[artinfo] marcius16_tranzitblog off line_nyilt szerkesztosegi ules_LABOR

[Emese Suvecz]

*tranzitblog off line_nyilt szerkesztosegi ules*

*2010.03.16. kedd, LABOR, 18.00 - 20.00 ora
**1053 Budapest, Kepiro u. 6.*

A tranzitblog aktualis szerkesztoi - *Gotz Eszter, Hornyik Sandor, Melyi
Jozsef es Polyak Levente* -  *nyilt szerkesztosegi ulest tartanak a Laborban
*. Az esemenyen filmvetites mellett (Lars Laumann:* *Berlinmuren es Szilagyi
Andor: Elottunk az elet) a szerkesztok ismertetik tovabbi tervezett
temajavaslataikat, valamint eddigi szerkesztoi es szerzoi tevekenysegukkel
kapcsolatos kerdeseket es javaslatokat varnak az erdeklodoktol.

Az este folyaman Melyi Jozsef es Polyak Levente bemutatja tranzitblogolas
kozben kipattant uj blog otletuk szuletofelben levo koncepciojat, mely
Spanyolviasz cimmel indulna a Kadar kori kozterek, kepzomuveszet es
epiteszet archeologiaja targyaban.

Zsebbol mozit <http://tranzit.blog.hu/2010/02/24/zsebbol_mozit>

2010.02.24. 17:25 | blog | Gotz Eszter

film ujhullam

A mult heti Filmszemle informacios programjaban vetitettek le Szilagyi Andor
Elottunk azelet cimu jatekfilmjet, amihez utosnek tunt a marketingszoveg,
miszerint „a vilag elso mobilkameras jatekfilmje”, de ez igy nem egeszen
igaz. Miutan mar minden tizeneves csinalt filmet a telefonjaval, a szakma is
rakattant a temara; Parizsban mar 2007-ben megrendeztek egy mobilfilm
fesztivalt, iden januarbaneppen a negyedik ilyen zajlott a Pompidou
Centre-ben. A neten vegig lehet nezni a legfrissebb felhozatalt, van koztuk
rokoko stilusu zenes klip, ruhasszekreny-horror, utazos film, van, amelyiken
a mobil a ketszereplos drama Te-je – Martin Buber perszonalis filozofiajanak
ironikus atirataterezzuk ki a shot-bol) –, szoval nagy a valtozatossag.

Epuletek vonzasaban: Epiteszeti ikonok es
objektum-szexualitas<http://tranzit.blog.hu/2010/02/09/epuletek_vonzasaban_epiteszeti_ikonok_es_objektum_szexualitas>

2010.02.09. 12:23 | blog | Levente Polyak

berlin film berlin biennale pszichologia

December kozepen beszelgetest szerveztem Epiteszet es megszallottsag cimmel.
A beszelgetessel az Epiteszeti Filmnapok egyik temajat kivantam koruljarni,
ahova olyan filmeket valogattam, amelyekben epuletekhez kapcsolodo
szelsoseges erzelmek, kotodesek, illetve emberfeletti erofeszitesek jelentek
meg. A beszelgetes elejen – inkabb gondolatebreszto, mint provokativ
szandekkal – lejatszottam egy reszletet a kepzomuvesz Lars Laumann
Berlinmuren cimu filmjebol. A film a sved Eija-Riita Berliner-Mauer-t
mutatja be, aki lekuzdhetetlen vonzodasatol vezetve 1979-ben felesegul ment
a berlini falhoz. Beszelgetotarsaim reakcioja elutasito volt: muveszeti
akciokent ertelmeztek a sved no vallomasat, kulonoskeppen azt, hogy egy
epulettel kapcsolatos erzelmeit internetes archivumaban dokumentalja: “Ha
valakinek van egy ilyen bensoseges viszonya egy epulettel, nem fog ennyire
kitarulkozni.”


Mozgo kepek es mozgo terek. Mirol fog szolni most harom honapig a
tranzitblog?<http://tranzit.blog.hu/2010/01/28/mozgo_kepek_es_mozgo_terek_mirol_fog_szolni_most_harom_honapig_a_tranzitblog>

2010.01.28. 21:22 | blog | tranzitblog

epiteszet varosfejlesztes pszichologia film vizualis kultura internet
terkepeszet

*Polyak Levente*: Az epiteszet az a muveszeti ag, amelyhez egyszerre
mindenki kozel erzi magat – az epuletek korulvesznek minket, strukturaljak
napjainkat, elosegitik es megakadalyozzak cselekedeteinket. Ugyanakkor az
epiteszet egyes osszefuggesei – az epuletek epitesenek technikai
kovetelmenyei miatt – kevesse hozzaferhetoek, ertelmezhetoek a kivulallok
szamara. De az epiteszet nemcsak epuletek epitesebol all. A terrel es a
terben zajlo tarsadalmi folyamatokkal foglalkozo diszciplinakent az
epiteszet feladata tullep a fizikai targyak tervezesen: Michael Hays szerint
az epiteszet „a szimbolumokba es a jelentesfolyamatokba a tarsadalmi rend
hataran valo beavatkozas, a tarsadalmi szimbolum-termeles sajatos formaja,
amelynek elsodleges feladata a koncepciok letrehozasa.” Nem veletlen, hogy
az epiteszet es az epitett kornyezet kerdeseivel legalabb annyit
foglalkoznak a vizualis kultura kulonbozo letrehozoi es elemzoi, mint az
epiteszek. E kitagitott epiteszeti definicio altal inspiralva az epiteszet
altal felvetett kerdeseket a pszichologia, a tarsadalmi kapcsolatok, a film,
a kepzomuveszet, a terkepeszet es az internet osszefuggeseiben vizsgaljuk.

*Gotz Eszter*: A hatalmi strukturak alol kibujva, a rendszervaltas utan nem
csupan a tarsadalmi formak ujfajta berendezkedeset kellett megtanulni, de a
fizikai ter hasznalataban, a varos es a varoslakok viszonyaban is valami
alapveto valtozas tortent. Elvarasok es politikai szabalyozok helyett
akciok, lehetosegek es persze csapdak is nyiltak, de az bizonyos, hogy a
varosi teret felmero szubjektiv topografia egyszerre tobb generacio szamara
is meghatarozo kerdes lett. Budapest 1989 elotti mentalis terkepe lezarult,
megszilardult, es mar nem sok koze van a mai nagyvaros folyamatosan
mozgasban levo helyeihez, hasznalati strukturajahoz. A varos helyeit es
nem-helyeit kereso kortars gesztus tobbfele muveszeti agbol merit
inspiraciot: a Filmszemlen bemutatott friss hazai filmtermes
varosertelmezeseibol, kiallitasokbol, aktualis varosformalo otletekbol es
abbol a bonyolult viszonybol, ami haz, utca, ember es varos kozott a
vizualitas szintjen ma megelheto.

*Hornyik Sandor*: Jo husz evvel a rendszervaltas utan atmeneti regionkban
tovabbra is izgalmas kerdes, hogy mikent keverednek a kulonfele esztetikai
es politikai ideologiak a kep-, a targy- es a teralkotas kulonfele
indittatasu praxisaiban. Az is lenyegbevago kerdes, hogy ezek a bizonyos
ideologiak (pl. modernizmus, posztmodernizmus, aktivizmus, nacionalizmus)
mikeppen hasznaljak a kulonfele muveszeti mediumokat. Es az sem mellekes,
hogy az egyes mediumok, peldanak okaert a film, a foto es az epiteszet,
milyen ideologiak menten kepesek sajat mediumaikat, illetve a tarsadalom es
a politika kulonfele rendszereit kritikailag vizsgalni. Talan az lehetne ma
a kritika elsodleges feladata, hogy ezeket az ideologiakat szetszalazza, es
sajat ertekrendszerein belul elemezze. Az effele kritika valoszinuleg ahhoz
is hozzajarulna, hogy a kepzomuveszet eszmei es gyakorlati tereirol,
valamint lehetseges funkcioirol tisztabb kepet alkossunk.

*Melyi Jozsef*: A Mucsarnokban megrendezett, a Balazs Bela Studio tortenetet
bemutato kiallitas egyes filmjeiben hol a kozeppontban, hol pedig a
periferian megjelennek a hatvanas-hetvenes evek – mindenekelott budapesti –
muveszeti helyszinei, a lakasoktol kezdve az Iparterv kiallitotereig, a
kozterektol a mutermekig. Nehez megragadni, miben masok ezek a terek,
mennyivel volt kisebb vagy nagyobb a szabadsagfokuk, mint a muveszet mai
helyszineinek. Azt is nehez talan egyertelmuen kijelolni, melyek ma a
kepzomuveszet kulcsfontossagu helyszinei. Van-e atfedes a harminc-negyven
evvel ezelotti terekkel? Es vajon megjosolhato-e, milyen lesz, mondjuk
harminc-negyven ev mulva Budapest terkepe ebbol a szempontbol? Megvalosul-e
a most felvetett muzeumi negyed, osszekapcsolodik-e a Szepmuveszeti a
Mucsarnokkal vagy a Nemzeti Galeriaval? Es mi tortenik a Munkasmozgalmi
Muzeummal?