<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>Trafó Galéria,
Filmvetítés</title></head><body>
<div><br></div>
<div>Filmvetítés > KÜLDETÉS TELJESÍTVE: BELANCIEGE | Hito
Steyerl, Giorgi Gago Gagoshidze, Milo” Trakiloviç | <a
href=
"https://www.ikon.hu/artroll/index?search=e_id&search_string=19551"
>Trafó Galéria</a><br>
</div>
<div>megnyitó | 2023. május 5. 18:00</div>
<div><br></div>
<div>http://trafo.hu/kiseroprogramok/filmvetites_belanciege</div>
<div><br></div>
<div>Trafóklub</div>
<div><br></div>
<div>2023. május 5-én (pénteken) 18 órától<b> Hito
Steyerl</b>,<b> Giorgi Gago Gagoshidze</b> és<b> Milo”
Trakiloviç</b> KÜLDETÉS TELJESÍTVE: BELANCIEGE címž
kiállításának záróeseményeként az alkotók filmjeit
vetítjük a Trafóklubban.</div>
<div><br></div>
<div><x-tab>
</x-tab>Program:<br>
<x-tab> </x-tab>Hito
Steyerl:<i> 1. számú filmhíradó - Egy mžvész
benyomása</i> (2007) 22'<br>
<x-tab> </x-tab>Milo” Trakiloviç:<i> A
háborún kívül minden csak szimuláció</i> (2022)
24'27"<br>
<x-tab> </x-tab>Hito Steyerl:<i> Absztrakt</i> (2012)
7'30"<br>
<x-tab> </x-tab>Giorgi Gago Gagoshidze:<i> Apám
láthatatlan keze</i> (2018) 24'02"<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>A
KÜLDETÉS TELJESÍTVE: BELANCIEGE címž kiállítás 2023.
május 7-ig látogatható.<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>A
program ingyenes, minden érdekl‘d‘t szeretettel várunk!<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>English
friendly<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab><a
href="https://trafo.hu/trafo_galeria/hitosteyerl">további
információ a kiállításról</a><br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>***<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>Hito
Steyerl:<i> 1. számú filmhiradó - Egy mžvész
benyomása</i> (2007) 22'<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>A
második világháború vége után két évvel mutatták be
Szarajevóban az 1. számú filmhíradót. Négy évvel a
kommunista blokk összeomlása után, a jugoszláviai harcok
zžrzavarában a csak nitrócellulóz filmen fennmaradt filmhíradó
eltžnt. Az<i> 1. számú filmhíradó - Egy mžvész
benyomása</i> címž filmben Hito Steyerl megpróbálja
kideríteni az eredetileg a szarajevói Sutjeska stúdióból
származó filmdokumentum tartalmát. Steyerl szemtanúkkal
beszél, Arman Kulasic képz‘mžvész az ‘ emlékeik alapján
készít rajzokat, amelyek mintha egy elveszett film
storyboardjára hasonlítanának. Steyerl filmje a nemzeti
identitás kijelölhetetlenségére is rávilágít: amik ebben a
visszatekintésben nagy horderejž változásokként
értelmez‘dnek (beszámolók az analfabetizmus elleni
küzdelemr‘l; jelenetek, melyekben muszlim n‘k magabiztosan
levették a fejkend‘jüket, vagy példák, melyekben a Tito alatti
kommunista Jugoszlávia az oktatási rendszer változásain
keresztül ünnepli a modernizációt), az a szubjektív
visszaemlékezésekben csak limitáltan kap helyet. Kulasic, aki az
alkotói szándék szerint eredetileg csak
"közvetít‘ként" lett volna jelen és a képerny‘n
kívüli hangok tolmácsolására lett volna hivatott, amikor maga is
szót kap a filmben, elmondja, hogy a harcok idején ‘t is
érintette az etnikai tisztogatás. A képi dokumentumok
hiányában Steyerl a Sutjeskában készült játékfilmek
képeit használja fel (az antifasiszta<i> Valter brani Sarajevo
[Walter megmenti Szarajevót]</i> és Emir Kusturica<i> Emlékszel
Dolly Bellre?</i> címž filmjét), és teszi ezt anélkül,
hogy teljes rekonstrukcióra törekedne: a multietnikus
Jugoszlávia töredékes mind a történelem, mind a
filmtörténet tekintetében - egy ország, amely képek között
ragadt.<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>Milo”
Trakiloviç:<i> A háborún kívül minden csak
szimuláció</i> (2020) 24'27"<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>A Milo”
Trakiloviç performansz-el‘adásán alapuló<i> A háborún
kívül minden csak szimuláció</i> címž film az elmélet, a
tömegkultúra, a költészet és a személyes tapasztalatok,
valamint a migráció, a militarizáció és a digitális
technológia átfogó témáinak ötvözésével az er‘szak
képi és mediális reprezentációinak jelenségére
összpontosít. A videó a konfliktusok észlelhet‘ségének
lehet‘ségeivel és határaival foglalkozik; azt vizsgálja,
hogy a technológiai globalizáció kontextusában miként
válik mindez látványossággá, miként mediatizálódik a
háború, és a vizualitás modernkori mechanizmusait hogyan
irányítja még mindig a háború logikája.<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>Hito
Steyerl:<i> Absztrakt</i> (2012) 7'30"<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>Az<i>
Absztrakt</i> címž videó Steyerl gyermekkori barátjának és
több korábbi filmje egyik fontos szerepl‘jének, Andrea Wolf
aktivistának és forradalmárnak állít emléket, aki a Kurd
Munkáspárt oldalán harcolva 1998-ban a törökországi kurd
régióban vesztette életét.<i> Absztrakt</i> címž
filmjében Steyerl Wolf halálának helyszínére látogat, és
megvizsgálja azokat a l‘szerhüvelyeket, amelyek
valószínžleg megölték barátját. A kétcsatornás videó
egyik felén látjuk a Wolf halálának körülményeir‘l
beszámoló kurd idegenvezet‘t, míg a másikon Steyerlt, ahogy
a telefonjával fényképeket készít a német kormány
által a török hadseregnek értékesített fegyvereket gyártó
Lockheed Martin egyik berlini irodájáról. A sajátos
formanyelvž film a globalizáció, a hadászat, valamint a
politika és a magánélet közötti összefüggésekre
világít rá.</div>
<div><br></div>
<div><x-tab> </x-tab>Giorgi
Gago Gagoshidze:<i> Apám láthatatlan keze</i> (2018)
24'02"<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>Giorgi
Gago Gagoshidze drónfelvételek, 3D-s animáció, interjúk és
hangfelvételek sajátos elegyén keresztül meséli el
édesapja történetét, aki autógyári menedzserb‘l lett
épít‘ipari vendégmunkás, majd Portugáliában elvesztette
egyik kezét munka közben a 2009-es pénzügyi válság
közepette. A "piac láthatatlan keze" volt az, amely
elragadta apját otthonról, amikor a posztszovjet gazdasági
válság elérte Grúziát. Azóta hazatért és
mez‘gazdasági munkát végez. Elvesztett karját egy protézis
helyettesíti, amelyet inkább nem használ, mert csak
akadályozza ‘t a mozgásban. Elveszett keze azonban még mindig
ott kísért valahol, mint egy fantomvégtag, amely láthatatlanul
dolgozik, és nyugdíj formájában megélhetést biztosít
tulajdonosának. Ez adja a film keserédes végét, amelyben a
szabadid‘ és az irónia gy‘z a kifürkészhetetlen, gyakran
baljós piaci tényez‘kért végzett munka fizikai áldozatai
felett.</div>
<div> </div>
</body>
</html>