[artinfo] Tukor / Mirror -- Koronczi Endre -- Budapest Kiallitoterem

[BIANCO project]

       	English below  	 
  	
www.koronczi.hu/mirror
<http://www.koronczi.hu/mirror/> 	

Vannak gondolatok, melyek születését az összehangoltan átélt csend, a 
másik jelenlétében lelt öröm segíti elo" leginkább. A társsal való 
találkozások alkalmával az egymásra hangolódás és a szavak nélküli közös 
gondolkodás technikáit alkalmazzuk. Az értés bizalmi környezetbe 
ágyazódása által jön létre a meta-értés, és az így kialakuló meditatív 
közegben a cselekvés nélküli cselekvés jelenti a munkát. A munka ebben 
az értelemben nem fizikai és nem szellemi, hanem sokkal inkább érzelmi 
munkát jelent. Az együttlét nem szavakat vagy mondatokat, hanem 
mu"tárgyak kiindulópontjait képezo" alapmotívumokat hoz létre.

	 
  	
tukor <http://www.koronczi.hu/mirror/> 	
tukor <http://www.koronczi.hu/mirror/>

*Koronczi Endre*

Budapest Kiállítóterem <http://www.budapestgaleria.hu/index.php?akt_menu=92>

Megnyitó . Opening
* 2009. január 15.* (csütörtök) 17 h
15 January 2009

A kiállítást megnyitja . Opened by:
* Enyedi Ildikó* filmrendezõ
Konzultáns . Consultant:
* Tatai Erzsébet*
Megtekinthetõ:
2009. február 15-ig,
hétfõ kivételével naponta 10-18 óráig.

	 
  	
*Andrási Gábor . <http://www.koronczi.hu/mirror/mirror-partners.html>Bán 
András . <http://www.koronczi.hu/mirror/mirror-partners.html>Birkás Ákos 
. <http://www.koronczi.hu/mirror/mirror-partners.html>Tillmann J. A. 
<http://www.koronczi.hu/mirror/mirror-partners.html>*

There are thoughts whose conception is best facilitated by the joy of 
silence experienced in harmony with the other; the happiness caused by 
the other's presence. On the occasion of encountering our companion, we 
apply techniques of mutual wordless cogitation and of becoming attuned 
to one another. Meta-understanding is generated by embedding 
understanding into an environment of trust. In the meditative 
environment that is thus created, work is comprised by action without 
action. Work in this sense is neither physical, nor spiritual; it means 
more of an emotional kind of work. Being together gives rise not to 
words or sentences, but to the fundamental motifs that will form points 
of departure for works of art.

	 
  	
*mirror*
	 
  	

Koronczi Endre a Budapest Galériában rendezendo" */Tükör/ *címu" 
kiállításával a barátság-képek hosszú sorát fu"zi tovább; az emberi 
kapcsolatok spirituális potenciálját kutatja. A tükör-metafora 
segítségével e kapcsolatok szellemi természetéro"l szóló hagyományokat 
értelmezi újra. A nyugati hagyományban az ilyesfajta viszonyok közege és 
formálója a közös gondolkodás, beszélgetés, cselekvés. Koronczi - 
mu"vében - ezt a felfogást provokálja: vajon a csend - a körbeölelo", a 
tétlenség, melyro"l úgy véljük, ideális a magányos elmélyedés, 
gondolkodás számára, mennyire alkalmas olyan kapcsolatok kialakítására, 
amelyeknek épp kialakításuk folyamatában (és eredményeképpen) születnek 
gondolatok? Koronczi Endre projektjében négy olyan ember van jelen, aki 
fontos szerepet játszott és játszik az o" (mu"vészi) identitásának, 
egyéniségének formálódásában.

A Koronczi által teremtett - és videón bemutatott - szituációk egyaránt 
szolgáltak a kapcsolatok gyakorlóterepéül, az eltéro" egyéniségének 
megfelelo"en különbözo" felfogások provokációinak (és emberi viszonyokat 
vizsgáló terepek gyanánt) valamint alkotói inspiráció feltételének. A 
négy férfi négy aspektusát jeleníti meg egy nehezen megnevezheto" 
kapcsolatnak, melyek mindegyikében van valami az apa-fiú, 
mester-tanítvány és fivéri kapcsolat jellemzo"ibo"l. Az ido"töltés 
jelenetei alapján szimmetrikus barátságoknak is vélheto" kapcsolatok 
azonban aszimmetrikusak, és így, az aszimmetriában rejlo" feszültség 
hozza létre és tartja mozgásban a szellemi, a képzo"mu"vészeti 
alkotásthoz is szükséges energiákat.

Az installációk, fotók, video-mu"vek egyszerre idéznek valamiféle, a 
szellemi társnak szóló hommage-t, ajánlást és róluk alkotott 
portrészeru"séget, ugyanakkor mégis ellenállnak az ilyesfajta 
besorolásnak. Az archetipikusan két ember kapcsolataként elgondolt - és 
Koronczi által is alapveto"en két ember kapcsolataként bemutatott - 
viszonyt kitágítva, a kiállítás felveti egyfajta - végtelenített - 
láncolat leheto"ségét.

*Tatai Erzsébet *

With */Mirror/, *hisnew exhibition in Budapest Gallery, Endre Koronczi 
continues the long tradition of friendship-images, exploring the 
spiritual potentials of human relationships. He uses the mirror metaphor 
to reinterpret the traditions regarding the spiritual nature of 
relationships. In western tradition, the media and mediators of such 
relations are collective thinking, discussion and action. This is the 
approach challenged in Koronczi's work: to what extent may the silence 
that envelopes us, the inertness that we think is ideal for solitary 
absorption and cogitation, be suitable for developing such relationships 
whose very process of development involves (and results in) the birth of 
ideas? Endre Koronczi's project involves four personages who have played 
an important role in the formation of his (artistic) identity and 
personality.

The situations generated by Koronczi and shown on video, serve several 
causes: they are the practice grounds of these relationships; they 
challenge different approaches represented by the different 
personalities; they serve as the ground for examining human relations; 
and they serve as circumstances for creative inspiration. The four men 
represent four aspects of some kind of relationship that is difficult to 
describe. Each of these aspects has some of the characteristics of the 
father-son, master-disciple and fraternal relations. Based on the scenes 
representing time spent together, these relationships might seem to be 
symmetric friendships; however, they are asymmetric, and it is exactly 
the tension that lies in this asymmetry that engenders and keeps in 
motion the spiritual energies necessary for artistic creation.

The installations, photographs and video works evoke a sort of hommage 
and dedication to a spiritual companion, as well as their portraiture, 
while also resisting any such classification. Expanding the relation 
that is conceived of archetypally as the relationship of two people - 
and fundamentally represented by Koronczi as the relationship of two 
people - the exhibition suggests the possibility of a kind of - infinite 
- concatenation.

*Erzsébet Tatai*

	 
  	
*http://www.koronczi.hu/mirror/*