[artinfo] A VIDEO es a MEDIA VILAGA 1998-2009

[Éva Kozma]

A C3 Alapitvany szeretettel meghivja



*A VIDEO es a MEDIA VILAGA*

*1988                                       2009*

cimu kiallitasara



*Labor*

1053 Budapest, Kepiro u. 6.

2010. marcius 5 – 18., megtekintheto munkanapokon 16.00 es 20.00 ora kozott

*Megnyito: marcius 4. 19 h.*

Megnyitja: Peternak Miklos

http://labor.c3.hu/

.



Marcius 10.-en 19.00-tol *crosstalk Video Presentations** Kopper Judittal*



A rendszervaltas hajnalan indult a Magyar Televizio Videovilag c.- havonta
egyszer, keso estenkent - jelentkezo sorozata. A musor egyedulallo
jelensegnek szamitott Kozep es Nyugat Europaban egyarant, hiszen a video
husz evvel ezelotti elterjedese tobbet jelentett egy uj mozgokepes technika
megjelenesenel. A robbanasig feszult politikai mezoben a hivatalosan nem
ellenorizheto privat kezi kamerak felveteli lehetosegei megbenitottak a
cenzurat. Mindenki dokumentalta a tunteteseket, azok szetvereset,
beszedeket, tomeggyuleseket, vagy akar csak a televizios kozvetiteseket.
Dagadtak a hazi archivumok, elindult a kazettak csereberelese, masolasa,
illegalis terjesztese. Nemcsak a politikai videok voltak kelendok, de a
nehezen beszerezheto muveszfilmek, porno illetve horror kazettak masolasabol
is jol megeltek a ket - harom VHS lejatszo osszekapcsolasabol elo hazi video
masolok.

A fuggetlen dokumentatorok mellett 80-as evek vegen mar hazankban is
megjelentek a videomuveszek. Azok, akik az ecsetet a kameraval
helyettesitettek es kivancsiak voltak a konnyen kezelheto kamera es a
leegyszerusodott forgatas segitsegevel az uj eszkozt kiprobalni. A 80-as
evekben a  videomuveszet kivivta a bemutatkozasi lehetoseget a nemzetkozi
porondon. Az europai videofesztivalok – Osnabruck, Haga, Berlin – a
kiserletezo muveszek, hires es nagynevu teoretikusok meghivasaval,
anketokkal egybekotott tobbnapos talalkozon mutattak be muveiket. A nagy
kepzomuveszeti seregszemlek – Velencei Biennale, Kasseli Documenta –
kuratorai pedig a hagyomanyos tablakepek es szobrok bemutatasa  mellett
egyenrangu, sot inkabb kituntetett figyelemmel udvozoltek a videomuveszet
jeles kepviseloinek munkait. Kulonosen a nagy sztar, a videopapa, Nam June
Paik nelkul volt elkepzelhetetlen ekkor mar kepzomuveszeti seregszemle.

A komputer elterjedese is erre az idore esik. Ha nem is azonnal, de igen
rovid ido alatt a nemzetkozi elvonalba kerultek a magyar komputer
grafikusok, komputer zeneszek, es animatorok. Linzben 1985-tol megrendezesre
kerul a vilag komputer muveszeinek seregszemleje, ahol mind a mai napig
neves teoretikusok meghivasaval vizsgaljak a tudomany es a muveszet egymasra
hatasat, valamint kiadjak evente a Prix Ars Electronica dijat a folyamatosan
bovulo kategoriak legjobbjainak.

Hamarosan - a 90-es evek elejen - a magyar erdeklodok is talalkozhattak a C3
jovoltabol a video es a komputermuveszet legfrissebb eredmenyivel a
Mucsarnokban megrendezett kiallitasokon, ahol nemzetkozi eloadok
segitsegevel elemeztek a muveszet, technologia, tudomany vagy akar a
politika hatarmezsgyeit.

A Videovilag es kesobb a Mediamix musor ebben a politikai, muveszeti,
technikai es szellemi robbanasban szuletett, es igyekezett kozvetiteni es
kovetni a hazai es nemzetkozi esemenyeket, eredmenyeket. Sokszor vallalt fel
a kozvetitesen tul alkoto funkciot is, amikor a muveszek lehetoseget kaptak
arra, hogy a musor segitsegevel alkossanak uj muveket.

Mindket televizios sorozatot Kopper Judit szerkeszto-producer  es Solyom
Andras rendezo-operator jegyzi.