[artinfo] Halálos természet_megnyitó november 16. - buszjárat Budapestről Debrecenbe

[Darabos Diána]

A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ  november 16-án Halálos
természet - Naturalizmus és humanizmus a 21. században című kiállításának 16
órakor kezdődő megnyitójára Budapest-Debrecen-Budapest viszonylatban
buszjáratot indít.


A busz 4000 ft/fő áron vehető igénybe, amely az utazás költségein túl
biztosítja a MODEM összes tárlatának megtekintését is. 


Mivel a járatot csak a megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani,
illetve a buszon a helyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, ezért
előzetes regisztrációra van szükség.


Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, a helybiztosítás és a részletek
egyeztetése miatt kérem, lépjen kapcsolatba velünk, legkésőbb november 11-ig
a  <mailto:modem at modemart.hu> modem at modemart.hu címen illetve a +36 52/525
017 és +36 52/525 018 telefonszámokon.  Kérjük, hogy az e-mailben történő
jelentkezés esetén írja le telefonszámát és hogy hány fő részére foglal
helyet a buszjáraton.

 

Az utazás tervezett menete:

Indulás - Bp, Népliget (Planetárium) 11:00

Érkezés Debrecenbe -14:30

Visszaindulás - kb.19:00

 

Halálos természet / Deathly Nature

Naturalizmus és humanizmus a 21. században / Naturalism and Humanism in the
21st Century

2013. november 17. - 2014. február 16. / 17 November 2013 - 16 February 2014

 

Kurátor / curator: Hornyik Sándor

 

Művészek / Artists:

Czene Márta, Fülöp Gábor, Győrffy László, Karácsonyi László, Kis Róka Csaba,
Kovách Gergő, Magyarósi Éva, Máriás István aka Horror Pista, Moizer Zsuzsa,
Nyári István, Péli Barna, Szabó Eszter, Szöllősi Géza, Verebics Ágnes 

 

 

A kiállítás műveinek legnagyobb közös nevezője az ember szó fogalma,
pontosabban az emberi egzisztenciáról alkotott képünk átalakulása a huszadik
században. A folyamatot az optika és az ismeretelmélet egymástól egyáltalán
nem független fejlődése is markánsan befolyásolta. Az optika azonban itt és
most nem pusztán a fénytant, hanem mindazt a technikai és konceptuális
apparátust jelenti, amely a 21. század elején - a Helyszínelőktől a Dexteren
át a Hazudj, ha tudsz című televíziós sorozatig - megrajzolja az emberi test
és az abban lakozó emberi szellem képét. Az ismeretelmélet kapcsán érdemes
kiemelni azt a diskurzust, amely Michel Foucault-tól Katherine Haylesig
ívelően az ember és a humanitás fogalmát próbálta adaptálni az
orvostudomány, a biológia, az informatika és a kibernetika új eredményeihez.
Manapság ezt a diskurzust poszthumanistának is szokták nevezni, mert a
humanizmustól eltérően már nem annyira az ember és az emberi természet
(biológiai és pszichológiai értelemben vett) lényegével foglalkozik, mint
inkább a határokkal és az átmenetekkel, a köztes dimenziókkal és a hibrid
jelenségekkel.

A kiállítás képi világát mindazonáltal nem annyira az episztemológia, mint
inkább az optika hatja át. Az egyes művek ugyanis azt vizualizálják talán a
leglátványosabban, hogy az alkotók milyen képekből és történetekből építik
fel hőseiket, és azokon keresztül saját magukat. A kiállítás nyitánya is a
film világát idézi fel a legerőteljesebben. Fülöp Gábor az X-akták alapján
hozza létre zavarba ejtően élethű UFO gyermekeit. Czene Márta pedig Roman
Polanski filmjének (Iszonyat) festői adaptációján keresztül konstruálja meg
saját testéről és szelleméről alkotott képét. Fülöp és Czene rögtön a
kiállítás elején játékba hozza a naturalizmus fogalmát, egyrészt a
faszobrászat, másrészt a fotográfia optikáján keresztül. Ez az optikai
perspektíva ráadásul csak még összetettebbé válik Szabó Eszter és Magyarósi
Éva esetében, akik saját rajzaik és akvarelljeik felhasználásával alkotnak
személyes hangvételű animációs filmeket.

A filmek felől nézve Verebics Ágnes és Moizer Zsuzsa kiállított festményei
leginkább "gótikus" hatást kelthetnek, rémregényekre és kísértetfilmekre
engednek asszociálni, miközben a szubjektum testi és lelki határait kísérlik
meg vászonra vinni. Velük szemben Kis Róka Csaba nem annyira a
pszichothriller, mint inkább a darabolós horror filmes világát kapcsolja
össze a romantika festészetének kolorizmusával és testképével, miközben
fallikus asszociációi a pszichoanalízis kultúrájához vezetnek. Látszólag a
test roncsolásához lehetne kapcsolni Péli Barna plasztikáit is, miközben
torz figurái a szubjektum kapitalista dinamikáját vizsgálják, épp úgy, mint
Szabó Eszter "vásárlói". Jóval játékosabban és esztétizálva nyúl ugyanehhez
a kérdéshez Kovách Gergő, miközben humanoid állatai ugyanolyan
kísértetiesek, mint Verebics kompozíciói vagy Szöllősi Géza egyszerre
abszurd és horrorisztikus preparátumai.

A humor és a horror mezsgyéjén bontakozik ki Máriás István (aka Horror
Pista) és Karácsonyi László diorámáinak emberképe is; ők mitológiai és
paleontológiai perspektívában tárgyalják újra az emberi természet kérdéseit.
Karácsonyi mitológiája a keresztény bestiáriumoktól a kortárs képregényekig
ível, sőt egyes figurái még politikai konnotációkat is keltenek, ez pedig
Kis Róka és Fülöp Gábor humanizmusától sem idegen. Innen már csak egy utolsó
lépés a szerző és a szerzőség reflexiója, a művészi identitás direkt és
ironikus beemelése a műbe, ami Nyári István, Győrffy László és Magyarósi
egyes műveit is jellemzi. Ezzel egy újabb ördögi kör zárul be a kiállítás
végére, hiszen a szubjektum mai helyét és fogalmát firtató alkotó azzal is
kénytelen szembesülni, hogy a szubjektum mai képét ő maga is alakítja s
formálja a saját fantáziáin és figuráin keresztül.

 

A common denominator of the works in the exhibition is the ever-changing
concept of the "human", or rather the transformations the image of human
existence underwent during the 20th Century. This process has been greatly
affected by the interconnected development of optics and epistemology.
However, optics is not considered solely as a technological science, but
rather as a technical and conceptual apparatus that at the beginning of the
21st Century depicts images of the human body and of the human soul residing
in it (for instance in series such as CSI: Crime Scene Investigation, Dexter
and Lie to Me). Regarding epistemology, it is worth focusing on the
discourse represented by philosophers (ranging from Michel Foucault to
Katherine Hayles) that has sought ways to adapt notions of the human and
humanity to the latest developments in medicine, biology, informatics and
cybernetics. Nowadays this discourse is often referred to as
post-humanistic, since unlike Humanism, instead of addressing the essence of
the human and human nature (understood from the perspectives of biology and
psychology), it centres more on boundaries and transitions, liminal
dimensions and manifestations of hybridity.

Yet, the works of the exhibition are permeated more by optics than by
epistemology. The art pieces reveal - and they reveal perhaps more
spectacularly than anything else - which kinds of pictures and narratives
the artists used when creating their heroes and, in doing so, themselves.
The overture of the exhibition already conjures the world of the screen: the
inspiration for Gábor Fülöp's uncannily "realistic" UFO-children was the
television series The X-Files, while Márta Czene employs the pictorial
adaptation of Roman Polanski's Repulsion to construct images of her own body
and psyche. At the beginning of the exhibition, Fülöp and Czene also put
into play the concept of naturalism through the visuality of wood sculptures
and photographs. The optical perspective becomes even more complex in the
works of Eszter Szabó and Éva Magyarósi, who use their own drawings and
water colours to produce animated films with a personal tone.

Seen from the perspective of film, Ágnes Verebics's and Zsuzsa Moizer's
paintings, which attempt to depict the physical and psychological boundaries
of the self, also have Gothic overtones and remind one of Gothic novels and
mystical films. Conversely, Csaba Kis Róka uses more the context of the
slasher horror film than that of the psycho thriller, which he then aligns
with the colourism and the body images prevalent in the painting tradition
of Romanticism, while the phallic symbols of his works connect him to
psychoanalytic theories. Seemingly one can connect the plastic art of Barna
Péli to the world of shattered bodies as well, but like the "customers" of
Eszter Szabó, his deformed figures scrutinize the effects exerted by
capitalist dynamics on the human subject. One can trace a more playful and
at the same time more aestheticized approach to the same question in the
works of Gergő Kovách, but his humanoid animals are just as spectral as
Verebics's compositions or Géza Szöllősi's at once absurd and horrifying
specimens.

Concepts of humankind accentuated in dioramas by István Máriás a.k.a. Pista
Horror and László Karácsonyi also oscillate on the verge of humour and
horror, as these artists investigate age-old questions of human nature from
a mythological as well as from a paleontological perspective. Karácsonyi's
mythology ranges from Christian Bestiarium Vocabulums to contemporary comic
books. Moreover, some of his figures also have political connotations - a
feature that is characteristic of Kis Róka's and Fülöp's humanisms as well.
>From here it is only a short step to arrive at works that reflect on the
concept of the author and authorship, such as some of the art pieces by
István Nyári, László Győrffy and Magyarósi, who incorporate into their works
direct and ironic references to the identity of the contemporary artist. And
this step closes not only the exhibition, but - figuratively - also a
vicious cycle, since artists investigating contemporary notions and possible
positions of the human subject are compelled to face the fact that the
present-day image of the subject can indeed be shaped and (de)formed through
their own imaginations and characters.

 

A kiállítás egyes területeit csak 16 éven felüliek látogathatják.

Visitors under the age of 16 are not allowed to enter some areas of the
exhibition.

 

A kiállítás megtekinthető 2014. február 16-ig - hétfő kivételével minden nap
- 10-től 18 óráig, csütörtökönként 12-től 20 óráig.

Exhibition is on view until the 16th of February 2014 from 10am to 6pm every
day, except Mondays, and from 12am to 8pm on Thursdays.

 

 

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ / MODEM Centre for Modern and
Contemporary Arts

H-4026 Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.

modem at modemart.hu

+36 (52) 525-018, +36 (52) 525-010

www.modemart.hu

 

 

Darabos Diána

 

Kiállítási- és programszervezési osztály / Exhibitions and Programs
Department

 

E-mail:  <mailto:darabos.diana at modemart.hu> darabos.diana at modemart.hu

Tel: +36 20/595-56-45

        +36 52/525-016

Fax: +36 52/555-754

 

MODEM MODERN DEBRECENI NONPROFIT KFT.

H-4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Postacím: 4001 Debrecen Pf: 388

 

P Save a tree. Don't print this e-mail unless it's really necessary