[artinfo] Société Réaliste > Budapest > LABOR > április 4. > 19h

[Ferenc Grof]

Societe Realiste:
CULTURE STATES
Exposition Internationale des Arts et Techniques appliquees à la Vie Moderne

2008. aprilis 4. - aprilis 25.
LABOR // 1053 Budapest, Kepiro u. 6. // www.labor.c3.hu
Megnyito: 2008. aprilis 4., 19h.

A "KULTURALLAMOK: A modern eletre alkalmazott muveszetek es technikak
nemzetkozi kiallitasa" az 1937-ben Parizsban megrendezett "Exposition
Internationale des Arts et Techniques appliquees à la Vie Moderne"-tol
kolcsonozte az alcimet. Ez a vilagkiallitas szolgaltatta talan az
egyik leglatvanyosabb peldat Nemzet es Kultura kapcsolatrendszerenek
onellentmondasaira. Hetvenegy evvel e kulcsmomentum utan, amikor a
naci, a szovjet es a spanyol koztarsasagi pavilonok konfrontalodtak
nemcsak egymassal, hanem a francia es a brit imperializmus szellemeben
fogant gyarmati pavilonokkal is, a kiallitas ujra felteszi a kerdest:
mi a kapcsolat a mai Europa politikai es kulturalis entitasai kozott?
A "Culture States" projekt fo szempontvaltasa a hagyomanyos
vilagkiallitasokhoz kepest az, hogy nem a nemzetallam a kiindulopontja
a teruleti alapon torteno katalogizalasnak. A kutatas fokuszpontjait
olyan egykori fuggetlen allamokra iranyitjuk, melyek a mult szazadban
tuntek fel, hogy aztan hosszabb-rovidebb ido elteltevel ujra
eltunjenek egy ujabb hatarmodositas eredmenyekepp. A 20. szazad
folyaman tobb mint otven - mara fokent nagyobb allamokba agyazott,
vagy allamok kozott felosztott - europai terulet valt szuverenne.
Fuggetlenseguk idointervalluma nehany naptol evtizedekig tartott. Ezen
ideiglenes allamalakulatok vizsgalata reven betekintest nyerhetunk a
teruleti legitimacio megszerzesenek konfliktustol sohasem mentes
folyamataba, valamint megfigyelhetjuk a hatalmi tenyezok erovonalainak
hatasat a kulonbozo kulturalis alakzatokra.
A "Culture States" keretein belul e teruleteket olyan potencialis
kulturalis zonaknak tekintjuk, melyek az Europai Unio tovabbi
fejlesztesenek valos alanyai lehetnek. Egyfajta geopolitikai
gyujtolencsekent alkalmazva oket, mas megvilagitasban tarul elenk
egyfelol a kontinens kozelmultjanak tortenelme, masfelol az EU azon
torekvese, hogy onmaga kulturalis identitasat a haboruk tortenelmi
leckejet tulelo nemzetallamokra epitse.
Az "eltunt allamok" temakore szorosan kapcsolodik az egyes allamok
teruleti koherenciajarol alkotott kozfelfogashoz. Mik azok a minimalis
kulturalis, politikai es gazdasagi sajatossagok, melyek alapjan egy
adott foldrajzi zona autonomnak tekintheto? A konfliktusok tortenete
mikent alakitja a hatarokon ativelo viszonyokat? A pavilonok Europajat
epitjuk?
A kontinentalis tortenelem olyan specialis idoszakaban elunk, melyben
politikai es gazdasagi szovetseguk megerositese erdekeben az europaiak
"nemzetfeletti" fokozaton probalnak gondolkozni, tobbek kozott olyan
uj tipusu zonak letrehozasaval, mint peldaul az Euroregiok. A
territorialis entitasok ujradefinialasanak e folyamata torekeny
egyensulyban van egyfelol az EU jogi definiciojaval, miszerint az EU
voltakeppen 27 nemzetallam szovetsege, masfelol a kontinens kulturalis
diverzitasaval, melyet tobb szaz politikai es kulturalis ertelemben
vett kisebbseg alkot es alakit. Ez a tipikusan modernista dinamika az,
amit a projektunk szeretne kisajatitani es analizalni, azzal, hogy
vizsgalatanak targyaul Europa kozelmultbeli tortenelmet jeloli ki.
Mikeppen epul a "Politikai Europa" problematikaja kulturalis
onellentmondasokra?
A kozelmultban (f)eltunt "kulturallamok" esettanulmanyaira alapozott
"pavilonok" a kovetkezo temakoroket erintik: a kultura hatarokon valo
ativelesenek europai paradigmaja; a 19. szazadtol a "Vegtelen Atmenet"
periodusaig tarto idoszak kulturalis konfliktusainak
"transzhisztorikus" relevanciaja; valamint az europai foldrajzi zona
kulturtortenete, mint a teruleti ujrarendezesek tobbretegu alapzata.

www.societerealiste.net