[artinfo] Légiparádé és Tűzijáték - Szacsva y Pál videoretrospektív

[RADAR ART]

raday///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   
 RadaR - Európai Kortárs Művészetért Egyesület
///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   ///   

Tisztelettel tájékoztatunk, és örömmel látunk a 
MOZGÁS '09 kiállítássorozat keretén belül
2010. február 17. és március 31. között

Légiparádé és tűzijáték
SZACSVA Y PÁL - videó retrospektív kiállításán.


Megnyitó: 2010. február 17. (szerda) 19:00 óra.



Megnyitó beszédet mond Tamás Gáspár Miklós, filozófus



Helyszín: Millenáris (C épület) Pixel Galéria, Budapest II., Fény u. 20-22.



A kiállítás a több műfajban (konceptuális fotó, installáció, internet művészet) alkotó művész eddigi pályafutása során készített fontosabb videó munkáit sorakoztatja fel a Pixel Galériát képező, csigavonalban emelkedő körfolyosó falain elhelyezett LCD monitorokon.

 

Szacsva y első videóit 1996-ban a Marseille-i Képzőművészeti Főiskola videó szakos posztgraduális diákjaként készítette el. Később rendszeresen visszatér e médium használatához. Gyakran installációit is videovetítéssel egészíti ki (Empire Projekt, Ludwig Múzeum, 2004), az utóbbi években pedig a videó a művész legtöbbet használt médiumává lép elő. A magyar kortársművészetet bemutató fontos tárlatokon („Magánügy?”, „Na mi van?”, Műcsarnok 2005, 2008) Szacsva y kizárólag videóval szerepel. Ugyancsak e műfajjal olyan rangos külföldi kiállításokon és fesztiválokon képviseli Magyarországot, mint például a „Lost and Found” kiállítás (Staatliche Kunsthalle Baden-Baden, 2006) vagy a „Hollywould” (Freewaves Fesztivál, Los Angeles, 2008). Pericycle című videója a Projections on Lake Competition, Pasadena (USA) nyertese lett 2008-ban.

 

Bár a kiállítás látogatója egy fejlődési fonalat sejtető, spirálvonalban emelkedő ív mentén elhelyezett képernyőkön kronológiailag egymást követő darabokkal találkozhat, le kell szögeznünk, hogy Szacsva y videó munkássága mégsem egy lineáris fejlődésvonal mentén épített világ. A művész a lehető legváltozatosabban használja a videó eszközét. A nem-műfajspecifikusan dolgozó művészek kíváncsiságával közelíti meg újra és újra ezt a sokarcú médiumot.

 

A „történeti spirál” első állomásaként felszerelt monitoron a még Franciaországban, videó szakon posztgraduális hallgatóként készített sorozatát lehet majd látni (Ujjgyakorlatok, 1996), melyben a médium mibenlétére reflektál. A következő képernyőn egy igencsak eltérő témájú játékos álnarratív széria fut (Figuratív, 1996), ami viszont a bonyolítás, vagyis az idő és egymásra következés összefüggéseit tanulmányozza. Egy további készüléken az 1997-ben Angliában forgatott, a videót inkább csak dokumentáló, „átlátszó” médiumként alkalmazó „I’m home when I’m not” című munka lesz látható, mely valójában egy kéthónapos akciósorozat összefoglalása. Ezután kap helyet a „Kemény élek, lágy átmenetek” című munka, mely egy New York-i felhőkarcolókat lágyan körbejáró és ez által szeptember 11-re emlékeztető meditatív képsor. Őket a 2004-ben készült „Séta a birodalomban” című alkotás, egy politikai filozófiai könyv (az „Empire”) korrektív olvasataként elkészített videó követi. 

 

Bármeddig sorolhatnánk a műveket, mindig más és más témáról és annak megfelelően más és más képnyelvi megközelítésről kellene beszámolnunk. Van itt még tévéközvetítésre reflektáló video-performansz („Újabb ujjgyakorlat”) hírszövegekből kompilált video-könyv („126 hír”), Interneten gyűjtött képek egymásba morfolása („Pericycle”) és analóg fényképezés útján készített krono-fotográfia animáció („Cím nélkül és vég nélkül”) valamint, a lista végén a kiállítás címadó videója, az augusztus 20-án felvett légiparádé és tűzijáték egymásra montírozásából létrejött showbiz-apokalipszist idéző fény-hang kompozíció.

 

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mi tartja egyben ezt a színes együttest? Van-e közös nevező? Van-e keret vagy perspektíva, mely képes támpontokat nyújtani ahhoz, hogy koherens művészi diskurzust alkothasson e művek sora? Szacsva y Pál szemmel láthatóan nem képnyelvi szinten kíván közös nevezőre jutni önmagával, hanem művészetét megalapozó világnézeti kérdésekben próbál bizonyos tektonikai törésvonalakon belül maradni.