[artinfo] KÖLTÉSZET ÉS PERFORMANSZ – A KELET-EURÓPAI PERSPEKTÍVA

Wed Jun 23 14:10:57 CEST 2021

H-síp! 

On 17 Jun 2021, at 13:05, Kassák Múzeum <info at kassakmuzeum.hu> wrote:

>  
>  
> Wiadomość napisana przez Tamas St.Turba <iputnpu at gmail.com> w dniu 29.01.2020, o godz. 10:49:
> 
> H. dear [] 
>  
> > At this occasion, I would like also ask if it is possible to use the image of your work  "Ball Point 
> > Pen Poem" in promoting the exhibition in media? 
> > 
> Thank you the question. 
> I was always against using a selected image to 
> promote an exhibition, especially if it is a group-show, because 
> a single piece could suggest that that special image is the best of 
> all the gizmos presented in that exhibition. 
> We all know the example: 
> a book containing photos of 5000 different tea-pots, and 
> there is one photo of one pot on the cover, as 
> if it is the best of all the other pots in that book according to the editor.  
> So please do not use the "Ball Point Pen Poem" to promote 
> this group show. 
>  
> Thank you.
> All my best - 
>  
> H, 
> Tamás, 
> the NETRAF-agent   

> Kelet-Európában hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van a nyelv ereje, törékenysége és sebezhetősége iránti érzékenységnek.

Az érzékenység hagyománya hosszan visszanyúlik itt tehát.  

> A huszadik század második felében a kelet-európai költők és képzőművészek felfigyeltek a nyelv kommunikációs és politikai-ideológiai célú kisajátításának jelenségére.

Addig mit sem törődött senki sehol ilyesmivel.
Viszont ekkor erre a fejük főlőtt játszódó jelenségre igencsak fölfigyeltek itt. 
Talpraesettek ezek. 
És mindónyuk fölfigyelt? 

> Érdeklődésük elsősorban a nyelv műviségére, anyagiságára és medializáltságára irányult, olyan performatív formákkal, amelyek alkalmasak voltak a nyelv és a megszólaltathatóság kérdéseinek a vizsgálatára.    

Mégis (az előzőek dacára) 
elsősorban a kisajátításra való fölfigyelés következménye 
a megszólaltathatóság vizsgálata. 

> A Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva című, 2017-ben indult nemzetközi kiállítássorozat a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni felforgató művészi magatartások egyik karakteres vonulatát mutatja be. 

Tehát ez a kiállítás bizonyítani akarja azt, hogy 
igaz volt a hatalom részéről a vád: 
„Ez burzsuj művészet, dekadens létszemlélet, 
a métely hintése, izgatás, fölforgatás, az ellenség, 
a CIA aknamunkája, lázadás, terrorizmus!" 

> Történeti perspektívából vizsgálja e műveket,
> 
Azaz az egyes művek keletkezésének dátumát 
politikatörténeti események dátumával állítja párhuzamba 
Marxnéként csípőre tett kézzel a Kassák múzeum konyhájában. 

> ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a költészet és a performansz viszonyában rejlő erőteljes hatás időről időre újra jelentőséget kap a társadalmi-politikai válságokkal küzdő országokban, különösen itt, a régióban.
>  
Ez a kiállítás voltaképp a mindenkori hatalomnak 
hálát adó demonstráció a csípőretett kezű 
Brezsnyevnéként a PIM konyhájában: 
„Lám-lám, elnyomás nélkül nincs művészet!". 

> A kiállítás a régió országainak egyedi, de egymáshoz is kapcsolódó műveiből mutat be fotókat, szöveges partitúrákat, interaktív objekteket, hang- és videófelvételeket, filmeket és performansz dokumentációkat.
> 
Tehát bemutatja és bizonyítja a médiumok spektrumában a
a költészetet és a performanszt mint 
egymás diametrális ellentétét. 

> Rávilágít a volt szocialista államok szubkultúráiból származó művészek munkáinak összefüggéseire,
>
Tehát tisztázza végre azt a 
mindenkori hatalom által beszennyezett viszonyt, amely 
önmagát a kultúra letéteményeseként, a 
vele nem kollaborálót szubkultúraként 
- negligálva, tűrve vagy tiltva - 
határozza meg, 
majd úgy tesz, mintha azt is ő 
tojta volna a csípőretett kezű 
Kádárné barakkjának népbüféjében 
- hogy legitimálja az éppen fönnálló NERt. 

> valamint azokból a kortárs pozíciókból is felvillant néhányat, amelyek annak a lehetőségét keresik, hogyan lehet kiszabadulni az ellenőrzött nyelv és a normatív kommunikációs minták szorításából. 
> 
Persze, mert a Kassák múzeum azt szándékozik bizonyítani, hogy 
méltó a feladatára: a művészetet 
- akár tetszik, akár nem - 
a mindenkori hatalom határozza meg. 
Itt és most épp a volt "szocialista" államokkal szembeni 
hidegháborús propaganda anyag a művészet. 

> A sorozat más európai nagyvárosokban bemutatott korábbi kiállításaihoz képest a Kassák Múzeum koncentráltabb, kompaktabb válogatást mutat be az eredeti anyagból, amely a zürichi egyetemen 2017–2020 között zajló kelet-európai performansz-kutatás alapján jött létre. 
> 
A volt szoc. titkosrendőrségek csak részben kutatható 
dokumentumainak művészettörténeti tényanyagként való 
interpretálása folytán giccsmelodráma-kutatás zajlott a 
fennálló hatalmi érdekek védelmében? 

> A budapesti kiállításon Ladik Katalin és Szenytyóby Tamás művei játszanak dominánsabb szerepet. 
> 
Ezt a kényelmetlen, csalfa pozicionálásom nem kellett engedélyeznem, mert  
a Kassák múzeum&Co. kurátorai magángyűjteményekből válogatták 
művészettörténet-hamisító tézisük "bizonyítékait". 

> Ladik Katalin, a hangköltészet nemzetközileg elismert képviselője 1970-ben mutatta be első performanszát Budapesten, éles reakciókat kiváltva a korabeli kultúrpolitika és az underground képviselőiből egyaránt. Az esemény, amelynek dokumentumfotóit a művész testköltészetének és hangművészetének egyéb reprezentatív példái mellett mutatjuk be, az első női performansz történelmi pillanatát is jelöli a magyarországi művészettörténetben.
> 
Igaz lehet, mert Monspart Éva nem performanszt, hanem 
eventet adott elő Bp.-en 1969-ben egy Fluxconcert során. 

> Szenytyóby Tamás 1960-as évekbeli vizuális versei a modernista versírás és képzőművészet nyelvi és vizuális konvencióinak elutasításából jöttek létre. 
> 
Soha nem elutasításból, 
éppen ellenkezőleg: következményként, 
folyományként, szükségképp, elkerülhetetlenként, 
mutációként, a 
Neo-Szocialista Realizmus szellemében készültek azok.  
Persze, ez a tény nem felelt meg a korabeli populista, 
gyűlöletkeltő, háborús propaganda-művészettörténetnek. 
Miként a ma fönnálló populista, gyűlöletkeltő, 
háborús propaganda-művészettörténetnek sem felel meg 
- ezért szajkózza az üres hazugságait most 
a PIM/Kassák berkeiben. 

A leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy 
a művészettel és a nem-művészet-művészettel 
kapcsolatos, ötven évvel ezelőtti műveleteimet 
szocializmus/kommunizmus ellenesen fölforgatónak állítsák be, 
miként tették ezt a korabeli hatalmi szervek, és 
a leghatározottabban visszautasítom azt, hogy 
ma a fennálló, szocializmus/kommunizmus ellenes 
NER-brutalitás igazolására használják fel ugyanazt! 

> Szenytyóby programjának párhuzamait leginkább a fentebb vázolt nemzetközi kulturális-politikai radikalizmusban lehet megtalálni. 
> 
Anti-szocialista/kommunista „program”(?!) 
nem volt és nincs, tehát  
nem is lehet azt „megtalálni”.   
A föntebb vázolt radikalizmusra való hivatkozás csak 
szemforgató, képmutató klisé, kitaláció és rágalom 
- a mindenkori hatalom kisajátító, nyomozati nyelvén. 

> Szép sötétség – Audio-taktilista képvers vakok számára (1970) című műve több, mint ötven év után ezen a kiállításon lesz újra látható és hallható.
> 
A dicsőséget nem sikerült learatni: 
már volt újra látható-tapintható-hallható ötven 
éven belül több ízben is. 
De nem mondom meg, hol és mikor. 
A kutatást a művészettörténet-hamisítókra hagyom a 
fizetésükért.  

> Ladik és Szenytyóby nyelvi érzékenysége és a hagyományos nyelvi kifejezésmódokkal szembeni kritikája a hatvanas évek végén megvalósult közös happeningjükben találkozott, 
>  
Semmiféle kritikám nem volt, s 
így nem is találkozhatott Ladikéval 
- ha volt neki egyáltalán - 
a közös happeningünkben. 

Művészettörténet mint ráolvasás-rágalomária?! 
Nem véletlen: ezért fizet a NER. 

>  amelyet ez a kiállítás – költészet és akcionizmus viszonylatában – egyfajta poétikus origónak tekint. 
> 
Hát most performansz vagy akció, szakik? 

Művészettörténet-hamisításosdi a konyhában?!  

Persze, mindezért magamra vállalom a felelősséget: 
még mindig nem sikerült rendbe tennem a szótárt! 

BRAHMAHAHA! 

H-síp! 
St.Turba Tamás, 
NETRAF-ügynök 

On 17 Jun 2021, at 13:05, Kassák Múzeum <info at kassakmuzeum.hu> wrote:

> 
> +36 1 368 7021    kassakmuzeum at pim.hu    facebook.com/KassakMuzeum
> 
> 
>  
> 
> 
> 
>  
> 
> KÖLTÉSZET ÉS PERFORMANSZ – A KELET-EURÓPAI PERSPEKTÍVA
> 
> MEGNYITÓ: 2021. június 24., 18 óra 
> 
> Kelet-Európában hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van a nyelv ereje, törékenysége és sebezhetősége iránti érzékenységnek. A huszadik század második felében a kelet-európai költők és képzőművészek felfigyeltek a nyelv kommunikációs és politikai-ideológiai célú kisajátításának jelenségére.Érdeklődésük elsősorban a nyelv műviségére, anyagiságára és medializáltságára irányult, olyan performatív formákkal, amelyek alkalmasak voltak a nyelv és a megszólaltathatóság kérdéseinek a vizsgálatára.    
> 
> A Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva című, 2017-ben indult nemzetközi kiállítássorozat a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni felforgató művészi magatartások egyik karakteres vonulatát mutatja be. Történeti perspektívából vizsgálja e műveket, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a költészet és a performansz viszonyában rejlő erőteljes hatás időről időre újra jelentőséget kap a társadalmi-politikai válságokkal küzdő országokban, különösen itt, a régióban.
> 
> A kiállítás a régió országainak egyedi, de egymáshoz is kapcsolódó műveiből mutat be fotókat, szöveges partitúrákat, interaktív objekteket, hang- és videófelvételeket, filmeket és performansz dokumentációkat. Rávilágít a volt szocialista államok szubkultúráiból származó művészek munkáinak összefüggéseire, valamint azokból a kortárs pozíciókból is felvillant néhányat, amelyek annak a lehetőségét keresik, hogyan lehet kiszabadulni az ellenőrzött nyelv és a normatív kommunikációs minták szorításából.
> A sorozat más európai nagyvárosokban bemutatott korábbi kiállításaihoz képest a Kassák Múzeum koncentráltabb, kompaktabb válogatást mutat be az eredeti anyagból, amely a zürichi egyetemen 2017–2020 között zajló kelet-európai performansz-kutatás alapján jött létre. A budapesti kiállításon Ladik Katalin és Szenytyóby Tamás művei játszanak dominánsabb szerepet. Ladik Katalin, a hangköltészet nemzetközileg elismert képviselője 1970-ben mutatta be első performanszát Budapesten, éles reakciókat kiváltva a korabeli kultúrpolitika és az underground képviselőiből egyaránt. Az esemény, amelynek dokumentumfotóit a művész testköltészetének és hangművészetének egyéb reprezentatív példái mellett mutatjuk be, az első női performansz történelmi pillanatát is jelöli a magyarországi művészettörténetben. Szenytyóby Tamás 1960-as évekbeli vizuális versei a modernista versírás és képzőművészet nyelvi és vizuális konvencióinak elutasításából jöttek létre. Szenytyóby programjának párhuzamait leginkább a fentebb vázolt nemzetközi kulturális-politikai radikalizmusban lehet megtalálni. Szép sötétség – Audio-taktilista képvers vakok számára (1970) című műve több, mint ötven év után ezen a kiállításon lesz újra látható és hallható.
> Ladik és Szenytyóby nyelvi érzékenysége és a hagyományos nyelvi kifejezésmódokkal szembeni kritikája a hatvanas évek végén megvalósult közös happeningjükben találkozott, amelyet ez a kiállítás – költészet és akcionizmus viszonylatában – egyfajta poétikus origónak tekint.          
> 
> Kiállító művészek:  Altorjay Gábor, Pavel Arsenev, Henri Chopin, Collective Actions Group (Kollektyivnije gyejsztvija) Csernik Attila, Ľubomír Ďurček, Tomislav Gotovac, Bohumila Grögerová, Josef Hiršal, Ladik Katalin, Vlado Martek, Kirill Medvegyev, Jan Měřička, Andrej Monasztirszkij,  Monogramista T.D Dezider Tóth, Ladislav Novák, Pavel Novotný; Organge Alternative (Pomarańczowa Alternatywa), Ewa Partum, Dmitrij Prigov, Pussy Riot, Lev Rubinstein, Gerhard Rühm, Mladen Stilinović, Gabriele Stötzer, Szenytyóby Tamás, Raša Todosijević, Jaromír Typlt, Jiří Valoch, Young Girl Reading Group (Dorota Gawęda, Eglė Kulbokaitė )    
> 
> A kiállítás kurátorai: Tomáš Glanc, Sabine Hänsgen, Kürti Emese
> Projektfelelős: Sasvári Edit
> Projektasszisztens: Márton Zsófia
> Installáció: RCNKSK architekti: Filip Kosek, Jan Říčný, Petr Müller, Erika Trang Nguyen Thu  
> Grafika: Koronczi Endre
> 
> 
> Kölcsönző intézmények és magánszemélyek:  acb Galéria, Budapest; ex.oriente.lux Berlin; Forschungsstelle Osteuropa an der Universität Bremen, Bréma; Irokéz Gyűjtemény, Szombathely; Kontakt.The Art Collection of Erste Group and ERSTE Foundation, Bécs; Marinko Sudac gyűjtemény, Zágráb; Művészetek Háza Veszprém; Szépművészeti Múzeum - Közép-Európai Művészettörténeti Kutató Intézet - Artpool Művészetkutató Központ, Budapest; Szűcs Ferenc gyűjtemény, Budapest; Tomislav Gotovac Institute, Zágráb; Filip Kosek, Pavel Novotný, Darko Šimičić, Branka Stipančić, Szombathy Bálint      
> 
> Külön köszönet: Pavel Hlubuček, Markéta Kroupová, Oblastní Galerie, Liberec; Pados Gábor, Szűcs Ferenc 
> 
> A kiállítás a Zürichi Egyetem Szlavisztikai Tanszéke és a csehországi Oblastní Galerie Liberec együttműködésében valósult meg, az Európai Kutatási Tanács pályázatának keretében. 
> 
> 
> 
> 
> A megnyitó facebook eseménye 
> 
> További információ, sajtóképek:
> Szikra Renáta
> 06 1 368 7021
> szikra.renata at pim.hu
> 
> Márton Zsófia
> marton.zsofia at pim.hu
> 
> Kassák Múzeum H 1033 Budapest, Fő tér 1. Zichy-kastély
> A kiállítás nyitva: szerda–vasárnap: 10.00–17.00, csütörtök: 12.00 -19.00.
> 
> 
> 
> 
> 
> 
> 
> 
> Leiratkozáshoz kattintson az alábbi linkre, vagy másolja böngészőjébe:
> http://www.kassakmuzeum.hu/index.php?p=hirlevel&opt=2&email=iput@c3.hu&code=msmww358qxjx