<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">

<html><head><style type="text/css"><!--

blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }

 --></style><title>A világ

irányíthatatlansága</title></head><body>

<div><font size="+1" color="#000000">A 21. század elejére az ember

soha nem látott mértékben vonta irányítása alá a

világot, alig akad már olyan szférája az életnek, amit ne

tudnánk még szabályozni, módosítani vagy átalakítani.

Ahol pedig még esetleg nem megy, ott is úgy szól az ígéret,

hogy csak id‘ kérdése, és az emberi tudás hamarosan azt a

területet is az ellen‘rzése alá hajtja.</font><br>

<font size="+1" color="#000000"></font></div>

<div><font size="+1" color="#000000">De az irányításnak ez a

folyamatos terjeszkedése nem várt mellékhatásokkal járt:

egyre többen érezzük úgy, hogy a világ elnémult a

számunkra, egyre kevésbé szólít meg minket, idegennek vagy

egyenesen fenyeget‘nek mutatkozik, és nem találjuk a helyünket

benne. Ez az egyik f‘ állítása a német szociológus,

Hartmut Rosa legutóbbi könyvének,<i> A világ

irányíthatatlanságá</i>nak. Rosa a jénai egyetem oktatója, a

világ gyorsulásáról szóló tanulmányaival vált

nemzetközileg is ismert kutatóvá, az elmúlt években pedig

els‘sorban azzal foglalkozik, hogy hogyan néz ki az autentikus

viszony az ember és a világ között, és hogy hogyan

lehetetlenült el ez a kapcsolat a kés‘modern

társadalmakban.<br>

</font

>https://tldr.444.hu/2021/04/25/az-egesz-vilagot-iranyitani-akartuk-e<span

></span>s-vegul-semmink-sem-marad</div>

</body>

</html>