<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>Centrális Galéria; "Megrendelt
emlékezet: magyar kiállítás</title></head><body>
<div>Szeretettel várunk mindenkit a</div>
<div><b>Megrendelt emlékezet: magyar kiállítások Auschwitzban
1960/1965</b></div>
<div>címž kiállításunk megnyitójára a Centrális
Galériába,</div>
<div>szeptember 14-én 18 órakor.</div>
<div><br></div>
<div><font face="Helvetica" size="+2" color="#000000"><b>Megrendelt
emlékezet</b></font></div>
<div><font size="+2" color="#000000"><br></font></div>
<div><font face="Helvetica" size="+2" color="#000000">Magyar
kiállítások Auschwitzban, 1960/1965</font></div>
<div><font size="+2" color="#000000"> </font></div>
<div><font size="+2" color="#000000">Magyar kiállítások
Auschwitzban, 1960/1965</font><br>
<font size="+2" color="#000000"></font></div>
<div><font size="+1" color="#000000">Blinken OSA Archivum, Centrális
Galéria</font><br>
<font size="+1" color="#000000"></font></div>
<div><font size="+1" color="#000000">2023. szeptember 14. - december
3.<br>
kurátor: Véri Dániel</font></div>
<div><font color="#000000"><br></font></div>
<div><font color="#000000">A közvélekedéssel szemben a
holokauszt a szocializmus korai éveiben sem számított tabunak a
képz‘mžvészetben. Számos, magánkezdeményezésre
készült müalkotás mellett a téma a hivatalos emlékezetpolitika
keretei között is megjelent. A kutatásra épül‘
kiállítás és a hozzá kapcsolódó, el‘készítés alatt
álló kötet a holokauszt képzömüvészeti emlékezetének
egy kora Kádár-kori fejezetét, az 1960-as évek auschwitzi
magyar kiállításainak újra felfedezett képzömüvészeti
anyagát mutatja be.</font></div>
<div><font color="#000000"><br>
Az egykori koncentrációs tábor helyén mžköd‘ lengyel
múzeum 1960-tól kezd‘d‘en barakkokat ajánlott fel nemzeti
kiállítások számára. A Blinken OSA Archivum munkatársai
2004-ben<i> Auschwitz 1945-1989. Rekonstrukció</i> címen
mutatták be az auschwitzi magyar kiállítások történetét.
Ekkor azonban még semmit sem lehetett tudni arról, hogy az
1965-ös, els‘(nek hitt) kiállítás történeti anyagának
illusztrációjaként a szervez‘k megrendelték azt a mára
teljesen elfeledett, monumentális képz‘mžvészeti anyagot,
amelyet jelen kiállítás rekonstruál.<br>
Az 1965-ös auschwitzi tárlat Makrisz Agamemnon mauthauseni magyar
emlékmžve (1959-64) után a korszak második nagyszabású, a
holokauszt emlékezetét érint‘ állami projektje volt. A
kiállítás és az ott szerepl‘ mžvek (Hincz Gyula, Kass
János, Kondor Béla, Konecsni György, Konfár Gyula, Martsa
István, Péri József, Somogyi József, Szász Endre, Varga Imre
mžvei - szemben Barabás Tibor visszautasított szobrával) egy
olyan történeti<br>
elbeszélést jelenítettek meg, amelyben a hangsúly az
antifasizmusra helyez‘dött, különös tekintettel a
kommunisták ebben játszott szerepére, akiket a hatalom saját
el‘deinek és legitimációs forrásnak tekintett. Bár a
megbízott mžvészek egyike sem rendelkezett a holokausztról
saját tapasztalattal, az áldozatok alakja és néz‘pontja így
is megjelent mind a mžvek között, mind a sajtóban, formálva
ezáltal a holokauszt nyilvános emlékezetét.<br>
Az alkotások azonban hamarosan eltžntek szem el‘l: 1979-ben
használt kiállítási dekorációként egy magyarországi
múzeum raktárába kerültek, többségük ott is maradt
egészen mostanáig. A jelentésüket és funkciójukat vesztett
mžvek történetét, eredeti témáját és kontextusát
rekonstruálja a mostani kiállítás.<br>
A történeti kutatás csak nemrég tárta fel, hogy az 1965-ös
tárlatot megel‘zte egy kisebb kiállítás 1960-ban. A mostani
rekonstrukciót el‘készít‘ kutatás során bizonyosodott
be, hogy a képz‘mžvészet ezen is szerepet kapott: túlélö
nöi mžvészek (Lukács Ágnes és Káldor Rózsa)
közvetlenül háború után készült munkáit állították
ki, amelyek tanúságtételként, a történeti elbeszélés
hiteles illusztrációiként voltak értelmezhet‘k.<br>
Sikerült az 1960-as tárlathoz kötni továbbá egy teljesen
ismeretlen, Hitlert vámpírként ábrázoló nagyméretž
festményt is, és azonosítani a kompozíció alapjául
szolgáló mžvet, a kés‘bb “nácivadászként" ismertté
váló Simon Wiesenthal korai rajzát.<br>
Mindkét 1960-as évekbeli kiállításról teljes mértékben
hiányzott a roma holokauszt témája. Ezt ellensúlyozandó,
jelen kiállítás bemutatja a legkorábbi, roma értelmiségiek
kezdeményezésére készült hazai mžvet, Jovánovics
György 1974-es, végül meg nem valósult absztrakt
emlékmžtervét.</font></div>
<div><font color="#000000">Az auschwitzi magyar kiállítások
vizsgálata rávilágít arra, milyen fontos szerepet játszott a
képz‘mžvészet mind tanúságtételként, mind
kiállítási dekorációként, valamint alátámasztja azt is, hogy
a holokauszt emlékezete a szocializmus korai éveiben is jelen volt
a nyilvános térben, habár eleinte csak külföldön és az
antifasiszta emlékezetpolitika keretei között.</font></div>
<div><font color="#000000"><br>
A 2004-es kiállítás virtuális változata a</font></div>
<div><font
color="#0563C2">http://w3.osaarchivum.org/galeria/auschwitz/<br>
</font><font color="#000000">linken érhet‘ el.</font><br>
<font color="#000000"></font></div>
<div><font color="#000000">A kiállítás a CEU Jewish Studies
Program és a Blinken OSA Archivum együttmžködésében jött
létre.<br>
<font size="-2"><b> <br>
</b></font>Blinken OSA Archivum | Centrális Galéria | 1051
Budapest, Arany János utca 32.<br>
kedd-vasárnap: 10:00-18:00<br>
(Zárva a Verzió Filmfesztivál alatt, november 23-25.)<br>
További információ: Bertalan Nóra | bertalan@ceu.edu | +36 30
271 2709</font><br>
<font color="#000000"></font></div>
<div><br></div>
<div>-----</div>
<div>Katalin Székely<br>
Creative Program Officer<br>
Vera and Donald Blinken<br>
Open Society Archives<br>
1051 Budapest, Arany János utca. 32.<br>
+36206146839</div>
<div><a
href="http://www.osaarchivum.org/">www.osaarchivum.org</a></div>
<div> </div>
</body>
</html>