[artinfo] tranzit. hu_muveszetelmeleti es gyakorlati szabadiskola - 2010 december

[hegyi dóra]

A tranzit.hu Muveszetelmeleti es gyakorlati szabadiskolaja 2010 decemberben

2010. december 4, Berlin

A kontextus függvényében
Angel Judit  szeminariuma es eloadasa

szeminarium: Galerie Plan B, Berlin
eloadas: uqbar, Berlin
tovabbi informacio:
http://hu.tranzit.org/hu/szabadiskola/0/2010-12-04/a-kontextus-fggvnyben

2010. december 13-14, Budapest

Judith Hopf szeminariuma
Labor, Budapest

Jelentkezes angol nyelvu motivacios levellel az office at tranzitinfo.hu
cimen 2010. december 10-ig.
A szeminarium nyelve angol

Contract entre les Hommes et l´Ordinateur
(Szerzodws az ember es a szamitogep kozott)

Az elmult husz ev soran a kritikus/konceptualis muveszeti tevekenyseg
a muveszet uj intellektualis ertelmezesei elott nyitott ajtot.
Ugyanakkor azonban a szöveg- es a kepalkotasban mintha egy "oktato" és
"értelmi" hangnem szűkített volna le minden esztétikai folyamatot
"értelmi alkotásra". En ezt a lepest nem tartom igazan szerencsesnek a
muveszi alkotas fejlodese szempontjabol, mivel ez utobbi arrol is
szol, hogy engedjük: a dolgok csak ugy megtörtenjenek, hogy olyasmit
is megtudhassunk, amit azelott nem ismertunk... A szeminarium sok
inspiráciot merit a (politikai) függetlenseggel foglalkozo szövegek
hagyomanyabol, különösen Jacques Ranciere "tudatlan iskolamester"
fogalmaval kapcsolatban melyet Joseph Jacotot 1818-ban írt gondolatai
ihlettek. Az intellektualis emancipaciorol szolo eloadasaihoz
kapcsolodva abbol indulok ki, hogy csak a "muveszet" tanithato a szo
konvencionalis ertelmeben (mas azonban nem). Következeskeppen Joseph
Jacotot gondolatait szeretnem követni Jacques Ranciere ertelmezeseben.
A legfontosabb lecke, amit Jacotot-tol megtanulhatunk, az, hogy az
oktatason keresztül kapott tudas olyan, mint a szabadsag: nem
megadatik, hanem el kell venni. A sajat muveim közül hozok majd nehany
peldat, amely a fenti kerdesekre reagal. Ezután olyan filmekkel,
szövegekkel es mualkotísokkal folytatjuk, amelyeket produktivnak és
lenyugözonek talalok a "tudas" és a "nem-tudas" körüli vitaval
kapcsolatban. A peldak között szerepel: Az a bizonyos..., Eleanor
Glynn, 1927, Csoda Milanoban, Vittorio De Sica, 1951, Performance, Guy
de Cointet, 1974 és igy tovabb...


Judith Hopf valtozatos muveszi gyakorlataban a targyak es installaciok
keszitese mellett talalhatok grafikai munkak, performanszok, szövegek
es filmes munkak is. Temai a szerelemtol a politikaig terjednek, es
gyakran mas muveszekkel vagy baratokkal együttmuködve bontja ki oket.
Filmjeit peldaul, miközben nagy hangsulyt fektet a közös munkara,
egyfajta jatekossag jellemzi, amely a mindennapi tarsadalmi szerepek
megjelenitese es fantaziabeli impulzusok koreografiaja körül forog.
Judith Hopf szamos helyen allitott ki; önalli kiallitasai voltak a
becsi Secessionban (2006), a frankfurti Portikusban (2007) es a
karlsruhei Badischer Kunstvereinban (2008). Filmjeit nemzetközi
fesztivalokon mutattak be, legutobb a Berlini Nemzetközi
Filmfesztivalon (Berlinale), a londoni ICA-ben es a grazi Steirischer
Herbst fesztivalon. Hopf a frankfurti Stadelschule, Allami
Kepzumuveszeti Foiskola muveszettanara.

A tranzit kortars muveszeti program fo tamogatoja a Erste Alapitvany.