[artinfo] Kerekasztal-beszélgetés Maurer Dóra, Lengyel András, Albert Ádám, Véri Dániel részvételével

[Zsilinszky Zsófia]

Hatvanas évek: Major János grafikái
2013. március 27. (szerda) 18.00

Kerekasztal-beszélgetés Maurer Dóra, Lengyel András, Albert Ádám, Véri Dániel részvételével.

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay Terem, 1062 Budapest, Andrássy út 69-71.

"A halottak élén" - Major János világa c. kiállítás április 13-ig tekinthető meg a Barcsay Teremben.

A kiállítás és kapcsolódó események facebook oldala:
https://www.facebook.com/pages/Major-János-világa/134718436701774

A beszélgetés facebook oldala:
https://www.facebook.com/events/536855743025379/



Major János (1934-2008) művészetét a nagyközönség kevéssé ismeri, szakmai körökben azonban a magyar neoavantgárd, az Iparterv-generáció legendás alakjaként tartják számon. Ugyan 1989 óta több alkalommal volt egyéni kiállítása, monografikus igényű bemutató mindezidáig nem jött létre. Ezt a hiányt pótolja - legalábbis részben - "A halottak élén" - Major János világa című tárlat.
Tematikus kiállításról van szó, amely korlátozott számú művön keresztül nyújt hiteles betekintést az életműbe. A választott szempont a művész minden alkotói periódusa számára releváns, így az oeuvre legkisebb közös többszörösének tekinthetjük. Az elmúlás témája, valamint a temetők különös, esetenként groteszk világa hamar felkeltette Major érdeklődését, a korai fotókat később body art és konceptuális munkák követték, majd a temetői ikonográfia grafikai recepciója. Major sírkőfotói a hetvenes években komoly hatást gyakoroltak Huszárik Zoltánra, míg a Kis Varsó csoport főként Majorral foglalkozó művének alapmotívuma is sírkőhöz kapcsolódik. A zsidó temetők témájával egyes műveken összekapcsolódik a tiszaeszlári vérvád, amelynek művészi feldolgozásai közül Major munkája (Scharf Móric emlékezete, vaskarc, 1966) kiemelkedik mind összetettsége, mind korai dátuma miatt.
A kiállított művek sora értelmezhető traumát jelentő élmények feldolgozásaként is. Legyen szó a Majort és családját is érintő holokausztról, az 1956-os forradalomról, vagy éppen a társadalmat felkavaró tiszaeszlári vérvádról, a művész minden esetben megtalálta a módját annak, hogy a tragikus eseményeket művészetének ihletforrásaként használja. Erre a művészi stratégiára utal az Adytól kölcsönzött cím is.


Véri Dániel