[artinfo] ISTENEM / 2011 február 26., 16.00 / MODEM, DEBRECEN

[Janos Borsos]

*
ISTENEM - Keresztény nézőpont a kortárs magyar képzőművészetben
*
*

Megnyitó: 2011. február 26., 16.00 h,
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, földszinti kiállítóterem
4026 Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.

Megnyitja: Zatykó László ferences testvér

Közreműködik a Sol Oriens kórus

Vezényel: Deményi Sarolta

*
*Kiállítók: Asztalos Zsolt, Bukta Imre, Borsos János, Ganczaugh Miklós,
Gerber Pál, Huszár Andrea, Kicsiny Balázs, Lőrinc Lilla, Mátrai Erik, Lovas
Ilona, Oláh Mátyás, Udvardy Emese*
*
*
*Kurátor: dr. Sturcz János*

*
A kiállítás megtekinthető: 2011. február 26-tól május 15-ig,
hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig, csütörtökönként 12-től 20
óráig


*
*Az utóbbi néhány évtizedben soha nem látott módon kitágult a
transzcendencia kifejezésének művészi eszköztára. Ennek ellenére a
történelmi vallásokban való hit gyakorlatilag kívül esik az intézményes
kortárs művészet fő áramának diskurzusán, és ritka a személyesebb formájú,
nem feltétlenül egyházakhoz kötődő spiritualitás megjelenítése is.
Kiállításunk a kortárs magyar képzőművészet hithez, valláshoz,
transzcendenciához kötődő műveiből mutat be jelzésszerű, de remélhetőleg
reprezentatív keresztmetszetet.*

A tizenkét kiállító művész a legkülönbözőbb keresztény felekezetekhez
kötődik vagy éppenséggel kívül áll azokon. Istenképük, hitformáik eltérőek,
ahogy művészetük is a kortárs vizualitás és művészi gondolkodásmód
legszélesebb spektrumában mozog. Ugyanúgy kerülik az egyházi, netán
keresztény művész címkéjét, ahogy Pilinszky János is elhatárolta magát a
vallásos költőktől, mondván, hogy ő költő és katolikus. Kiállítóink is
képzőművészek és hívők. Válogatásunk kritikai jellegű, melyben funkcionális,
szemléleti és minőségi szempontok egyaránt szerepet játszottak. Nem
szerepelnek a tárlaton az Istennel való találkozást segítő liturgikus,
illetve a vallási közösség élményét megjelenítő, a hagyományos ikonográfiát
követő szakrális műalkotások.  Az itt látható vallásos munkák egyéni
hitélményeket fogalmaznak meg, alkotóik nem törekszenek közvetlenül az
isteni megjelenítésére, inkább áttételesen idézik meg a transzcendens
erőket. Egy részük - például Borsos János, Asztalos Zsolt - klasszikus
keresztény hittételeket fogalmaz meg a kortárs konceptuális művészet
eszközeivel. Másik részük - például Bukta Imre, Ganczaugh Miklós, Gerber
Pál, Lovas Ilona, Udvardy Emese - a hit és a vallás jelenkori helyzetére, a
jelen társadalmi kérdéseire reflektál. Az alkotók harmadik köre - Kicsiny
Balázs, Borsos Lőrinc, Mátrai Erik, Asztalos Zsolt, Oláh Mátyás - az
egyházművészet hagyományos műfajait és toposzait aktualizálja, míg a
negyedik - Huszár Andrea, Bukta Imre, Lovas Ilona, Mátrai Erik - a teremtett
természet szépségét dicséri.

A kiállított művekből ilyen módon a kortárs hazai vallásos keresztény
művészet sokszínű képe bontakozik ki. A mai egyházi művészethez szokott néző
némelyiküket talán meglepőnek tarthatja, olykor első látásra blaszfémiaként
értelmezheti. Ezért érdemes azokat először a kortárs képzőművészet tabukat
elvető nézőpontja, nyelvezete, majd a bennük megfogalmazódó, gyakran a
profanitás álcája mögé rejtett teológiai koncepció felől megközelíteni, s
így világossá válik, hogy a meglepő, látszólag játékos és humoros felszín
mögött igaz hit és álszentség nélküli komolyság rejtőzik.