[artinfo] de LAZAREFF

[Ráday Galéria]

Ráday Galéria  - FAUR ZSÓFIA

   

és a  RadaR Európai Kortárs Mu"vészetért Egyesület  közös 
kezdeményezésének eredményeként
elo"ször mutatkozik be Magyarországon
ALEXANDRA de LAZAREFF (F)
szobrászmu"vészno"

2007. november 21. - és 25. között a MU"CSARNOKBAN
a Budapest Art Fair kiállítás és vásár keretében a Galeria RadaR standján,

2007. november 26. - 2008. február 2. között pedig
a Ráday Galériában.


A kijevi származású, Ausztráliában tanult, majd Párizsban élo", végül 
Firenze mellett letelepedo" kozmopolita Alexandra de Lazareff nemzetközi 
szinten is jelento"s sikereket elért alkotó. Különleges plasztikai 
alkotásainak számos csodálója és gyu"jto"je van szerte a nagyvilágban, s 
mindemellett több híresség is vele készíteti, jellegzetesen de 
Lazareff-es portréját. Pályafutása elején festészettel foglalkozott, s 
csak 1986-ban tért át a szobrászatra. Két év kísérletezés után talált rá 
sajátos stílusára és hangvételére, a mechanikus szerkezetekbe álmodott 
élo"lényekre.   

 

Lazareff mind az inspirációt, mind a kiinduló formákat a technika 
világából nyeri alkotásaihoz. Konkrét gépi elemek alakulnak át 
természeti lényekké, hasonlóan Arcimboldo gyümölcsbo"l kibontakozó 
portréihoz. Lazareff a klasszikus gépészet iránt vonzódik, elso"sorban a 
20. század elso" felének masszívabb elemei hatnak rá, mintsem korunk 
kifinomultabb szerkezetei. A végleges formájukat bronzban elnyero" 
szobrok valós, többnyire nagytestu" állatok - ló, oroszlán, bika, medve, 
elefánt, szarvas, orrszarvú, - mintájára készülnek, félreérthetetlenül 
is felhasználva a föld különbözo" népeinek hiedelemvilágában betöltött 
szimbolikus jellegüket.

 

Szobrainak ilyetén metamorfózisa szürreális jellegu" lények statikus 
szobrait hozza létre. A "szerves részek" életto"l duzzadó, valósághu", 
gyakran naturalisztikus formák, melyek felnyílnak, befogadva és 
felmutatva mechanikus testüket. A szürreális jelleg ellenére tele vannak 
vitalitással, energiával; a statikusság ellenére lendületes, ero"teljes 
érzelmeket kifejezo", mozgalmas formákkal. Valószínu"tlenségükkel egy új 
realitást hasítanak ki maguknak a képzelet síkjából, ahol a létezés 
minden jogával rendelkeznek, egybeolvasztva gépi és a természeti elemeik 
energiáit.