[artinfo] Magyarnak látszó tárgy

[Société Réaliste]

*Magyarnak látszó tárgy*

A Société Réaliste "Sztálinváros vége" című, 2011-es munkáját a Műcsarnok
"Mi a magyar? Most" című kiállítására áttételes úton kérte bemutatásra
Gulyás Gábor. A Société Réaliste általános kiállításpolitikája nagyon
egyszerű: soha nem mondunk nemet. Bízva abban, hogy a rovásírásos
helységnévtábla formájában megvalósult munkánk bármely kontextusban meg
tudja őrizni szatirikus erejét, igent mondtunk a felkérésre.

Párizsban élő és dolgozó kollektívaként igyekszünk folyamatosan követni a
magyarországi politikai eseményeket, valamint a kulturális, azon belül
kiváltképp a képzőművészeti intézményrendszert érintő vitákat. A "Mi a
magyar?" című kiállítás megnyitóját követően több oldalról különböző
kritika érte egyfelől "soha se mondj nemet" attitűdünket, másfelől
kiállított munkánkat. Magát a kiállítást a megnyitó után egy héttel
sikerült megtekinteni, ekkor kellett szembesülni az egyes tematikus
termekben elhelyezett magyarázó feliratokkal. Munkánkat a "Legendák"
teremben helyezte el a kurátor.

*"Legendák

A legtöbb nép közösségi emlékezetében fellelhetők az ősi múlt tudományos
szempontból tisztázatlan, de széles körben ható hősei, a valóságtól bátran
elrugaszkodó történetei. A középkori krónikások többsége az eredetmondákat,
a hitet adó, példamutató csodás történeteket ugyanúgy fontosnak tartotta
rögzíteni, mint kortársaik viselt dolgait. Bár az akadémiai historizmus
ezeket nem tekinti hiteles forrásnak, a magyar történeti tudatnak mindig is
szerves része volt a Csodaszarvas legendája, a turulmadár mítosza vagy a
hun-magyar rokonság. Az érdeklődő laikusok nem csekély része meggyőződéssel
vallja, hogy ezek a múlt ködébe vesző mondák történeti alapokon nyugszanak.
A mitológiai vagy történelmi alakokhoz kapcsolódó legendák ilyen módon - a
tradíció valós vagy irodalmi elemeként - a mai magyar identitást is sok
esetben befolyásolják. Az itt látható művek erre reflektálnak."

*Nem vonjuk kétségbe, hogy művészkollégáink, barátaink munkái nem csak
ebben az adott teremben, de a kiállítás egészében megállják helyüket és
hatékonyan képviselik alkotójuk eredeti elképzelését és politikai
meggyőződését. A mi munkánk nem ebbe a kategóriába esik. Karakterénél fogva
a "Sztálinváros vége" ezen kiállítási, intézményes és politikai
kontextusban nem több egzotizáló aláfestésnél, nem több, mint egy
"magyarnak látszó tárgy" (hivatkozás a HVG 2012/31. élelmiszervédjegyekről
szóló címlapjára). A különböző "legendák" (csodaszarvas, turul, hun-magyar
referenciák stb.) közé illesztve maga a rovásírás került kiállításra, azaz
a felhasznált íráskép lett munkánk egyedüli főszereplője, a
reflektálatlanul historizáló (jobboldali) köztudat kritikája elsikkad.
Arról nem is beszélve, hogy ebből az önkényes "legendáriumból" egy olyan
monolit jellegű, többségi világkép rajzolódik ki, melyben még nyomokban sem
jelenik meg semmiféle "más" legendárium hatása. A kiállításban való
részvételünkkel egy kisajátítási manőverbe csöppentünk. Nem óhajtunk
semmiféle monolitikus terjeszkedési folyamat katalizátoraként szerepelni.
Csodaszarvas nincs, még a sztálinvárosi állatkertben sem.

Ezúton kérjük meg a Műcsarnok dolgozóit, hogy munkánkat a lehető
leghamarabb távolítsák el a kiállítóteremből és az ezt követő
sajtóközleményekből, publikációkból töröljék a Société Réaliste nevét. A
Műcsarnok által már kifizetett anyagköltséget a munka átvételekor,
készpénzben adjuk át. Elnézést kérve a Műcsarnok dolgozóitól a
többletmunkáért, üdvözlettel,

/// société réaliste
Gróf Ferenc & Jean-Baptiste Naudy
http://www.societerealiste.net