[artinfo] MEGNYITÓ: Kettős játszma – Kovách Gergő szobrai

[info]

MEGNYITÓ: Kettős játszma – Kovách Gergő szobrai

A Ferenczy Múzeumi Centrum tisztelettel meghívja Önt és partnerét
2016. március 3-án, csütörtökön 18 órakor
kezdődő megnyitójára
a Szentendrei Képtárba
(Szentendre, Fő tér 2–5.)

A vendégeket üdvözli:
Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója
A kiállítást megnyitja: drMáriás, képzőművész

Kurátor: Herpai András

Szentendrén több évtizedes hagyománya van az olyan művészeti törekvéseknek, amelyekben a humor, az irónia, a vizuális élmény és az elvont tartalom egyszerre érvényesül. Kovách Gergő (1974, Budapest) könnyed hangvételű, esetenként a cinizmustól sem mentes, szabad képzettársításon alapuló szobrai ezzel a felfogással rokoníthatók. Kovách rendhagyó – nem ritkán poentírozott – témaválasztása, a különféle műanyagokhoz való következetes ragaszkodása, a harsány színek bátor használata mind-mind erősen karakterizálja a művészetét. Ritkán látni ilyesmit kiállítótermekben – de nagyon ismerős világ ez. Rólunk szól: a tapasztalatainkról, az élményeinkről, az álmainkról.

Az elmúlt másfél évtizedben a hazai képzőművészet megkerülhetetlen alakjává vált Kovách Gergő a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 1998-ban (mesterei: Segesdi György, Körösényi Tamás). A főként a Dovin Galériában rendezett egyéni bemutatkozásai mellett rendszeresen szerepelt nagyszabású csoportos kiállításokon – köztük 2006-ban a MűvészetMalom Szívügyek című tárlatán. A Műcsarnok Mi a magyar? Kortárs válaszok című 2012-es kiállítására a Péli Barnával közösen készített, Attila hun királyt a lovával együtt megformázó szobra nemzetközi visszhangot keltett.

A Szentendrei Képtárban nyíló tárlatán nemcsak szobrai tekinthetők meg, hanem „láthatóvá válik” a művészre jellemző alkotói folyamat is. Kovách vizuális naplói segítségével betekintést nyerhetünk abba, miképpen jön létre az első gondolat, amelyből aztán egyéni ízű plasztikus művek születnek. A Francisco Goya Los Caprichos akvatinta sorozatát felidéző tollrajzok és akvarellek minden kötöttségtől mentes játékosságról és személyességről tanúskodnak. A szobor megformálásakor azonban a művész elhagyja a konkrét személyes élményt, hogy az alkotás általános érvényűvé válhasson: fizikai anyagba öntött, tapintható nyelvi játékká, mely közérthetően reflektál mindennapi életünkre.


A kiállítás 2016. április 17-ig tekinthető meg, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között.