<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>Révész László László Balázs Béla
Stúdióban készült filmjei</title></head><body>
<div>Az MKE Barcsay Termében 2022 december 17-ig látható
"Maradjon köztünk! - Szemelvények Révész László
László müvészetpedagógiai tevékenységéböl"
címü kiállításhoz kapcsolódó programként október
26-tól kezd‘d‘en heti rendszerességgel vetítéssorozatot
indítottunk Révész László László mozgóképes
munkáiból, illetve hozzá kapcsolódó mžvekb‘l. A
vetítések mellett meghívott el‘adók, beszélgetések
segítségével igyekszünk feltérképezni Révész László
László mžvészetének egy napjainkban láthatatlan, mégis
jelent‘s szeletét.<font face="Zapf Dingbats"> Ť</font> A
"Maradjon köztünk!" kiállításról b‘vebben:<br>
https://www.mke.hu/aktualis/index.php?mid=HL0XuqnDMMAWBSJ4Fvkv1p<br>
<font face="Zapf Dingbats"> </font></div>
<div><b>november 30.</b> (szerda)<b> 19h30</b></div>
<div>MKE, f‘épület (Andrássy út 69-71.) fsz.
vetítöterem</div>
<div>(Bejárat az Izabella utca felöl)</div>
<div><br></div>
<div>*<b> Nem titok</b>, 27perc, 1991;</div>
<div><br></div>
<div>* <b> A prágai diák</b>, 26perc, 1991</div>
<div><br></div>
<div>Meghívott vendég: Lengyel Zsolt, rendezö, mžvészeti
vezet‘, ATV</div>
<div><br></div>
<div>A filmekr‘l:</div>
<div><br>
Révész László László filmjeit, videóit nézve az az
érzésem, hogy ezek a<br>
munkák leginkább a festészeten keresztül közelíthet‘ek
meg, amennyiben a<br>
festészet egyik alapvet‘ kérdése az ábrázolás; az
ábrázolás mikéntje,<br>
egyáltalán: lehetséges, vagy lehetetlen volta. Révész a
festészet<br>
leképezéshez használt eszközeit kellékként vonultatja fel
filmjeiben (s‘t,<br>
már performanszaiban is) nem rendeltetésszeržen, inkább csak
jelként<br>
alkalmazva azokat.<br>
<br>
A láttatás nyilvánvaló eszköze a festészetben a geometria,
a perspektíva,<br>
amivel feltérképezzük és két dimenzióra vetítjük a
körülöttünk lév‘ teret.<br>
Révész videóin és filmjein egész tárháza jelenik meg a
rövidüléseknek,<br>
perspektivikus ábráknak és modelleknek (Egy régi maszkteória
újraéledése,<br>
1989; Nem titok, 1990; Ismeretlen remekmž, 1992-1993; Academic
Pespective,<br>
2008), mint ahogy festészetének is gyakori, visszatér‘ eleme a
látógúla,<br>
mely Alberti szerint a térbeli ábrázolás alapja, de
Révésznél csak a<br>
légüres térbe kivetítve, legfeljebb egy szerepl‘
nézésének irányát mutatva<br>
jelenik meg. Alberti a festészetet eredete kapcsán tükörként
említi: “A<br>
költ‘k állítása szerint a virággá változott Narcissus
volt a festészet<br>
feltalálója; (...) Mi egyéb a festészet, mint magunkhoz
ölelni a forrás<br>
vizének tükrét?" Alapvet‘ motívumok Révész László
László mozgóképes<br>
munkáiban a tükröz‘dés és a tükörkép, valamint
ebb‘l kiindulva az<br>
ismétl‘dés és az azonosság is. A tükörben minden
megfordul, talán így<br>
kapcsolható a legkönnyebben ide a filmjeiben gyakran látható
forgó mozgás,<br>
mint valaminek a több oldalról való megmutatása. Révész a
forgáshoz a<br>
szédülés, és a transz élményét asszociálja, amikor
saját érzékelésünkre<br>
kívülr‘l látunk rá.<br>
</div>
<div>A doppelgänger, a t‘lünk független képmás is gyakori
kelléke Révész László László müveinek. Ez is egyfajta
tükröz‘dés, egy önálló életre kelt,</div>
<div>kívülr‘l látott test.<br>
</div>
<div>“ Egy kitalált figura talált ki, fikció vagyok a
fikcióban. (...) De mit kezdjek a harmadikkal? Ă olyan, mint én:
létez‘ és kitalál, mint ahogy én</div>
<div>kitalálom ‘t. Ha engem valaki kitalált, akkor lennie kell
valakinek, aki ‘t kitalálta. Valakinek, aki nem
kitalált."</div>
<div>/Nem titok, 1990-1991, 16mm, 27', BBS (Bora Gábor
szövege)/<br>
<br>
A vetítésre a belépés ingyenes.<br>
</div>
<div>A kiállítás Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a az
EU4ART projekt támogatással, az MKE éves kiállítási
programja keretében valósul meg.<br>
</div>
</body>
</html>