<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>Milyen tudomány? Milyen ünnep? Milyen
egyetem?</title></head><body>
<div>PONGRÁCZ TIBOR: Milyen tudomány? Milyen ünnep? Milyen
egyetem?</div>
<div><br></div>
<div>Jelenkor 2023, 66. évfolyam, 2. szám,</div>
<div><br></div>
<div>...az egyetem mint épület, mint intézmény áll, s benne
a tudomány malmai még ‘rölnek, de ez nem mond ellent az
agónia tényének, elvégre “a krízis nemcsak drámai
összeomlásként jelentkezhet, hanem a jól funkcionáló
gondolattalanság formájában is."<a href="">[12]</a> A
kiüresítés, az evakuáció - számos más intézményt,
magát a demokráciát is érint‘ - tendenciája
lényegében a név bitorlásának kérdéséhez vezet. Ez a
folyamat jól megfigyelhet‘ egyebek közt a f‘iskolák
mirnix-dirnix egyetemre történ‘ átnevezésében, miközben
az egyetemek a tudomány alkalmazásának jegyében mindinkább
az egykori f‘iskola felé közelednek...<br>
</div>
<div><br></div>
<div>...az egyetlen racionalitás tévképzetén alapuló
egységes tudomány illúziójának elpárolgásával, amikor
(újra) világossá vált, hogy többféle tudományos kultúra
létezik egymás mellett, a tudomány elveszett egységének
helyére a tudományos munka egysége lépett. Jóllehet a
munkamódszerek különböz‘ek maradtak, de maga a munka, az
eredmények közzététele, a tudományos munka rendezvényeinek
szervezése és látogatása, a tudományos élet
szamárlétrájának megmászása közös nevez‘vel
kecsegtetett. E munka végzésének ellen‘rzésében, az
ellen‘rzés metodológiájában, a hatékonyabb, a mérhet‘
kritériumokkal dolgozó, eredményeiben a leginkább
ellen‘rizhet‘ természettudomány lett a mintateremt‘. A
bölcsészettudomány verejtékezve igyekszik az alkatától
idegen elvárásoknak megfelelni, ha teljesítményében nem is,
legalább a munkája révén fogadtassék el tudománynak.
Csakhogy ennek az er‘feszítésnek egyfel‘l az lett a
következménye, hogy a mindenáron való munka kedvéért
feláldozta azt az idejét, amib‘l a legnagyobb szellemi
er‘tartalékát merítheti, a csendes figyelem, az olvasás, a
tžn‘dés idejét. Ismeretes, hogy Rutherford azt mondta, a
tudomány a fizika, a többi bélyeggyžjtés. Nos, most a
bélyeggyžjt‘ket is katorgába vitték, elvesztették az
idejüket, de fölöttébb kérdéses, ezen az áron tudós
vált-e bel‘lük. Másfel‘l a normák ésszeržtlen
növelésével csak azt érték el, hogy a “végtermékek", a
tanulmányok valamilyen hosszú futószalag végén egy olyan
mély kútba zuhantak bele, hogy a csobbanásukat sem lehetett
hallani. Magyarul: nem váltak beszélgetés témájává,
lényegében olvasatlanul tžntek el a semmiben. Visszhangtalanság
persze korábban is volt, sok írás nyilván rá is szolgált
erre, de ez nem alkotta a termelési koncepció integráns
részét. Mára abszurd módon egyedül az elvégzett munka
igazolása számít, a többit rögtön elmállasztja az id‘.
Ilyképpen az történik, hogy a tévesen semmittevésként
értelmezett haszontalanság fölszámolására bevezetett
teljesítmény-elv termeli a valódi haszontalanságot. Ezzel
együtt ellenkez‘jére fordul a munkaid‘ (ponosz) és az
önmagunkra fordított szabad-id‘ (szkholé) közötti klasszikus
hierarchia is...<br>
</div>
<div><br></div>
<div><b>A teljes írás itt olvasható:</b></div>
<div><a
href=
"https://vendegszovegek.wordpress.com/2023/03/15/pongracz-tibor-milyen-tudomany-milyen-unnep-milyen-egyetem/"><span
></span
>https://vendegszovegek.wordpress.com/2023/03/15/pongracz-tibor-milye<span
></span>n-tudomany-milyen-unnep-milyen-egyetem/</a><br>
</div>
<div><br></div>
<div>Enjoy!</div>
<div><br></div>
<div>--<br>
</div>
<div><font color="#3366FF">Tillmann, J. A. IIIIIIIIIII</font></div>
<div><font color="#3366FF"><br></font></div>
<div><a href="http://www.c3.hu/~tillmann/"><font
color="#3366FF">http://www.c3.hu/~tillmann/</font></a></div>
<div><br></div>
<div><a
href=
"https://www.facebook.com/Tillmann-J-A-szerz%C5%91i-oldala-169140327123560/"
>https://www.facebook.com/Tillmann-J-A-szerz%C5%91i-oldala-1691403271<span
></span>23560/</a></div>
</body>
</html>