<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>E. Csorba Csilla tárlatvezetése a Berekméri
Zoltán kiállí</title></head><body>
<div><font face="Times New Roman" size="+1" color="#000000">Magyar
Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház</font></div>
<div>1065 Budapest, Nagymez‘ utca 20.</div>
<div><font size="+1" color="#000000"><br></font></div>
<div><font face="Times New Roman" size="+1" color="#000000"><b>E.
Csorba Csilla müvészettörténész, fotótörténész
tárlatvezetése az</b></font></div>
<div><font face="Times New Roman" size="+1"
color="#000000"><b>Érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100
címž kiállításon</b></font></div>
<div><br></div>
<div>2023. március 2. 18h</div>
<div><br></div>
<div><i>,Az utóbbi id‘ben többször kaptuk fel a fejünket, ha
egy rejt‘zköd‘ vagy elfeledett fotográfus mžveinek
kiállításáról hallottunk. Ez sok esetben inkább a n‘i
fotográfusokra jellemz‘, gondoljunk Vivien Maier, Margaret Watkins
vagy Barna Anna, Bäck Manci vagy Ergy Landau képeire.
Berekméri Zoltán nevét (arcát) kevesen ismerik, talán csak
szžk szakmai körben emlékeznek az 1985-ben megrendezett
kiállítása sikerére, illetve a Gera Mihály által 1996-ban
szerkesztett fotóalbumára. A Mai Manó Házban látható
kiállítás, Az érzékeny önpusztító mintha, ellentmondana
a címnek. Látszólagos nyugalom, harmónia,
kiegyensúlyozottság érz‘dik els‘ látásra. Ki volt
Berekméri Zoltán, ez a befelé forduló, a világból
fokozatosan kivonuló ember, milyen környezeti, politikai,
mžvészeti hatások súlya alatt alakult pályája, mi tette
‘t a huszadik század második felének egyik kiemelend‘ magyar
mžvészévé? Berekméri Zoltán számomra etalon, a
mžvészi igényesség, lelkiismeretesség - nem mindenki számára
követhet‘ - mércéje. Fekete-fehér fotóit nézve több
mint negyven év vonul el el‘ttünk, tájak, csendéletek,
utcaképek, s mikrokörnyezete, a Pet‘fi Irodalmi Múzeum
épületének apró részletei. Berekméri Zoltánt, mint volt
kollégát ismertem, ezért is megkapó látni, hogy az ‘ szeme
mi mindent vett észre, ami másnak jelentéktelennek tžnik: az
ablakba kitett tejesüveg, a jeges földb‘l sarjadó palánta, a
sötét padsoron egyedül, fáradtan gubbasztó ember
látványa mögött mennyi egyéni és általános történet
húzódik meg. Berekmérit‘l tanulni lehet, s lehetett azoknak,
akik az analóg technika korában hosszú mžgonddal
állították el‘ képeiket. A kiállítás öröm annak, aki
Berekmérit valamelyest már ismerte, és felfedezés annak, aki a
magyar fotómžvészet térképére egy újabb jelent‘s
alkotót szeretne elhelyezni."</i></div>
<div><br></div>
<div><x-tab> </x-tab>E.
Csorba Csilla a Magyar Fotótörténeti Társaság
elnökmuzeológusa, mžvészettörténésze, 2005-2016 között a
Pet‘fi Irodalmi Múzeum f‘igazgatója. Fontosabb kötetei:
Magyar fotográfusn‘k, Enciklopédia Kiadó, 2001; Székely
Aladár a mžvészi fényképész, Vince Kiadó, 2003; Máté
Olga, PIM-Helikon Kiadó, 2006; Ady a portrévá lett arc, PIM,
2008. 2009-ben magyar fotográfusn‘k (1900-1945) munkáiból
rendezett kiállítást Picturing progress címmel Washingtonban,
a National Museum of Women in the Artsban.<br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>A
korlátozott fér‘hely miatt az eseményen való részvétel
el‘zetes regisztrációhoz kötött.<br>
</div>
<div><x-tab>
</x-tab>Regisztrálni a programra az<b> adam.jeneses@maimano.hu</b>
e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni:<b>
Tárlatvezetés - március 2.</b><br>
</div>
<div><x-tab> </x-tab>A
résztvev‘k száma maximum harminc f‘.</div>
<div> </div>
</body>
</html>