<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>VILTIN Galéria |
Permutáció</title></head><body>
<div>Permutáció | TÍMÁR Péter | <a
href=
"https://www.ikon.hu/artroll/index?search=e_id&search_string=20539"
>VILTIN Galéria</a><br>
</div>
<div>megnyitó | 2024. április 17. 18:00<br>
</div>
<div>a kiállítást megnyitja | Bán András mžkritikus<br>
</div>
<div>http://www.viltin.hu</div>
<div><br></div>
<div>a kiállítás bezárása | 2024. május 11.<br>
</div>
<div>“Keresem a rendet a világban, a látható és a bennem
él‘ bels‘ képek találkozása érdekel. Ha rátalálok,
mindent megteszek annak zavarmentes rögzítése érdekében. Ha
mégis zavart érzek, nyitott vagyok arra, hogy azt alkotói
képzeletem átalakítsa. Munkáim így gyakran metaforikusan
mutatják meg a kép témájáról bennem él‘ ideát és a
harmóniáról, harmonikusról alkotott kulturális kollektív
képünk szintézisét."</div>
<div><br></div>
<div><x-tab>
</x-tab><b>TÍMÁR Péter</b> a hazai neoavantgárd fotográfia
legjelent‘sebb alkotóinak egyike.<b> Permutáció</b> címž
kiállítása a VILTIN Galériában a múlt és a jelen
tükrében válogat életmžvének fontos állomásaiból.</div>
<div><br></div>
<div>A mžvész egyéni karakterž látásmódja els‘sorban
az úgynevezett képz‘mžvészeti indíttatású
fotográfiáin nyilvánul meg, amelyben “kedvelt mžforma volt, hogy
a mžvészek a szekvenciákat mátrixba rendezik, a sok apró
részletb‘l egy nagy egységet építenek. Mátrixként
összeállított képsorok jellemzik Tímár Péter '70-es évek
közepén készült munkáinak egy részét is." - írja
Szilágyi Sándor.</div>
<div><x-tab>
</x-tab>Permutációba rendezett három darab húszképes
tablója, A hivatal fantomja I-III. felületét szemünk
folyamatosan pásztázza és keresi a lineáris összefüggést
a képek között. Ezt az automatizmust zavarja meg az organikus
rendezés és az egy-egy ismétl‘d‘ kép jelenléte. A 5x4-es
struktúrába illesztett fotók narratívájának mžveleti
szabálya így matematikai megközelítéssel nehezen
leírható, ugyanakkor fizikai (kvantumállapot) és filozófiai
értelemben (egzisztencializmus, egzisztenciálék: az emberi élet)
figyelemreméltó képi kísérletnek tekinthet‘.<br>
<x-tab> </x-tab>Ezt a
kiterjesztett mžvészeti megközelítést látjuk TÍMÁR
újabb, Középpontos tükrözés és Valóságos vagy
lehetséges címž sorozatainál is, amelyek átfogó
értelmezését természettudományi és filozófiai
konnotációk mentén fogalmazhatjuk meg. A fotográfia médiumának
karakterjegye a pillanatmegragadás, a lineáris id‘beliség
rögzítése, ami TÍMÁR Péter érdekl‘dését is
felkeltette. 1976-os Mozgástér címž mátrixán egy
szállodai szoba játékos térbejárásának lehetünk
szemlél‘i. Képeinek ugyanakkor egyértelmž karaktere a
fest‘iség: autonóm színezésž vagy fekete-fehér
tájképei, csendéletei morfológiai értelemben
fotófestményeknek is tekinthet‘k.<br>
<x-tab> </x-tab>Az ember-gép kapcsolata a mžvész
munkásságában 1979-ig nyúlik vissza. A Típustervez‘
Intézet alkalmazottjaként TÍMÁR azon kevesek közé tartozott,
akik dolgozhattak a komputer kezdeti id‘szakának monstrumaival.
Találkozása a számítógéppel meghatározó erejž és
maradandó volt. A mára posztdigitális vizuális
látásmódként tárgyalt megközelítés TÍMÁR számára a
hosszú évek során automatizmussá vált: “a látható és
a bennem él‘ bels‘ képek találkozása érdekel" -
mondja, azaz gyakorlatilag az elektronikus, majd a digitális kép
annyira átalakította szemléletét, hogy “képzetei"
egyfajta metaforikus, organikus kiborglátást vizualizálnak.<br>
<x-tab> </x-tab>A
kiállításon átfogó képet kapunk a képsorozatokat,
szekvenciákat készít‘ mžvész 50 évet átölel‘
munkájáról.<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>"Én
is megtanultam, hogy a legjobbat kell keresni. Ahogy a színész
dolga a legjobb hanghordozást, a legjobb gesztust megtalálni,
úgy a fotográfus a "legjobb" pillanatot, a legjobb
néz‘pontot, képkivágást, tónust keresi. De engem sokszor nem
ez érdekel. Éveken keresztül rendszeresen jártam színházi
próbákra, mert izgalmasabb volt számomra a sok lehet‘ség,
ahogy a szerep eljátszható volt, vagy eljátszható lett volna,
mint az eldöntött, végleges, tökéletes el‘adás.
Ugyanilyen öröm versek kéziratait, az ismert sorok leírt, majd
áthúzott alternatíváit olvasni. Engem fotográfusként a
képi lehet‘ségek különösen izgatnak. A lehet‘ségek
együttese, mint MŮ - legyen az akár egy történet
pillanatainak szabadon alakítható egymásutánja, egy arc
rezdüléseinek sora, egy képrészletnek a képen belüli
elmozdulásai. Vagy a színek: ki meri állítani, hogy tudja, mik
a természet "igazi" színei? Mindegyik lehet‘ség
igazi. És igazi egy történet pillanatainak minden lehetséges
sorrendje is. Nem is azt mondom, hogy a dolgok lehetnének ilyenek,
vagy olyanok, hanem azt, hogy a dolgok ilyenek is és olyanok is,
egyszerre, egy id‘ben. A 'permutáció' ezeknek a
lehet‘ségeknek a sora, illetve a hosszú sorból most csak annyi,
amennyi ezeken a véges kiterjedésž falakon elfér."</div>
<div><br></div>
<div><x-tab> </x-tab></div>
<div><x-tab>
</x-tab>TÍMÁR Péter (*1948, Ajka) 1972-ben építészmérnöki
diplomát szerzett a Budapesti Mžszaki Egyetemen, majd 1979-ig
építészmérnökként dolgozott a Tervezésfejlesztési és
Típustervez‘ Intézetben (TTI). 1978-ban lett a Magyar
Fotómžvészek Szövetségének tagja, 1990 és 1992 között
f‘titkára. 1978 és 1983 között a Fiatal Fotómžvészek
Stúdiójának tagja, 1979-t‘l titkára. 1975-t‘l a Fiatal
Mžvészek Klubja Fotószekciójában dolgozik, pár évig annak
vezet‘je, a nyolcvanas években pedig a Toldi Fotógaléria
mžvészeti vezet‘je volt. 1979 és 2010 között a Képz‘-
és Iparmžvészeti Szakközépiskola Fotó szakának vezet‘
tanára, 1997-t‘l 12 éven át az iskola igazgatója volt.
Emellett óraadóként évekig tanított fotográfiát a
Budapesti Mžszaki Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a
Budapesti Kommunikációs F‘iskolán is. A fotográfia
oktatásának szervezése terén jelent‘s szerepet vállalt és
szakírói munkássága is számottev‘. 1990-t‘l 26 éven
keresztül volt a Fotómžvészet címž folyóirat
kiadó-f‘szerkeszt‘je. Munkásságát 1996-ban Balogh
Rudolf-díjjal ismerték el. 1998-ban jelent meg Budapest Plein Air
címž albuma. Számtalan hazai és nemzetközi - Ausztria,
Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Svájc,
USA - csoportos kiállításon vett részt. Mžvei
megtalálhatóak többek között a párizsi Nemzeti Könyvtár
Kortárs Metszet- és Fotótárában, Elysée Múzeumban
(Lausanne), az Archive of Modern Conflict, (Montreal), valamint a
Magyar Fotográfiai Múzeum kollekciójában, továbbá hazai
és nemzetközi magángyžjteményekben.</div>
<div> </div>
</body>
</html>