[artinfo] Böröcz-Révész és Révész performanszok

[János Sugár]

A Magyar Képzömüvészeti Egyetem Barcsay Termében 2022 december 17-ig látható
"Maradjon köztünk! - Szemelvények Révész László 
László mžvészetpedagógiai tevékenységéböl"
címž kiállításhoz kapcsolódó programként október 
26-tól kezdödöen heti rendszerességgel 
vetítéssorozatot indítunk Révész László László 
mozgóképes munkáiból, illetve hozzá kapcsolódó 
müvekböl. A vetítések mellett meghívott elöadók, 
beszélgetések segítségével igyekszünk 
feltérképezni Révész László László mžvészetének 
egy napjainkban láthatatlan, mégis jelentös 
szeletét.

november 16. szerda,19h30-21h30,
MKE föépület, vetítöterem
Andrássy út 69-71, (bejárat az Izabella utca fel‘l)

Böröcz-Révész és Révész performanszok:

Böröcz András - Révész László: Flea 5' 1986

Révész László László: A balerina almája 20' 1988

Révész László László: His Master's Voice 20' 1992

Meghívott vendégek: Pataki Gábor 
mžvészettörténész és Topor Tünde mžvészettörténész

A vetítésre a belépés ingyenes.

A "Maradjon köztünk!" kiállításról b‘vebben:
<https://www.mke.hu/aktualis/index.php?mid=HL0XuqnDMMAWBSJ4Fvkv1p>https://www.mke.hu/aktualis/index.php?mid=HL0XuqnDMMAWBSJ4Fvkv1p

A performanszokról:
Révész 1978-tól, a Képzömüvészeti  Föiskolán 
szinte a kezdetekt‘l Böröcz Andrással közösen 
készített performanszokat. Ezek akkoriban a 
dadából, és a cabaret Voltaire el‘adásainak 
leírásából inspirálódtak, de gyakran 
hasonlították ‘ket Raymond Roussel 
Kollázs-színházához is. Mint Roussellnél, náluk 
is a színpadon megjelen‘ figurák között volt 
bžvész, bártáncosn‘, teljesen amat‘r szerepl‘k, 
mindez él‘képekbe rendezve. Nem jellemek egy 
színdarabból, hanem mindenféle színpadi 
kellékfigurák.
Bora Gábor írja Révész 90-es évekbeli, Böröcz 
András Amerikába települése utáni, egyéni 
performanszaival kapcsolatban:

Ha Révész performanszait sorozatként szemléljük, 
és figyelembe vesszük a különbségeket a korábbi 
performanszokhoz képest, arra a következtetésre 
juthatunk, hogy közelebb állnak a klasszikus 
festészethez, mint bármi máshoz. Ha egy 
festményen szerepel egy történet, nyilvánvalóan 
más történetek is vannak a festményen szereplö 
körül, illetve maga a festmény körül, mint 
készítésének és interpretációjának története.

Nem próbálom elmondani a történeteket a müvekben, 
nem a rövidség okán, hanem mert a mžvek nem a 
történetmesélés id‘kontinuumában strukturálódtak, 
az események sokkal inkább a festészeti 
komponálás módszerével rendezödtek el, 
hátterekkel, el‘terekkel, vízszintes és 
függ‘leges konstrukciókkal. A mžvekben elmondott 
történetek szegmensek ebben a struktúrában, és 
nem fordítva. Olyanok, mint a klasszikus 
történeti festmények történetei, ahol a történet 
része a festménynek, nem a festmény szól a 
történetr‘l. A festmény felfogható más úton is, 
az illusztrált történet felismerése nélkül. Ilyen 
módon van jelen Révész müveiben egy konstruktív 
ambivalencia a fest‘i és a narratív elemek 
között, egy ambivalencia, ami a klasszikus 
festészet sajátja.

Bora Gábor: A Reading for the Plot, in.: László 
László Révész, Media Research, Bp. 1992

A kiállítás Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a az 
EU4ART projekt támogatással, az MKE éves 
kiállítási programja keretében valósul meg.