[artinfo] A kontinensek elfelejtése // Szemző Zsófia kiállítása

[Inda Galéria]

A KONTINENSEK ELFELEJTÉSE  //  FORGETTING THE CONTINENTS 

 SZEMZŐ ZSÓFIA kiállítása 

 2014. február 6. – március 7. 

Megnyitó: 2014. március 5. (szerda), 18 óra

A kiállítást megnyitja: Pacsika Márton 

Kurátor: Muladi Brigitta 

Szemző Zsófiát egyrészt a realitás aktuális szociális, társadalmi,
gazdasági, globális, ökológiai kérdései foglalkoztatják, amelyeknek
kifejeződése sokszor efemer vagy rajzos, fotókkal, szövegekkel kísért
helyspecifikus installációk formájában történik meg; másrészt
valóságon túli, asszociációs mezőben is gondolkozik, amely terület
szürrealisztikus rajzokban tárgyiasul. A sokoldalú alkotó, figyelme
olykor általános életfilozófiai kérdésekre fókuszál, s a humánum
oldaláról közelíti meg saját identitását, máskor mindezt szélesebb
összefüggésbe helyezi. 

Az Inda Galériában ezúttal három téma köré rendeződnek a művek: A
kontinensek elfelejtése, Mindenki nyer!, és Kő kövön marad. Színre
szín, számra szám. 

A művész az európai ember reneszánsz kori "felfedezéseit" helyezi
revízió alá. Kritikával illeti, amiért nem ismerte fel, hogy addigi
ismereteit éppen gyarapíthatná, s ehelyett az addig nem létezőnek
hitt, de számos oldalról nézve előremutató kultúrákat
fejletlenebbnek és átalakítandónak tekintette. Amikor felfedezte
Afrikát, Amerikát, Polinéziát stb., az ott élőket minden szempontból
a saját képére próbálta formálni, a hiedelmeitől az életmódjáig,
a lehető legerőszakosabb módszerekkel. A kolonizáció időszakában az
egész világ térképét átrajzolták, számos természeti népet
leigáztak, vagy leradíroztak. A nagy katasztrófák csak a Föld
felszínét tarolták le, de a „civilizált” ember hatalmat akart és
szerzett, azzal, hogy a Föld „vadnak” titulált kultúráit leigázta.
Azóta is a Föld alapvető erőforrásait aknázza ki és éli fel,
újratermelés nélkül. 

Az emberiség reakciója lehetne, a felismerést követően, az
ökológiai gazdálkodás, a fogyasztásminimalizálás, az
újrafelhasználás, a fenntartható fejlődés ösztönzése, a
születésszabályozás. A kommunikációs eszközök általánossá
válásával a hasznos információ robbanásszerűen terjed, s globálisan
határozza meg az ember eddigi viszonyát a világhoz. Azonban még a
minőségi élet iránti vágy nem váltotta le a mennyiségi fejlődést.
Az ember a többet-nagyobbat elv szerint él. A gazdasági növekedés
folytonos vágya a fogyasztást is exponenciálisan maga után húzza, s az
alternatív minimál-megoldások így háttérben és kisebbségben
maradnak. A tudás felhalmozása és gyors elérhetősége a vártnál
sokkal lassabban mozdítja meg a közgondolkodást, a fogyasztási
szokásokat, a felesleges felhalmozás mértékét.  

Az eddigi szokásaink megváltoztatása, a hagyományos gondolkodásból
való kimozdulás, a tudomány innovatív használata hozzásegítene a
fenntarthatóság megvalósításához – mondja Szemző Zsófia, ha
tudatosan alkalmaznánk az energiát természetes formájában
(napkollektor, a föld belső hője stb). Az anyagok
halmazállapot-változásaikor felszabaduló energiákat a meglévő
körülmények között hasznosítanánk, az adott helyen, vagy ha a
természet ciklikusságát kihasználva alternatív életformákat
alakítanánk ki a magunk számára.  

Szemző Zsófia gondolkodása egyrészt szinkronba állítható a japán
animációs filmek humánus, jó értelemben moralizáló azon
csoportjaival, amelyek szürrealisztikusan, erős vizuális effektekkel a
Föld megmentésére irányuló harcos gondolatokat közvetítenek, de
képi világában merőben eltér azoktól, s egyedi, felismerhető
stílust tudhat magáénak. Másrészt felfedezhető képeiben a magyar
képzőművészet egyik legnagyobb hatású alkotójának, Bálint
Endrének kollázsszerűen építkező, realitáson túli módszere is,
hangsúlyozva, hogy ez a képi minta az utóbbi években a kortárs
képzőművészet egyik legaktuálisabb kifejezési képletévé vált. 

A kiállításon megjelenő, erősen asszociatív gondolati halmazok
egymást áthatva, megerősítve jelennek meg, szabad értelmezési
területet hagyva a látogatónak.

Muladi Brigitta