[artinfo] tranzit.hu info_muveszetelmeleti es gyakorlati szabadiskola_Gregory Sholette szeminariuma_2008101011

tranzit.hu office office at tranzitinfo.hu
Mon Sep 22 19:27:06 CEST 2008


Oktoberben folytatodik a tranzit. hu Muveszetelmeleti es gyakorlati szabadiskolaja.

 

> > > > > 

                                               

A Szabadiskola oktoberi szeminariumat Gregory Sholette, a New York-i Queens College tanara fogja vezetni. 

 

Intervencionista muveszet, sotet anyag, es a vallalati kultura felemelkedese

 

Muveszet, ami epuleteken jelenik meg, vagy azert keszul, hogy elajandekozzak? Hordhato muveszet utcai demonstraciokhoz? Muveszek, akik vallalati vezerigazgatonak alcazzak magukat, hogy bejussanak a BBC-hez? Ez az intervencionista muveszet, a politikailag elkotelezett muveszeti gyakorlatok uj hullama, amelyet a homalyos ideologia tisztazasanal jobban erdekel 'kreativ szetzuzasa'. Ellentetben az 1970-es '80-as evek legtobb kritikai muveszeti gyakorlataval, ahol a dominans reprezentacios format a szemiotikatol a marxizmuson keresztul a pszichoanalizisig kulonbozo modszerekkel elemeztek, az uj megkozelites egyenesen, mondhatni orommel gazol bele abba, amit Guy Debord a spektakulum tarsadalmanak nevez. Az olyan csoportok, mint az RTmark, a The Yes Man, a Yomango es a Critical Art Ensemble kiaknazzak az egyre elterjedtebb, es egyre tobbek szamara megfizetheto digitalis technologiakban rejlo lehetosegeket, hogy ezeken keresztul gyakorolhassak az altaluk taktikus medianak nevezett koncepciot, amelyet a Zapatista felkeles legalabb annyira inspiralt, mint a szituacionistak. Ezekben az ujabb, ellentmondasos gyakorlatokban az a sajatos, ahogyan a hetkoznapi elet kritikai szetrombolasanak erdekeben mobilizaljak a flexibilis szervezeti strukturakat, kommunikacios halozatokat, es ajandekgazdasagokat. Ugyanakkor az intervencionista muveszet erdekes modon megis mutat nemi hasonlosagot a neo-liberalis gazdasag vallalkozo szellemevel, beleertve a kollektiv identitas igen keplekeny ertelmezeset, es az atfogo adminisztrativ strukturakkal szembeni romantikus bizalmatlansagot. 

 

A politikailag elkotelezett muvesz-kollektivakkal foglalkozo kutatasom a kovetkezoket veti fel: mi van akkor, ha poszt-indusztrialis vilagunkban a kreativ tevekenysegek jelentos resze valojaban a termeles egy nagyobb szferajatol fugg, amit azoknak, akiknek a kortars kultura menedzselese es ertelmezese a feladatuk - muveszettorteneszek, gyujtok, kritikusok, kereskedok, intezmenyvezetok, kuratorok es adminisztratorok - tagadniuk kell? Feltetelezesem szerint a poszt-indusztrialis gazdasagok valojaban az informalis tarsadalmi termeles rejtett szferajatol fuggnek, amely kooperativ halozatokra, ajandekozasi rendszerekre es fizetetlen munkara epul. Ha ugy tekintunk a termeles ezen informalis modjaira, mint egyfajta hianyzo tomegre, vagy szabad szemmel nem lathato "sotet anyagra", akkor a formalis gazdasaghoz valo viszonyuk olyan, mint egy gravitacios eroe, amely lathatatlanul rogziti a termeles lathatobb formait, ugyanakkor nelkuloz minden lathato jelenletet a mainstream piacgazdasagban. Ezt a tetelt a vizualis muveszetek teruleten alkalmazva szamos kerdes vetodik fel. Mi tortenne a muveszeti ertekrol kialakitott hierarchikus elkepzeleseinkkel, ha a sotet anyag lathatova valna? Hogyan valtoztatna meg, vagy - netalan - asna ala az esztetikai elojogok, ertekeles es a muveszeti termeles ortodox koncepciojat? Ezek a kerdesek valoban elkerulhetetlenne valnak a globalizacio kommunikacio-igenyenek es a neoliberalizmus ugynevezett "strukturalis kiigazitasanak" koszonhetoen, amely a fenyre kenyszeriti a sotet anyagot. A materializalodas folyamata valsagot idez elo az uzleti vilagban, a politika es a muveszet vilagaban is (a relacios esztetika csak egy a piac iranyaba tett normalizalasi kiserletek kozul).

 

A kortars muveszeti kollektivak elmult harminc evben bekovetkezett szervezeti funkciovaltasanak vizsgalataval a kutatasom kiserlet - az "alulrol nezett" tortenetiras tagabb fogalmanak reszekent - a testet olto sotet anyag politikai felterkepezesere.

 

A szeminarium idopontja: 2008. oktober 10-11.

 

A szeminariumra oktober 3-ig lehet jelentkezni angol nyelvu motivacios levellel az office at tranzitinfo.hu cimen.

A szeminariumon valo reszvetel ingyenes. 

 

Nyilvanos eloadas: 2008. oktober 9. 18 ora, Kozep-Europai Egyetem, Gellner-terem (Budapest V., Nador u. 9.)

 

Gregory Sholette New York-ban elo muvesz, iro a Political Art Documentation/Distribution (PAD/: 1980-1988) es a REPOhistory (1989-2000) alapito tagja. Ujabb konyvei a Blake Smithsonnal kozosen irt Collectivism After Modernism: The Art of Social Imagination after 1945, (University of Minnesota, 2007) es a Nato Thompsonnal kozosen irt The Interventionists: A Users Manual for the Creative Disruption of Everyday Life (MassMoCA/MIT Press, 2004, 2006, 2008). A New York-i Queens College szobraszat tanszekenek adjunktusa. Jelenleg egy a muveszet politikai gazdasagtanaval foglalkozo konyvon dolgozik a Pluto Press megbizasabol.

 

 

A tranzit kortars muveszeti kezdemenyezest az Erste Bank Csoport tamogatja.

 


More information about the Artinfo mailing list