[artinfo] MEGHÍVÓ | Fusz Mátyás - Nincsen túl sok hely, ahova elbújhatnánk | 2019. szeptember 19., 19.00 | Három Holló

[Mátyás Fusz]

/Scroll down for English, please!/

Nincsen túl sok hely, ahova elbújhatnánk

A strucc a legnagyobb testű ma is élő madár, rendkívüli gyorsasága és ereje
lehetővé teszi számára, hogy ha megtámadják két opció közül válasszon.
Támad vagy menekül. Nem dugja homokba a fejét. Persze a strucc is bujkál
néhanap. ha például magasságából adódóan hamar kiszúrja ellenfelét,
konfliktuskerülés és energiaspórolás végett lekuporodik a bozótosba, magát
is bokornak tettetve, szemét végig a közeledő veszélyen tartva.

Az ember mindennapi életében is megfigyelhetők különböző, játékosan vagy
komolyan alkalmazott rejtőzködési szokások. A gyerekek és a bújkálásban
gyakorlatlanok a struccal ellentétben gyakran beérik azzal ha fejüket és
tekintetüket takarja teljes testük elrejtésére alkalmatlan rejtekhelyük.

A struccpolitika az intelligenciáról és a bátorságról szóló pejoratív
kifejezés. A kiállítás nem erről a jelenségről és nem is a strucc
antropomorfizálásról szól. Magáról az elbújásról szól, amelynek gyakorlatát
elsajátíthatjuk antik tévhitek és modern eszközök segítségével és amelyet
tökélyre fejlesztettek a nindzsák, a szociopaták és a gazemberek. Vagy
éppen a megtalálásról, a hunyókról, a nyombiztosítókról és a felfedezőkről,
az ember térérzékelési szürke zónáiról és lehetőségeiről. Azokról a
búvó-terekről a Három Hollóban és a városban, amelyekben szerencsés esetben
legalább testünk egy része elfér és amelyeket hatékonyan vagy kevésbé
hatékonyan használhatunk a mindennapi rejtőzködéshez.

A kiállítás bizonyos tárgyai csak a megnyitón láthatóak.

Megnyitó: 2019. Szeptember 19., 19:00

A kiállítást megnyitja: Minkó Mihály

Esemény: https://www.facebook.com/events/2349771031807588/
/

There are not too many places to hide

The ostrich is the largest living bird today, its extreme speed and power
allows it to choose between two options when attacked. Attacking or running
away. The ostrich does not put its head in sand. Of course, the ostrich
also hides sometimes if, for example, due to its height, it quickly locates
its opponent, it drifts into the scrub for conflict avoidance and energy
saving purposes, making itself a bush, keeping an eye on the impending
danger.

One can observe various hiding practices in peoples daily life, either
seriously or for fun. Unlike ostriches, children and inexperienced in
hiding often find themselves hiding their head and eyes in an inadequate
hiding place to hide their entire body.

Ostrich policy is a pejorative term about intelligence and courage. The
exhibition is not about this phenomenon, nor is it about anthropomorphizing
the ostrich. It is about hiding itself, a practice we can learn using
antique myths and modern tools, and perfected by ninjas, technicians,
sociopaths, and rascals. Or about finding, the finders, the trackers and
the explorers, the human space-sensing gray areas and possibilities. The
hiding spaces in the Három Holló and in the city that, if fortunate enough,
can accommodate at least part of our body and which can be used effectively
or less efficiently for everyday hiding.

Certain objects of the exhibition are only visible at the opening.

Opening: 19th September, 2019, 19:00

Opening speech by: Mihály Minkó

Event link: https://www.facebook.com/events/2349771031807588/