=
nster
DVD-vel bemutatkozott a P=E1rizsban a "Batofar Cherche... Tokyo" c=EDmu
rendezv=E9nyen. 2002 =E1prilis=E1ban a Zeni Geva-val megh=EDv=E1st kapott a=
z angliai
"All Tomorrow's Parties" fesztiv=E1lra. KK.NULL 19 =E9ves zenei p=E1lyafut=
=E1sa
alatt t=F6bb, mint 60 lemezt k=E9sz=EDtett.


Lautrec

A dark gothic, new wave =E9s industrial zenei elemek =F6r=F6ks=E9g=E9t tov=
=E1bb
kamatoztat=F3, ezen mufajokban klasszikusnak mondhat=F3 szintetiz=E1tort,
git=E1rt, dobokat, =E9neket st=FAdi=F3technik=E1val kevero Lautrec t=F6rt=
=E9nete a
kilencvenes =E9vek elej=E9n kezdod=F6tt. A sz=E1mos vend=E9gzen=E9sszel k=
=E9sz=FClt,
hidegr=E1z=F3s von=F3sokkat, brav=FAros dobokat =E9s melank=F3likus =E9nekk=
et vegy=EDto
Lux Umbrarum kazett=E1t 1993-ban jelentette meg a k=E9t t=F6rzstag Vir=E1g =
Zolt=E1n
=E9s T=F6lgyes L=E1szl=F3. T=F6bb=E9ves hallgat=E1s ut=E1n - =E9s az 1995-b=
en elk=E9sz=FClt, de
kiadatlan Furor Seductionis ut=E1n - a zenekar elso, m=E1r t=F6bb elktronik=
=E1t
felvonultat=F3 lemeze a Metemsomathosis az Ultrahang gondoz=E1s=E1ban jelen=
t meg
2001-ben. Mivel a Lautrec nem kifejezetten egy koncertzenekar, fell=E9p=E9s=
=FCk
p=F3tolhatatlannak tunik. R=E1ad=E1sul, a fesztiv=E1lon, minden val=F3sz=ED=
nus=E9g
szerint eddig m=E9g nem hallott Lautrec zen=E9k lesznek hallhat=F3k.


Xrc

Kov=E1cs Bal=E1zs a p=E9csi GFM R=E1di=F3 a T=F6r=F6k Baz=E1rj=E1nak m=FBso=
rvezet=F5je,
muv=E9szeti szervezo =E9s aktivista a K=F6zel=EDt=E9s M=FBv=E9szeti Egyes=
=FCletben,
valamint a sz=E9kesfeh=E9rv=E1ri M=E9hKASaula csoportban. Bar=E1tn=F5j=E9ve=
l, 'Do it
Yourself' alapon, nemr=E9giben hozta l=E9tre saj=E1t zenekiad=F3j=E1t, a Di=
asp=F3r=E1t.
Xrc zenei kiindul=F3pontja a ritmuselm=E9let, valamint a sztereo-f=F3nia
alkalmaz=E1sa.