[artinfo] Khoór Lilla: Állam és egyház, törvények és tulajdonok // Stúdió Galéria // május 7, 19:00

[FKSE]

*Khoór Lilla: Állam és egyház, törvények és tulajdonok*
*Stúdió Galéria*
*Megnyitó: május 7 kedd, 19:00*

Milyen viszonyban volt egyház és állam az újkori történelem során? Mit
jelentett akkor és most a szekularizáció?
Először 1648-ban, a harmincéves háborút követően használták a
szekularizáció fogalmát az egyházi birtokok visszavétele kapcsán.

Angliában kolostorokat oszlatott fel, mely szintén szekularizációs lépés
volt.

II. József egyik első intézkedése volt 1781-ben a türelmi rendelet, amely
az eddigieknél szabadabb vallásgyakorlást biztosított a reformátusok, az
evangélikusok és az ortodoxok számára. Az uralkodó zárolta a Rómának
küldött egyházi jövedelmeket, és ellenőriztette a pápai bullákat.

A jozefinista politika értelmében az egyház az állam egyik eszköze volt,
amelynek - mint minden más alattvalónak - csak akkor volt létjogosultsága,
ha az uralkodót szolgálta.

1782. január 12-én II. József szekularizációs rendeletet hozott, aminek
következtében 140 olyan kolostort oszlattak fel, amelyekben sem oktatás,
sem betegápolás nem folyt.

A Francia Nemzetgyűlés 1789. november 2-i határozatában a kiürült
államkincstár feltöltésére az egyházi vagyont kérette be, tekintettel arra,
hogy az egyház vagyona valójában a nemzeté, s az egyház csupán a lelkészek
fizetésére, a szegények ellátására fordítja. A vagyon államosítása mellett
a papságot is állami hivatalnoki státuszba helyezték, s a papokat állameskü
letételére kötelezték. Ezt a papok fele nem teljesítette. 1790-ben
feloszlatták a szerzetesrendeket, a püspökségek száma 135-ről 83-ra
csökkent és elárverezték az egyházi birtokokat.

A regensburgi birodalmi gyűlés 1803. február 25-én született választmányi
határozata a Német-Római Birodalom területén megszüntette az összes egyházi
fejedelemséget, kivéve a mainzi érsekét, aki Németország prímása volt,
továbbá megszüntették az egyházi birodalmi rendeket.

1848 és 1914 között egész Európában szekularizációs folyamatok zajlottak,
az államok egymás után váltak szekulárissá. A pápai állam visszaszorult a
Vatikánba, a pápai birtokok nagy része pedig az új olasz állam tulajdonába
került. Egyre több országban bevezették a kötelező polgári házasságot,
állami felügyelet alá vették az oktatást, s ezekkel párhuzamosan egyre
mértékadóbbá vált az állam semlegessége, a vallásszabadság és a felekezeti
jogegyenlőség. A XX. század első felében egyre erősödött a nemzetek
szakralizálódása, majd a nagy egyházi kultuszok és tanítások
visszaszorultak, és helyükre új, nemzeti-nacionalista ideológiák, mítoszok
és "szentek" léptek.

Mikor és milyen módon vált el az egyház és az állam a XIX - XX. század
Magyarországán? Milyen ingatlanvagyonnal rendelkeztek az egyházak, és ezek
az ingatlanok milyen funkciókat töltöttek be? Változtak-e ezek a funkciók a
különböző tulajdonosváltások során?
Khoór Lilla "Állam és egyház, törvények és tulajdonok" című kiállításán a
múltnak azt a szeletét vizsgálta, amely Kecskemét város elmúlt több, mint
150 évének egyházi jelenlétét mutatja be.
Ebben a városban, egyedi módon együtt, a központi főtér köré szerveződött
az összes akkoriban jelen lévő nagyobb egyház (így a római katolikus, görög
ortodox, református, evangélikus, izraelita) templomai és ingatlanai.
A különböző korszakok ingatlanainak történetén keresztül jól kirajzolódnak
az adott korok gazdasági, politikai tendenciái, az állam, és az egyház
együtt-, vagy különállása."


A kiállítás 2013. május 8 - május 31-ig tekinthető meg a Fiatal
Képzőművészek Stúdiójában (Budapest, 1077 Rottenbiller u. 35.).
Nyitvatartás:
H, K, Cs, P: 10-18
Szerda: 10-20

-- 

FIATAL KÉPZŐMŰVÉSZEK STÚDIÓJA EGYESÜLET

Budapest 1077, Rottenbiller u. 35.

+36 1 342 5380

+36 70 324 4748
studio at c3.hu
studio.c3.hu