[artinfo] Meghivo a Pest Megyei Muzeumok Igazgatosaga vaci Tragor Ignac Muzeum "Csak semmi eredetiseg!" kiallitasanak megnyitojara

[tragormuzeum]

Kedves Kollegák és Múzeumbarátok!
Tisztelt Hölgyem/Uram!


A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága TRAGOR IGNÁC MÚZEUMA tisztelettel meghívja

CSAK SEMMI EREDETISÉG

- avagy "Szempontok a kérdéshez: Ki művész?"-



című kiállításának megnyitójára a Görög Templom Kiállítóterembe

2009. április 30-án, csütörtökön 17 órára
Megnyitja: Zrinyifalvi Gábor festőművész



Boruth Andor - Diego Velázquez; Ismeretlen mester - Rembrandt; Mányai József - Van Dyck; Papp Henrik - Frans Hals, valamint Birkás Ákos, Gerber Pál, Gerhes Gábor, Kelemen Károly, König Frigyes, László Dániel, Szentjóby Tamás, Tolvaly Ernő, Wechter Ákos, Wächter Dénes

Rendezte: Bárdosi József művészettörténész

Megtekinthető 2009. június 14-ig, hétfő kivételével 10 és 18 óra között.
2600 Vác, Március 15. tér 19.
Tel.: 06 27 500-750; 27/305-988, www.pmmi.hu<http://www.pmmi.hu>

FENNTARTÓ: Pest Megye Önkormányzata
TÁMOGATÓK: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma



"A képzőművészet gyakorlatilag az érzékelés dinamikáján, illetve az érzékelés tudatos megtévesztésén alapszik, azonban még sem csak esztétikai-optikai jelenségről, hanem művészettörténeti és filozófiai problémáról is szó van. Leegyszerűsítve a helyzetet, az a kérdés, hogy a látott vagy a tudott dologra tesszük a hangsúlyt. A középkorban a tudott dolgot jelenítette meg a művészet. A középkor után egészen a modern törekvésekig a látott, a tapasztalati világ ábrázolását követték. Így kézenfekvő az a következtetetés, hogy a modern képzőművészet absztrakt és konceptuális törekvései valójában a középkori művészet szellemiségével állnak rokonságban.

A "königsbergi kínainak" nevezett német filozófus, Kant (akiről német papok kutyák ezreit nevezték el) - az érzékelés, tapasztalat és gondolkodás tekintetében -Hume és Berkeley nézeteit követte, minthogy az ő nézeteit pedig Fichte, Schelling, Hegel stb. követte.

Az érzékelés szervezetlen inger, mondja Kant. Ha érzékelünk egy jelenséget, egy fenomenont, könnyen összetéveszthetjük az utánzatot a valósággal.  Az utánzott valóság, a képzőművészet már trompe l'oeil-jelenség, egy illúzió. Persze fordított helyzet is elképzelhető, amikor maga a tárgyi valóság vezet téves ítélethez. Az Isten hozta, őrnagy úr című filmben Tót úr és az Őrnagy esti sétája során ároknak vélve átugrik egy árnyékot, visszafelé menet azonban rájuk köszön az árkot ásó munkás. Örkény és Fábry éppenséggel az érzékelés bizonytalanságát használja fel a valóság abszurditásának ábrázolására.

Eddig valóság és művészet viszonyáról elmélkedtünk, de mi a helyzet, ha művészet és művészet viszonyáról beszélünk? Például mennyire tekinthetők műalkotásoknak Baló Ede és kortársainak műtárgymásolatai? Mennyire tekinthető festménynek a képként megfestett könyvborító? Mennyire tekinthető műalkotásnak a fotográfiát lemásoló hiperrealista festő munkája? Mennyire tekinthető műalkotásnak az a művész, aki Picasso vagy saját kortársai stílusában alkot? Ez már nem mimézis, nem esztétikai kérdés, hanem a posztmodern kultúra identitásválságának egyik legfontosabb stigmája - miközben látszatra ezek is képzőművészeti alkotások."



Bárdosi József művészettörténész, a kiállítás rendezője


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Üdvözlettel:

Kis Bernadett

kulturális szervező, múzeumpedagógus
Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága
Tragor Ignác Múzeum
2600 Vác, Zrínyi u. 41/a
Tel.: 27/500-750