[artinfo] A SZOLIDARITAS MA - BESZELGETES-SOROZAT /// szeptember 8, csutortok

tranzit.hu office office at tranzitinfo.hu
Thu Sep 1 11:48:58 CEST 2016


A muveszi szolidaritas halozatai. Tortenetek es kisertetek a „Nemzetkozi
kiallitas Palesztinaert”, 1978 nyomaban cimu kiallitas zaroesemenye:

A tranzit. hu 2016 oszen beszelgetes-sorozatot indit: havi egy alkalommal
szeretnenk korbejarni a szolidaritas kerdeskoret elmeleti szinten, majd
hazai aktivista csoportokkal beszelgetest kezdemenyezni arrol, hogy milyen
eszkozokkel lehetne szelesiteni a kollektiv cselekves, a szolidaritas
tarsadalmi bazisat.


2016. SZEPTEMBER 8, 17-20 ora
Majakovszkij 102., 1068 Kiraly u. 102.

17 ora
TARLATVEZETES Laszlo Zsuzsaval
(a kiallitas 14 oratol megtekintheto)

18 ora
A SZOLIDARITAS MA - BESZELGETES-SOROZAT
1.RESZ: KIHIVASOK ES KORLATOK

BESZELGETOTARSAK: Konok Peter, Laszlo Zsuzsa, Rovid Marton Takacs Erzsebet,
moderator: Hegyi Dora

KONOK PETER tortenesz. Szakterulete a baloldali radikalizmusok tortenete, a
munkasmozgalom es mas tarsadalmi mozgalmak ideologia- es
mentalitastortenete.

ROVID MARTON politikatudos. A Kozep-Europai Egyetemen szerezte PhD
fokozatat. Kutatasi teruletei: kozmopolita elmeletek, globalis civil
tarsadalom, trasznacionalis tarsadalmi mozgalmak, a roma mozgalom.

TAKACS ERZSEBET szociologus, az ELTE TATK adjunktusa. Kutatasi terulete a
kesomodernitas tarsadalomelmeletei, a nyugati elmeletek hazai
adaptalhatosaga, gender, csalad es ifjusagszociologia, valamint a
szolidaritas kerdeskore.

HEGYI DORA es LASZLO ZSUZSA a tranzit. hu kuratorai.

A MUVESZI SZOLIDARITAS HALOZATAI egy archiv dokumentumokat bemutato
kiallitas, mely a ’70-es evek nemzetkozi antiimperialista szolidaritasi
mozgalmainak miliojeben kibontakozo, politikailag elkotelezett muveszi es
muzeologiai torekvesek elbeszelesere tesz kiserletet.

MA IS SOK SZO ESIK A SZOLIDARITASROL: a szuksegessegerol es a hianyarol. Mi
is valojaban a szolidaritas? Nehez helyzetben levo embertarsaink irant
tanusitott aktiv, segito, cselekvo magatartas, amely tulmutat az
elfogadason es az egyutterzesen, es amelyrol ma szinte termeszetesnek
vesszuk, hogy a civiltarsadalom dolga. Az alulrol szervezodo civil, szakmai
vagy emberi jogi osszefogasoknak mindig is az volt a celja, hogy hatast
gyakoroljanak a demokracia kepviseleti uton mukodtetett intezmenyeire. Mi
tortenik, amikor a demokracia szabalyai serulnek, es ideologiai vagy
gazdasagi erdekek lehetetlenne teszik a civil kontrollt? Hogyan lehet
elerni, hogy a csokkeno szolidaritast es a tarsadalmi passzivitast aktiv
allampolgari attitud valtsa fel?

Tortenetileg a 19. szazadba visszanyulo, a kommunizmus viziojat szem elott
tarto munkasmozgalom vallalta fel a korabban jogokkal nem rendelkezo
tarsadalmi csoportok tamogatasat. Ezeket eleinte a szakszervezetek
kepviseltek, majd a 20. szazad masodik feleben intezmenyesult formaban a
szocialdemokracia elveire epulo nyugati joleti allam, es mas gazdasagi
alapokon, de tobbe-kevesbe az allamszocializmus is biztositott.
Az 1980-as evektol dominanssa valo, az allam szabalyozo szerepet csokkento
neoliberalis rendszer mechanizmusai az allam szocialis felelossegvallalasat
megingattak. A korlatok koze nem szoritott gazdasag novekvo piacigenye
alakitotta ki a globalis penzugyi kapitalizmust, amely mikozben nyugaton
demokraciat hirdetett, a nyugati kozpontoktol tavol elo ujproletariatus
kizsakmanyolasara epult (India, Kina stb). Ujfajta gyarmatositaskent
szinten a globalis gazdasag kovetkezmenye, hogy Europan kivul ujabb es
ujabb haborus konfliktusok alakulnak ki — olajert es a fegyverpiac eletben
tartasaert, amelyek egyszersmind civil tomegek eletet teszik tonkre.
Ugyanakkor mara a globalis piacnak kiszolgaltatott es azt helyi szinten
mukodteto nemzetgazdasagok sem vallalnak felelosseget a legszegenyebb es
legkevesbe integralodott tarsadalmi retegek szocialis jogaiert
(bevandorlok, kisebbsegek, hajlektalanok). Mindezt egy olyan ideologia
legitimalja, amely nem is latja a rendszerbol kiszorultakat, vesztesnek
tekinti oket es oket magukat hibaztatja sorsukert.

A BESZELGETESEKEN A KOVETKEZO KERDESEKKEL FOGLALKOZUNK:
Hogyan valtozott a szolidaritas fogalma es definicioja a 19. szazad ota?
Mik a muveszeti szolidaritas formai es lehetosegei?
Mi akadalyozza a szeleskoru hazai szolidaritas kibontakozasat, az egyes
kezdemenyezesek osszekapcsolodasat? Hogyan valtozik meg a szolidaritas egy
olyan helyzetben, amikor a valsagok kovetkezmenyeirol nemcsak a hirekbol
ertesulunk, hanem testkozelbol erintik a nyugati vilag lakosait? Mit
tehetnek, mit tesznek a civilek? Mik a nemzetkozi szolidaritas lehetosegei
es korlatai? Hogyan hasznalja fel a politika a szolidaritast?

A beszelgetes Facebook esemenye:
https://www.facebook.com/events/724002127740113/


Bovebben a kiallitasrol:
https://www.facebook.com/events/1608427486140077/
http://hu.tranzit.org/hu/projekt/0/2016-06-02/a-muveszi-szolidaritas-halozatai-tortenetek-es-kisertetek-a-nemzetkozi-kiallitas-palesztinaert-1978-nyomaban


More information about the Artinfo mailing list