[artinfo] IX. SZUNETJEL NEMZETKOZI EXPERIMENTALIS ZENEI FESZTIVAL
Magyar Muhely
Magyar Muhely <sxs@ludens.elte.hu>
Thu, 05 Dec 2002 09:24:39 +0100
This is a multi-part message in MIME format.
--Boundary_(ID_jed/NPDXEEjTpyRlWkxjpg)
Content-type: text/plain; charset=windows-1250
Content-transfer-encoding: quoted-printable
IX. SZ=DCNETJEL NEMZETK=D6ZI EXPERIMENT=C1LIS ZENEI FESZTIV=C1L=20
2002. december 6-7., 20 =F3ra=20
MU Sz=EDnh=E1z=20
A Sz=FCnetjel Fesztiv=E1l megsz=FClet=E9sekor a legfontosabb szempont a =
szervezok sz=E1m=E1ra az volt, hogy az eur=F3pai kort=E1rs zene =
aktu=E1lis =E1llapot=E1t ismertess=E9k meg a honi k=F6z=F6ns=E9ggel, =
azokat a j=F3l k=F6rvonalazhat=F3 muv=E9szi k=EDs=E9rleteket, =
=FAtkeres=E9seket, melyeknek semmilyen m=E1s org=E1num, int=E9zm=E9ny =
nem biztos=EDtott megnyilv=E1nul=E1si lehetos=E9get. A =
rendezv=E9nysorozat elso =E9veiben a hangs=FAly az =FAj =
improviz=E1ci=F3s elgondol=E1sok=82 s az ezeken alapul=F3 =
kompoz=EDci=F3s technik=E1k, alternat=EDv j=E1t=E9km=F3dok =
bemutat=E1s=E1ra helyezod=F6tt, az elm=FAlt nyolc =E9v tapasztalatai =
azonban arra k=E9sztett=E9k a fesztiv=E1l kurat=F3rium=E1t, hogy =E9vrol =
=E9vre =96 ragaszkodva az eredeti c=E9lokhoz, elk=E9pzel=E9sekhez =96 =
=FAjragondolja koncepci=F3j=E1t, =E9s egy tov=E1bbra is k=F6vetkezetes, =
de t=E1gabb, =E1rnyaltabb eszt=E9tikai ir=E1nyvonal ment=E9n =
k=F6zvet=EDtse a progressz=EDv zenei =E9let =E9rt=E9keit. Az =
improviz=E1ci=F3 mellet fontos szerep jut a kort=E1rs zeneszerzok muveit =
bemutat=F3 egy=FCtteseknek is, melyek mind a muvek =
kiv=E1laszt=E1s=E1val, mind interpret=E1ci=F3s elgondol=E1saikkal egy =
=96 a jelenkori k=EDs=E9rleti zen=E9vel =F6sszhangban l=E9vo =96 =
autentikus eload=F3i attitud=F6t k=E9pviselnek, valamint az =FAj =
m=E9diumokat haszn=E1l=F3 alkot=F3knak.=20
A hatvanas =E9vekben =E9pp a szalag-manipul=E1ci=F3s k=EDs=E9rletek =
ellent=E9telez=E9sek=E9nt j=F6tt l=E9tre az az =FAj eload=F3i gyakorlat, =
mely a zen=E9sz sz=E1m=E1ra egy kreat=EDvabb, =F6n=E1ll=F3bb =
mozg=E1steret teremt az interpret=E1ci=F3n bel=FCl, =E9s amely eload=F3i =
gyakorlatnak a jelenkori improvizat=EDv kamarazene megsz=FClet=E9s=E9ben =
meghat=E1roz=F3 jelentos=E9ge volt. M=E1ra alapvetoen megv=E1ltozott a =
helyzet: korunk egyik legizgalmasabb zenei kih=EDv=E1sa a digit=E1lis =
hangmanipul=E1ci=F3=82 s az improvizat=EDv-akusztikus hangz=E1sok =
szint=E9zise az =E9lo, sz=EDnpadi eload=E1s alatt.=20
MARCUS SCHMICKLER (N=E9metorsz=E1g)=20
Marcus Schmickler (m=E1s n=E9ven Pluramon, ill. Wabi Sabi) elektronikus =
zenei k=EDs=E9rletei festoi text=FAr=E1val b=EDr=F3 ny=EDlt, =
sz=FCrre=E1lis hangmont=E1zsokat alkotnak. B=E1r =84poszt-krauti=94 =
elektronikus rockzen=E9je nyom=E1n elsosorban Pluramon n=E9ven ismert, =
Marcus Schmickler az ut=F3bbi idoben a konvencion=E1lis zeneszerz=E9s =
felfog=E1sm=F3dj=E1ba is belekont=E1rkodik. =C1ll=EDt=E1sa szerint =
=E9rdeklod=E9se k=F6z=E9ppontj=E1ban a =84modern klasszikus =
zeneszerzokkel val=F3 konfront=E1l=F3d=E1s=94 =E1ll, =E9s =84az =FAj =
l=E9trehoz=E1sa kiz=E1r=F3lag a r=E9gi be=E9p=EDt=E9s=E9vel =
lehets=E9ges.=94 Szavai a punk antagonizmus l=E1tszat=E1t kelthetik, =
viszont a zene, amit Param c=EDmmel kompon=E1lt egy tekint=E9lyes =
m=E9retu (=E9s term=E9szetesen r=E9szben elektronikus) kamarazenekarra, =
rendk=EDv=FCl gy=F6ny=F6ru, b=E1r idonk=E9nt k=EDs=E9rtetiesen balj=F3s. =
Ha Schmickler antagonizmus=E1nak alapja a konvencion=E1lis zeneszerz=E9s =
arisztokratizmus=E1val val=F3 szembehelyezked=E9s, akkor =E9letmuve eros =
=E9rv amellett, hogy az akad=E9miai k=F6r=F6k nem rendelkeznek a =
zenekari kompon=E1l=E1s felett olyasf=E9le teljhatalommal, mint =
gondoln=E1k. Ez az =E9letmu m=E9lt=F3 folytat=E1sa Varese, Nono, Ligeti =
=E9s Xenakis munk=E1ss=E1g=E1nak. Schmickler imm=E1r t=F6bb, mint nyolc =
=E9ve tart=F3 alkot=F3i tev=E9kenys=E9g=E9t a hang =E9s a hangkelto =
k=F6rnyezetek kutat=E1s=E1val t=F6lt=F6tte. Projektjeinek =
k=F6z=E9ppontj=E1ban l=E9tezo zenei mufajok asszoci=E1ci=F3s =
tartalm=E1nak kifejt=E9se =E9s azok alapveto =F6sszetevoire val=F3 =
lecsupasz=EDt=E1sa =E1ll.=20
=C9N =96 R.R. HABARC (Magyarorsz=E1g)=20
=C9n (vagyis T=F3th P=E1l) 1993-94 k=F6z=F6tt az illeg=E1lis Tilos =
R=E1di=F3 musork=E9sz=EDtoje volt, 1995-tol pedig a (leg=E1lis) =
f=FCggetlen Tilos R=E1di=F3 tagja, ahol imm=E1r nyolcadik =E9ve, =
h=E9trol-h=E9tre k=E9sz=EDti a mai experiment=E1lis =E9s =
elektroakusztikus zenei tendenci=E1kat bemutat=F3 musor=E1t, a No =
Wave-et. Hat =E9ve ad =E9lo koncerteket, vesz r=E9szt konceptu=E1lis =
zenei muv=E9szeti esem=E9nyeken, kevert zen=E9t Fren=E1k P=E1l =
t=E1rsulata sz=E1m=E1ra =E9s k=E9sz=EDt hanginstall=E1ci=F3t is. Musora =
keret=E9ben rendszeresen =84=E9terkoncerteket=94 hallhatunk, amelyekben =
saj=E1t elektroakusztikus zenei koll=E1zskompoz=EDci=F3it mutatja be. =
Muvei egyar=E1nt mer=EDtenek a konkr=E9t zene, az =FAn. lopof=F3nia =E9s =
a hangfest=E9szet valamint a hangz=E1smuv=E9szet eredm=E9nyeibol.=20
LAURA KAVANAUGH =96 IAN BIRSE =96 SOR=C9S ZSOLT (Kanada- Magyarorsz=E1g) =
Laura Kavanaugh hang- =E9s k=E9pzomuv=E9sz. =C9szak Amerik=E1ban =E9s =
Eur=F3p=E1ban mutatott be egy=E9ni illetve m=E1sokkal k=F6z=F6s =
performanszokat. Hangmunk=E1iban samplerrel =E1s tal=E1lt hangokkal =
dolgozik, valamint emberi hangot, zongor=E1t =E9s hegedut haszn=E1l. =
Vizu=E1lis munk=E1ss=E1ga sor=E1n vide=F3val =E9s hagyom=E1nyos =
m=E9diumokkal dolgozik. Ian Birse egy=E9ni performanszaiban egyar=E1nt =
haszn=E1l kompon=E1lt =E9s improviz=E1lt hangot, sz=F6veget =E9s =
k=E9pet. Gyakran muk=F6dik egy=FCtt m=E1s k=E9pzo- =E9s =
hangmuv=E9szekkel, git=E1rt, elektronik=E1t, eros=EDtett t=E1rgyakat =
=E9s val=F3sideju audio- =E9s vide=F3manipul=E1ci=F3t haszn=E1l. =
Munk=E1it Kanada =E9s Eur=F3pa szerte bemutatta. Egy=FCttmuk=F6d=E9s=FCk =
sor=E1n eddig olyan muv=E9szekkel dolgoztak egy=FCtt, mint Adam Bohman, =
Steve Beresford vagy Matt Rogalsky. Sor=E9s Zsolt a f=FCggetlen magyar =
kort=E1rs zene karakteres egy=E9nis=E9ge, aki rendszeresen muk=F6dik =
egy=FCtt improvizat=EDv zen=E9szekkel, konceptu=E1lis- =E9s =
hangmuv=E9szekkel valamint f=F3nikus k=F6ltokkel. Az elm=FAlt =E9vek =
sor=E1n t=F6bb zenekari projektben vesz r=E9szt olyan muv=E9szekkel, =
mint =C9n, Kov=E1cs Zsolt, Franz Hautzinger, Franq de Quengo, Quentin =
Rollet =E9s Peter Strickland. A Laura Kavanaugh =96 Ian Birse =96 =
Sor=E9s Zsolt tri=F3 egy=FCttmuk=F6d=E9se tavaly okt=F3berben =
kezdod=F6tt Budapesten. Anti Action c=EDmu albumuk a k=F6zelj=F6voben =
jelenik meg a HEyeRMEarS Discorbie kiad=F3 gondoz=E1s=E1ban.=20
FRANCISCO L=D3PEZ (Spanyolorsz=E1g)=20
Az elm=FAlt h=FAsz =E9v sor=E1n Francisco L=F3pez a minimalista =
elektroakusztikus hangfest=E9szet nagyhat=E1s=FA =E9s k=F6vetkezetes =
rendszer=E9t dolgozta ki, =84megk=EDs=E9relv=E9n el=E9rni az abszol=FAt =
konkr=E9t zene ide=E1lj=E1t.=94 Eddigi =E9letmuve t=F6bb, mint 130 =
munk=E1b=F3l =E1ll, melyeket mintegy 90 k=FCl=F6nb=F6zo =
lemezt=E1rsas=E1g jelentetett meg. Akuzmatikusnak nevezett =
eload=E1saival bej=E1rta a vil=E1got, =E9s sz=E1mos neves int=E9zm=E9ny =
=E9s szervezet rendelt tole munk=E1kat. Zen=E9je a term=E9szetes =
k=F6rnyezet hangjainak feldolgoz=E1s=E1n alapul, melyet egy alkalommal =
=EDgy jellemzett: =84a val=F3s vil=E1gb=F3l sz=E1rmaz=F3 zajok sz=E9les =
spektrum=E1nak felfedez=E9se.=94 A klasszikus hangfest=E9szeti =
mozgalommal szemben, L=F3pez tev=E9kenys=E9ge, mely sor=E1n =F6t =
f=F6ldr=E9sz k=F6zel negyven orsz=E1g=E1ban k=E9sz=EDtett =
terepfelv=E9teleket, sosem t=F6rekedett dokumentarista vagy =
=E1br=E1zol=F3 c=E9l=FA anyagok l=E9trehoz=E1s=E1ra. Ezzel sz=F6ges =
ellent=E9tben, L=F3pez munk=E1ira a hangz=F3 t=E1rgyi val=F3s=E1g =
elk=FCl=F6n=FClt l=E1t=E1sm=F3dja jellemzo. Ebben az =E9rtelemben, =
eszt=E9tikai =E9s konceptu=E1lis szeml=E9letm=F3dj=E1nak fejlod=E9se egy =
m=E9ly, finomod=E1si folyamat, mely az extr=E9m zenei purizmus =
ir=E1ny=E1ba halad, =E9s amely a vizu=E1lis, vonatkoz=E1si, szemantikai, =
funkcion=E1lis =E9s virtu=F3z elemek sz=E1nd=E9kos =E9s eroteljes =
elutas=EDt=E1s=E1val p=E1rosul. Nem marad m=E1s, mint egy b=E1mulatosan =
nagyhat=E1s=FA zenei eszencia, amely egyar=E1nt =E9rintheti a nyers ero =
feneketlen =E9s r=E9miszto m=E9lys=E9geit, =E9s az akusztika =
legkifinomultabb, leg=F6sszetettebb form=E1it; az anti-konzervzene =
komplex ter=FClete ez, ahol az =E9rz=E9kel=E9s tudatoss=E1ga =E9s a =
lecsupasz=EDtott hangok ereje =FAjra felfedezheto; egy vil=E1g, ahol a =
dolgok zavarba ejtok, hom=E1lyosak, megoldatlanok, =E9s ahol az ember =
r=E1k=E9nyszer=FCl, hogy al=E1mer=FClj=F6n =E9s vizsg=E1l=F3djon, =
amelyet L=F3pez maga sz=E9ps=E9ges zurzavarnak nevez.=20
KOV=C1CS ZSOLT (Magyarorsz=E1g)=20
Kov=E1cs Zsolt imm=E1r nyolc =E9ve a fiatal magyar experiment=E1lis =
zenei =E9let figyelemre m=E9lt=F3 szem=E9lyis=E9ge. Zenei =E9s kort=E1rs =
muv=E9szeti fesztiv=E1lok gyakori vend=E9ge Magyarorsz=E1gon =E9s =
Eur=F3pa-szerte. T=F6bb egy=FCttesben j=E1tszik =C9nnel, Ladik =
Katalinnal, Lore Barges-szal, Sor=E9s Zsolttal, Szk=E1rosi Endr=E9vel =
=E9s Franz Hautzingerrel. Muv=E9szet=E9ben k=F6zponti szerep jut a =
git=E1rzene =FAjra=E9rtelmez=E9s=E9nek, a metazenei improviz=E1ci=F3nak, =
a zaj-ambientalizmusnak. Kov=E1cs zen=E9j=E9t alapvetoen az elektronikus =
hangz=E1s, a reciklusok =E9s h=FAros hangszere hangjaib=F3l =
=F6ssze=E1ll=F3 text=FAr=E1k sokszoros r=E9tegzetts=E9ge jellemzi. =
Muveiben legink=E1bb a hosszabb folyamatokban val=F3 gondolkod=E1s =
=E9rheto tetten, ahol a dinamikai =E9s a struktur=E1lis =E9rtelemben is =
sz=E9lsos=E9ges, szokatlan hangz=E1sok mozg=E1sa sor=E1n egyar=E1nt =
hangs=FAlyos az elektronikus zen=E9ben jelentkezo =FAn. hurkol=E1s =E9s =
az ism=E9tl=E9s technik=E1ja is, amely k=F6lcs=F6nhat=E1sban van az =
improviz=E1ci=F3 spontaneit=E1s=E1val, egy=FAttal az adott pillanatban =
l=E9trej=F6vo =FAj hangz=E1sok be=E9p=EDt=E9s=E9vel is a form=E1l=F3d=F3 =
zenei sz=F6vet eg=E9sz=E9be.=20
BARTON WORKSHOP (Hollandia =96 USA)=20
A Barton Workshop 1989-ben James Fulkerson zeneszerzo-pozanj=E1t=E9kos =
=E1ltal alap=EDtott amszterdami sz=E9khelyu egy=FCttes. Az egy=FCttes =
muv=E9szi filoz=F3fi=E1ja a mai kort=E1rs zene =E9lvonal=E1nak =E9lo =
megsz=F3laltat=E1sa, mely egyar=E1nt mag=E1ban foglalja a kompon=E1lt =
=E9s az improvizat=EDv jellegu muveket. Koncertjeiket t=F6bbnyire a =
zeneszerzok k=F6zremuk=F6d=E9s=E9vel alak=EDtj=E1k ki, melyek =
voltak=E9ppen =84portr=E9k=94: egy-egy v=E1lasztott zeneszerzo =
munk=E1ss=E1g=E1t mutatj=E1k be =E1ttekint=E9s-szeruen, vagy annak =
alaposan =E9s gondosan kimunk=E1lt =E1br=E1zol=E1sak=E9nt. Egy=FCtt =
dolgoznak olyan szerzokkel, mint Alvin Lucier, Christian Wolff, Nicolas =
Collins, =E9s Frank Denyer, Luc Ferrari, eur=F3pai- =E9s =
vil=E1g-premiereket adtak Galina Ustvolskaya, Henryk G=F3recki, James =
Fulkerson, Jerry Hunt, Frank Denyer, Nicolas Collins =E9s m=E1sok =
munk=E1ib=F3l. Mivel az egy=FCttes =E1ltal eloadott muvek gyakran =
ig=E9nyelnek szokatlan eload=E1sbeli technik=E1kat, zenekari =
fog=E1sokat, =E9lo-elektronika haszn=E1lat=E1t stb., a Barton Workshop =
rendszeres pr=F3barendet tart fenn az aktu=E1lis koncerttol ill. =
felv=E9telektol f=FCggetlen=FCl, hogy fejlessz=E9k a kort=E1rs zene =
=E1ltal megk=EDv=E1nt speci=E1lis k=E9szs=E9geket.=20
IX. SZ=DCNETJEL NEMZETK=D6ZI EXPERIMENT=C1LIS ZENEI FESZTIV=C1L=20
2002. december 6-7., 20 =F3ra=20
MU Sz=EDnh=E1z=20
Bel=E9po: 800 Ft=20
Di=E1koknak: 600 Ft=20
2002. december 6., p=E9ntek=20
HEyeRMEarS =96 S.K.y (Magyarorsz=E1g =96 Szlov=E1kia):=20
Zymo-Xylit Bricol=E9 (Hommage =E1 Harry Partch) =96 Fesztiv=E1lnyit=F3 =
akci=F3=20
MARCUS SCHMICKLER (N=E9metorsz=E1g)=20
KOV=C1CS ZSOLT (Magyarorsz=E1g)=20
LAURA KAVANAUGH =96 IAN BIRSE =96 SOR=C9S ZSOLT (Kanada =96 =
Magyarorsz=E1g)=20
THE BOHMAN BROTHERS (ADAM BOHMAN + JONATHAN BOHMAN) & PETER STRICKLAND=20
(Nagy-Britannia)=20
=20
2002. december 7., szombat=20
FRANCISCO L=D3PEZ (Spanyolorsz=E1g)=20
=C9N =96 R. R. HABARC (Magyarorsz=E1g)=20
THE BARTON WORKSHOP (Hollandia =96 USA): The Barton Workshop Play James =
Fulkerson and Alvin Lucier=20
1. Q (1998) [Alvin Lucier] hegedu, csell=F3, basszusklarin=E9t, =
harsona, nagybogo, hangszalag=20
2. Co-Ordinative Systems No. 3. (1973) [James Fulkerson] hegedu, =
csell=F3, basszusklarin=E9t, harsona, nagybogo=20
3. In memoriam Jon Higgins [Alvin Lucier] klarin=E9t, oszcill=E1tor=20
4. New Work (2002) [James Fulkerson] kieros=EDtett hangszerek, =E9lo =
elektronika, vide=F3=20
The Barton Workshop: James Fulkerson =96 harsona, karmester, John =
Anderson =96 klarin=E9t, Theo van Arnhem =96 nagybogo, Elisabeth Smalt =
=96 hegedu, Alex Geller =96 csell=F3=20
MU Sz=EDnh=E1z=20
H-1117 BUDAPEST, K=D6R=D6SY J=D3ZSEF U. 17.=20
TELEFON/FAX: (361) 209-4014=20
INFORM=C1CI=D3: (361) 466-4627=20
E-MAIL: MU@MENTHA.HU=20
HTTP://WWW.MU.HU=20
Fesztiv=E1l kontakt:=20
Sor=E9s Zsolt=20
H-1463 Budapest, Pf. 823.=20
tel.: 2154779=20
e-mail: sores@iti.mta.hu=20
=20
T=E1mogat=F3k: MU Sz=EDnh=E1z, Goethe Int=E9zet, Canada Arts Council, =
Kanadai Nagyk=F6vets=E9g, Holland Kir=E1lys=E1g Nagyk=F6vets=E9ge, Soros =
Alap=EDtv=E1ny, Muravid=E9k Bar=E1ti K=F6r, Magyar Muhely, Eur=F3pai =
Uni=F3 =84Kult=FAra 2000=94.=20
--Boundary_(ID_jed/NPDXEEjTpyRlWkxjpg)
Content-type: text/html; charset=windows-1250
Content-transfer-encoding: quoted-printable
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=3DContent-Type content=3D"text/html; =
charset=3Dwindows-1250">
<META content=3D"MSHTML 5.50.4134.100" name=3DGENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=3D#ffffff>
<DIV><BR></DIV>IX. SZ=DCNETJEL NEMZETK=D6ZI EXPERIMENT=C1LIS ZENEI =
FESZTIV=C1L=20
<P>2002. december 6-7., 20 =F3ra <BR>MU Sz=EDnh=E1z=20
<P>A Sz=FCnetjel Fesztiv=E1l megsz=FClet=E9sekor a legfontosabb szempont =
a szervezõk=20
sz=E1m=E1ra az volt, hogy az eur=F3pai kort=E1rs zene aktu=E1lis =
=E1llapot=E1t ismertess=E9k meg=20
a honi k=F6z=F6ns=E9ggel, azokat a j=F3l k=F6rvonalazhat=F3 =
mûv=E9szi k=EDs=E9rleteket,=20
=FAtkeres=E9seket, melyeknek semmilyen m=E1s org=E1num, int=E9zm=E9ny =
nem biztos=EDtott=20
megnyilv=E1nul=E1si lehetõs=E9get. A rendezv=E9nysorozat =
elsõ =E9veiben a hangs=FAly az =FAj=20
improviz=E1ci=F3s elgondol=E1sok=82 s az ezeken alapul=F3 =
kompoz=EDci=F3s technik=E1k,=20
alternat=EDv j=E1t=E9km=F3dok bemutat=E1s=E1ra helyezõd=F6tt, az =
elm=FAlt nyolc =E9v tapasztalatai=20
azonban arra k=E9sztett=E9k a fesztiv=E1l kurat=F3rium=E1t, hogy =
=E9vrõl =E9vre =96 ragaszkodva=20
az eredeti c=E9lokhoz, elk=E9pzel=E9sekhez =96 =FAjragondolja =
koncepci=F3j=E1t, =E9s egy=20
tov=E1bbra is k=F6vetkezetes, de t=E1gabb, =E1rnyaltabb eszt=E9tikai =
ir=E1nyvonal ment=E9n=20
k=F6zvet=EDtse a progressz=EDv zenei =E9let =E9rt=E9keit. Az =
improviz=E1ci=F3 mellet fontos=20
szerep jut a kort=E1rs zeneszerzõk mûveit bemutat=F3 =
egy=FCtteseknek is, melyek mind a=20
mûvek kiv=E1laszt=E1s=E1val, mind interpret=E1ci=F3s =
elgondol=E1saikkal egy =96 a jelenkori=20
k=EDs=E9rleti zen=E9vel =F6sszhangban l=E9võ =96 autentikus =
elõad=F3i attitûd=F6t k=E9pviselnek,=20
valamint az =FAj m=E9diumokat haszn=E1l=F3 alkot=F3knak. <BR>A hatvanas =
=E9vekben =E9pp a=20
szalag-manipul=E1ci=F3s k=EDs=E9rletek ellent=E9telez=E9sek=E9nt j=F6tt =
l=E9tre az az =FAj elõad=F3i=20
gyakorlat, mely a zen=E9sz sz=E1m=E1ra egy kreat=EDvabb, =F6n=E1ll=F3bb =
mozg=E1steret teremt az=20
interpret=E1ci=F3n bel=FCl, =E9s amely elõad=F3i gyakorlatnak a =
jelenkori improvizat=EDv=20
kamarazene megsz=FClet=E9s=E9ben meghat=E1roz=F3 jelentõs=E9ge =
volt. M=E1ra alapvetõen=20
megv=E1ltozott a helyzet: korunk egyik legizgalmasabb zenei kih=EDv=E1sa =
a digit=E1lis=20
hangmanipul=E1ci=F3=82 s az improvizat=EDv-akusztikus hangz=E1sok =
szint=E9zise az =E9lõ,=20
sz=EDnpadi elõad=E1s alatt.=20
<P>MARCUS SCHMICKLER (N=E9metorsz=E1g) <BR>Marcus Schmickler (m=E1s =
n=E9ven Pluramon,=20
ill. Wabi Sabi) elektronikus zenei k=EDs=E9rletei festõi =
text=FAr=E1val b=EDr=F3 ny=EDlt,=20
sz=FCrre=E1lis hangmont=E1zsokat alkotnak. B=E1r =84poszt-krauti=94 =
elektronikus rockzen=E9je=20
nyom=E1n elsõsorban Pluramon n=E9ven ismert, Marcus Schmickler az =
ut=F3bbi idõben a=20
konvencion=E1lis zeneszerz=E9s felfog=E1sm=F3dj=E1ba is =
belekont=E1rkodik. =C1ll=EDt=E1sa szerint=20
=E9rdeklõd=E9se k=F6z=E9ppontj=E1ban a =84modern klasszikus =
zeneszerzõkkel val=F3=20
konfront=E1l=F3d=E1s=94 =E1ll, =E9s =84az =FAj l=E9trehoz=E1sa =
kiz=E1r=F3lag a r=E9gi be=E9p=EDt=E9s=E9vel=20
lehets=E9ges.=94 Szavai a punk antagonizmus l=E1tszat=E1t kelthetik, =
viszont a zene,=20
amit Param c=EDmmel kompon=E1lt egy tekint=E9lyes m=E9retû (=E9s =
term=E9szetesen r=E9szben=20
elektronikus) kamarazenekarra, rendk=EDv=FCl gy=F6ny=F6rû, b=E1r =
idõnk=E9nt k=EDs=E9rtetiesen=20
balj=F3s. Ha Schmickler antagonizmus=E1nak alapja a konvencion=E1lis =
zeneszerz=E9s=20
arisztokratizmus=E1val val=F3 szembehelyezked=E9s, akkor =
=E9letmûve erõs =E9rv amellett,=20
hogy az akad=E9miai k=F6r=F6k nem rendelkeznek a zenekari kompon=E1l=E1s =
felett olyasf=E9le=20
teljhatalommal, mint gondoln=E1k. Ez az =E9letmû m=E9lt=F3 =
folytat=E1sa Varese, Nono,=20
Ligeti =E9s Xenakis munk=E1ss=E1g=E1nak. Schmickler imm=E1r t=F6bb, mint =
nyolc =E9ve tart=F3=20
alkot=F3i tev=E9kenys=E9g=E9t a hang =E9s a hangkeltõ =
k=F6rnyezetek kutat=E1s=E1val t=F6lt=F6tte.=20
Projektjeinek k=F6z=E9ppontj=E1ban l=E9tezõ zenei mûfajok =
asszoci=E1ci=F3s tartalm=E1nak=20
kifejt=E9se =E9s azok alapvetõ =F6sszetevõire val=F3 =
lecsupasz=EDt=E1sa =E1ll.=20
<P>=C9N =96 R.R. HABARC (Magyarorsz=E1g)=20
<P>=C9n (vagyis T=F3th P=E1l) 1993-94 k=F6z=F6tt az illeg=E1lis Tilos =
R=E1di=F3 mûsork=E9sz=EDtõje=20
volt, 1995-tõl pedig a (leg=E1lis) f=FCggetlen Tilos R=E1di=F3 =
tagja, ahol imm=E1r=20
nyolcadik =E9ve, h=E9trõl-h=E9tre k=E9sz=EDti a mai =
experiment=E1lis =E9s elektroakusztikus=20
zenei tendenci=E1kat bemutat=F3 mûsor=E1t, a No Wave-et. Hat =E9ve =
ad =E9lõ koncerteket,=20
vesz r=E9szt konceptu=E1lis zenei mûv=E9szeti esem=E9nyeken, =
kevert zen=E9t Fren=E1k P=E1l=20
t=E1rsulata sz=E1m=E1ra =E9s k=E9sz=EDt hanginstall=E1ci=F3t is. =
Mûsora keret=E9ben rendszeresen=20
=84=E9terkoncerteket=94 hallhatunk, amelyekben saj=E1t elektroakusztikus =
zenei=20
koll=E1zskompoz=EDci=F3it mutatja be. Mûvei egyar=E1nt mer=EDtenek =
a konkr=E9t zene, az =FAn.=20
lopof=F3nia =E9s a hangfest=E9szet valamint a hangz=E1smûv=E9szet =
eredm=E9nyeibõl.=20
<P>LAURA KAVANAUGH =96 IAN BIRSE =96 SÕR=C9S ZSOLT (Kanada- =
Magyarorsz=E1g)=20
<P>Laura Kavanaugh hang- =E9s k=E9pzõmûv=E9sz. =C9szak =
Amerik=E1ban =E9s Eur=F3p=E1ban mutatott=20
be egy=E9ni illetve m=E1sokkal k=F6z=F6s performanszokat. =
Hangmunk=E1iban samplerrel =E1s=20
tal=E1lt hangokkal dolgozik, valamint emberi hangot, zongor=E1t =E9s =
hegedût haszn=E1l.=20
Vizu=E1lis munk=E1ss=E1ga sor=E1n vide=F3val =E9s hagyom=E1nyos =
m=E9diumokkal dolgozik.=20
Ian Birse egy=E9ni performanszaiban egyar=E1nt haszn=E1l kompon=E1lt =
=E9s improviz=E1lt=20
hangot, sz=F6veget =E9s k=E9pet. Gyakran mûk=F6dik egy=FCtt m=E1s =
k=E9pzõ- =E9s hangmûv=E9szekkel,=20
git=E1rt, elektronik=E1t, erõs=EDtett t=E1rgyakat =E9s =
val=F3sidejû audio- =E9s=20
vide=F3manipul=E1ci=F3t haszn=E1l. Munk=E1it Kanada =E9s Eur=F3pa szerte =
bemutatta.=20
Egy=FCttmûk=F6d=E9s=FCk sor=E1n eddig olyan mûv=E9szekkel =
dolgoztak egy=FCtt, mint Adam=20
Bohman, Steve Beresford vagy Matt Rogalsky. Sõr=E9s Zsolt a =
f=FCggetlen magyar=20
kort=E1rs zene karakteres egy=E9nis=E9ge, aki rendszeresen =
mûk=F6dik egy=FCtt improvizat=EDv=20
zen=E9szekkel, konceptu=E1lis- =E9s hangmûv=E9szekkel valamint =
f=F3nikus k=F6ltõkkel. Az=20
elm=FAlt =E9vek sor=E1n t=F6bb zenekari projektben vesz r=E9szt olyan =
mûv=E9szekkel, mint=20
=C9n, Kov=E1cs Zsolt, Franz Hautzinger, Franq de Quengo, Quentin Rollet =
=E9s Peter=20
Strickland. A Laura Kavanaugh =96 Ian Birse =96 Sõr=E9s Zsolt =
tri=F3 egy=FCttmûk=F6d=E9se=20
tavaly okt=F3berben kezdõd=F6tt Budapesten. Anti Action =
c=EDmû albumuk a k=F6zelj=F6võben=20
jelenik meg a HEyeRMEarS Discorbie kiad=F3 gondoz=E1s=E1ban.=20
<P>FRANCISCO L=D3PEZ (Spanyolorsz=E1g) <BR>Az elm=FAlt h=FAsz =E9v =
sor=E1n Francisco L=F3pez a=20
minimalista elektroakusztikus hangfest=E9szet nagyhat=E1s=FA =E9s =
k=F6vetkezetes=20
rendszer=E9t dolgozta ki, =84megk=EDs=E9relv=E9n el=E9rni az abszol=FAt =
konkr=E9t zene=20
ide=E1lj=E1t.=94 Eddigi =E9letmûve t=F6bb, mint 130 munk=E1b=F3l =
=E1ll, melyeket mintegy 90=20
k=FCl=F6nb=F6zõ lemezt=E1rsas=E1g jelentetett meg. Akuzmatikusnak =
nevezett elõad=E1saival=20
bej=E1rta a vil=E1got, =E9s sz=E1mos neves int=E9zm=E9ny =E9s szervezet =
rendelt tõle munk=E1kat.=20
Zen=E9je a term=E9szetes k=F6rnyezet hangjainak feldolgoz=E1s=E1n =
alapul, melyet egy=20
alkalommal =EDgy jellemzett: =84a val=F3s vil=E1gb=F3l sz=E1rmaz=F3 =
zajok sz=E9les spektrum=E1nak=20
felfedez=E9se.=94 A klasszikus hangfest=E9szeti mozgalommal szemben, =
L=F3pez=20
tev=E9kenys=E9ge, mely sor=E1n =F6t f=F6ldr=E9sz k=F6zel negyven =
orsz=E1g=E1ban k=E9sz=EDtett=20
terepfelv=E9teleket, sosem t=F6rekedett dokumentarista vagy =
=E1br=E1zol=F3 c=E9l=FA anyagok=20
l=E9trehoz=E1s=E1ra. Ezzel sz=F6ges ellent=E9tben, L=F3pez munk=E1ira a =
hangz=F3 t=E1rgyi val=F3s=E1g=20
elk=FCl=F6n=FClt l=E1t=E1sm=F3dja jellemzõ. Ebben az =
=E9rtelemben, eszt=E9tikai =E9s konceptu=E1lis=20
szeml=E9letm=F3dj=E1nak fejlõd=E9se egy m=E9ly, finomod=E1si =
folyamat, mely az extr=E9m zenei=20
purizmus ir=E1ny=E1ba halad, =E9s amely a vizu=E1lis, vonatkoz=E1si, =
szemantikai,=20
funkcion=E1lis =E9s virtu=F3z elemek sz=E1nd=E9kos =E9s erõteljes =
elutas=EDt=E1s=E1val p=E1rosul.=20
Nem marad m=E1s, mint egy b=E1mulatosan nagyhat=E1s=FA zenei eszencia, =
amely egyar=E1nt=20
=E9rintheti a nyers erõ feneketlen =E9s r=E9misztõ =
m=E9lys=E9geit, =E9s az akusztika=20
legkifinomultabb, leg=F6sszetettebb form=E1it; az anti-konzervzene =
komplex ter=FClete=20
ez, ahol az =E9rz=E9kel=E9s tudatoss=E1ga =E9s a lecsupasz=EDtott hangok =
ereje =FAjra=20
felfedezhetõ; egy vil=E1g, ahol a dolgok zavarba ejtõk, =
hom=E1lyosak, megoldatlanok,=20
=E9s ahol az ember r=E1k=E9nyszer=FCl, hogy al=E1mer=FClj=F6n =E9s =
vizsg=E1l=F3djon, amelyet L=F3pez=20
maga sz=E9ps=E9ges zûrzavarnak nevez.=20
<P>KOV=C1CS ZSOLT (Magyarorsz=E1g) <BR>Kov=E1cs Zsolt imm=E1r nyolc =
=E9ve a fiatal magyar=20
experiment=E1lis zenei =E9let figyelemre m=E9lt=F3 szem=E9lyis=E9ge. =
Zenei =E9s kort=E1rs=20
mûv=E9szeti fesztiv=E1lok gyakori vend=E9ge Magyarorsz=E1gon =E9s =
Eur=F3pa-szerte. T=F6bb=20
egy=FCttesben j=E1tszik =C9nnel, Ladik Katalinnal, Lore Barges-szal, =
Sõr=E9s Zsolttal,=20
Szk=E1rosi Endr=E9vel =E9s Franz Hautzingerrel. Mûv=E9szet=E9ben =
k=F6zponti szerep jut a=20
git=E1rzene =FAjra=E9rtelmez=E9s=E9nek, a metazenei improviz=E1ci=F3nak, =
a=20
zaj-ambientalizmusnak. Kov=E1cs zen=E9j=E9t alapvetõen az =
elektronikus hangz=E1s, a=20
reciklusok =E9s h=FAros hangszere hangjaib=F3l =F6ssze=E1ll=F3 =
text=FAr=E1k sokszoros=20
r=E9tegzetts=E9ge jellemzi. Mûveiben legink=E1bb a hosszabb =
folyamatokban val=F3=20
gondolkod=E1s =E9rhetõ tetten, ahol a dinamikai =E9s a =
struktur=E1lis =E9rtelemben is=20
sz=E9lsõs=E9ges, szokatlan hangz=E1sok mozg=E1sa sor=E1n =
egyar=E1nt hangs=FAlyos az=20
elektronikus zen=E9ben jelentkezõ =FAn. hurkol=E1s =E9s az =
ism=E9tl=E9s technik=E1ja is, amely=20
k=F6lcs=F6nhat=E1sban van az improviz=E1ci=F3 spontaneit=E1s=E1val, =
egy=FAttal az adott=20
pillanatban l=E9trej=F6võ =FAj hangz=E1sok be=E9p=EDt=E9s=E9vel =
is a form=E1l=F3d=F3 zenei sz=F6vet=20
eg=E9sz=E9be.=20
<P>BARTON WORKSHOP (Hollandia =96 USA) <BR>A Barton Workshop 1989-ben =
James=20
Fulkerson zeneszerzõ-pozanj=E1t=E9kos =E1ltal alap=EDtott =
amszterdami sz=E9khelyû=20
egy=FCttes. Az egy=FCttes mûv=E9szi filoz=F3fi=E1ja a mai =
kort=E1rs zene =E9lvonal=E1nak =E9lõ=20
megsz=F3laltat=E1sa, mely egyar=E1nt mag=E1ban foglalja a kompon=E1lt =
=E9s az improvizat=EDv=20
jellegû mûveket. Koncertjeiket t=F6bbnyire a =
zeneszerzõk k=F6zremûk=F6d=E9s=E9vel=20
alak=EDtj=E1k ki, melyek voltak=E9ppen =84portr=E9k=94: egy-egy =
v=E1lasztott zeneszerzõ=20
munk=E1ss=E1g=E1t mutatj=E1k be =E1ttekint=E9s-szerûen, vagy annak =
alaposan =E9s gondosan=20
kimunk=E1lt =E1br=E1zol=E1sak=E9nt. Egy=FCtt dolgoznak olyan =
szerzõkkel, mint Alvin Lucier,=20
Christian Wolff, Nicolas Collins, =E9s Frank Denyer, Luc Ferrari, =
eur=F3pai- =E9s=20
vil=E1g-premiereket adtak Galina Ustvolskaya, Henryk G=F3recki, James =
Fulkerson,=20
Jerry Hunt, Frank Denyer, Nicolas Collins =E9s m=E1sok munk=E1ib=F3l. =
Mivel az egy=FCttes=20
=E1ltal elõadott mûvek gyakran ig=E9nyelnek szokatlan =
elõad=E1sbeli technik=E1kat,=20
zenekari fog=E1sokat, =E9lõ-elektronika haszn=E1lat=E1t stb., a =
Barton Workshop=20
rendszeres pr=F3barendet tart fenn az aktu=E1lis koncerttõl ill. =
felv=E9telektõl=20
f=FCggetlen=FCl, hogy fejlessz=E9k a kort=E1rs zene =E1ltal =
megk=EDv=E1nt speci=E1lis=20
k=E9szs=E9geket.=20
<P>IX. SZ=DCNETJEL NEMZETK=D6ZI EXPERIMENT=C1LIS ZENEI FESZTIV=C1L=20
<P>2002. december 6-7., 20 =F3ra <BR>MU Sz=EDnh=E1z=20
<P>Bel=E9põ: 800 Ft <BR>Di=E1koknak: 600 Ft=20
<P>2002. december 6., p=E9ntek=20
<P>HEyeRMEarS =96 S.K.<FONT face=3DSymbol>y</FONT> (Magyarorsz=E1g =96 =
Szlov=E1kia):=20
<BR>Zymo-Xylit Bricol=E9 (Hommage =E1 Harry Partch) =96 =
Fesztiv=E1lnyit=F3 akci=F3=20
<P>MARCUS SCHMICKLER (N=E9metorsz=E1g)=20
<P>KOV=C1CS ZSOLT (Magyarorsz=E1g)=20
<P>LAURA KAVANAUGH =96 IAN BIRSE =96 SÕR=C9S ZSOLT (Kanada =96 =
Magyarorsz=E1g)=20
<P>THE BOHMAN BROTHERS (ADAM BOHMAN + JONATHAN BOHMAN) & PETER =
STRICKLAND=20
<BR>(Nagy-Britannia) <BR> =20
<P>2002. december 7., szombat=20
<P>FRANCISCO L=D3PEZ (Spanyolorsz=E1g)=20
<P>=C9N =96 R. R. HABARC (Magyarorsz=E1g)=20
<P>THE BARTON WORKSHOP (Hollandia =96 USA): The Barton Workshop Play =
James=20
Fulkerson and Alvin Lucier=20
<P>1. Q (1998) [Alvin Lucier] hegedû, csell=F3, =
basszusklarin=E9t, harsona,=20
nagybõgõ, hangszalag=20
<P>2. Co-Ordinative Systems No. 3. (1973) [James Fulkerson] =
hegedû, csell=F3,=20
basszusklarin=E9t, harsona, nagybõgõ=20
<P>3. In memoriam Jon Higgins [Alvin Lucier] klarin=E9t, oszcill=E1tor=20
<P>4. New Work (2002) [James Fulkerson] kierõs=EDtett hangszerek, =
=E9lõ elektronika,=20
vide=F3=20
<P>The Barton Workshop: James Fulkerson =96 harsona, karmester, John =
Anderson =96=20
klarin=E9t, Theo van Arnhem =96 nagybõgõ, Elisabeth Smalt =
=96 hegedû, Alex Geller =96=20
csell=F3=20
<P>MU Sz=EDnh=E1z <BR>H-1117 BUDAPEST, K=D6R=D6SY J=D3ZSEF U. 17. =
<BR>TELEFON/FAX: (361)=20
209-4014 <BR>INFORM=C1CI=D3: (361) 466-4627 <BR>E-MAIL: MU@MENTHA.HU =
<BR><A=20
href=3D"HTTP://WWW.MU.HU">HTTP://WWW.MU.HU</A>=20
<P>Fesztiv=E1l kontakt: <BR>Sõr=E9s Zsolt <BR>H-1463 Budapest, =
Pf. 823. <BR>tel.:=20
2154779 <BR>e-mail: sores@iti.mta.hu <BR> =20
<P>T=E1mogat=F3k: MU Sz=EDnh=E1z, Goethe Int=E9zet, Canada Arts Council, =
Kanadai=20
Nagyk=F6vets=E9g, Holland Kir=E1lys=E1g Nagyk=F6vets=E9ge, Soros =
Alap=EDtv=E1ny, Muravid=E9k=20
Bar=E1ti K=F6r, Magyar Mûhely, Eur=F3pai Uni=F3 =84Kult=FAra =
2000=94. </P></BODY></HTML>
--Boundary_(ID_jed/NPDXEEjTpyRlWkxjpg)--