[artinfo] cosas humanas az impexben

[hajnalka somogyi]

COSAS HUMANAS


Pau Arregui, Bócsi Krisztián, Patricia Dauder, Hugo de la Rosa,
Magyarósi Éva, Cova Macías, Nuria Marques



2007. május 18. – június 10.

Megnyitó: 2007. május 18. péntek 19.30

Megnyitó beszédet mond Emilio Vilanova, a Spanyol Nagykövetég tanácsosa.
 A megnyitón közreműködik Bárbara Banuelos táncművész.


Kurátor: Török Adrien


Impex – Kortárs Művészeti Szolgáltató, 1086 Budapest, Futó u. 46.



A mai fiatalok egy olyan, a fogyasztói társadalom által meghatározott
és mediatizált világban élnek, mint egyetlen más nemzedék sem előttük.
Nincs olyan igény, érdeklődés, amelyet a piac és a média ne elégítene
ki.

Hogyan találják meg ők ezekben az áttekinthetetlen időkben és terekben
a maguk választotta utat, identitást?

Ahogy a kiállítás címe is hirdeti, a bemutatott művek fiatalok
testhez, a nemhez, az áruk világához, a térhez és az időhöz, a
nyelvhez, az erőszakhoz fűződő viszonyát, a mindennapok és a művészet
összefonódásán keresztül mutatják be úgy, hogy az élet egyszerű,
prózai, mondhatni mindennapi árnyalataira reflektálnak, mint a zene,
kapcsolatok, szerelem, iskola, divat.

Emberi dolgaink. Hétköznapiak, néha közönségesek, de emberiek,
sajátosak ugyanakkor megkülönböztetnek és felismertetnek.

Az Impexben öt fiatal spanyol és két magyar fotó- videó művész
mutatkozik be: Cova Macías, Nuria Marques, Pau Arregui, Hugo de la
Rosa, Patricia Dauder, Magyarósi Éva és Bócsi Krisztián.

Cova Macías
2002-es első projektjétől kezdve egy dokumentarista munkamódszert alkalmaz.
„Oly módon szeretnék bemutatni és megfigyelni egy emocionális és
hétköznapi problémát művészi szinten, hogy csak a legszükségesebb és
legegyszerűbb eszközöket használjam, kerülve a hatásvadászatot és az
érzelmek manipulálását, megőrizve egy etikailag tiszta pozíciót a
megfigyelő és a megfigyelt között."
A „Diários" című videója fiatalok csoportképével indul. Különböző
karaktereket mutat be, amelyek különböző események, kapcsolatok és a
mindennapi cselekvések ábrázolásán  keresztül pszichológiailag egyre
plasztikusabb, személyesebb portrékká mélyülnek. Egy film arról, hogy
hogyan értékelik, fejezik ki, figyelik meg önmagukat a kamaszok.

Núria Marquèz
Munkáiban sokan igen találóan egyfajta „gótikus esztétikumot" vélnek
felfedezni, melyben a fennköltség, a kimértség, a nagyvonalúság,
tisztaság, tökéletesség van jelen. Szimbólumokkal és metaforákkal
dolgozik.
Nőies, finom, érzékeny videó a „Le passe Murailles" melyben
pszichológiai határokat feszeget. A lehetetlen megkísértését.

Hugo de la Rosa
Divatfotós, a Loewe és Vogue állandó munkatársa.
A "16/9/2006 " című sorozat eredetileg a barcelonai Hotel Chic&Basic
belső tereibe készült. A fotósorozat és videó egy fiatal pár
bensőséges, intim, erotikus pillanatait jeleníti meg.
A kissé voyeuri, kissé dokumentarista képsorok a szerelem boldog
állapotát mutatják egy teljesen letisztult, minimalista környezetben.

Pau Arregui
Témái a kamaszkor szélsőségeit és devianciáit mutatják be. Alanyai
olyan fiatalok, akik a média, az intézményesített rendszer
labirintusában vergődnek, ahol az identitásukat asszimilálják, éppen
ezért identitás és követendő modell nélkül nőnek fel. Ebben a
szeptikus közegben pszichikailag impulzív, erőszakos, félelmekkel
teli, zavarodott generációt látunk, akik a nonkonformizmus felé vezető
utat követik.
2006 –os Westland című fotósorozata kamaszok portréiból áll a
Westland, Michigan-i Piano Lounge punk fesztiválról. A kiállításon
láthatjuk továbbá „Chico acomplejado en un ejercicio de autoafrmación"
című videóját is, melyben egy komplexusokkal teli fiú önmagát
vizsgálja a tükörben. Kettősség jellemzi: ártatlanság és kegyetlenség.

Patricia Dauder
„Munkáimat leginkább a kísérletezés jellemzi…egy állandó kutatási
körforgás…Az utóbbi három évben talált képekkel dolgozom: úgy
újságokban, mint filmekben talált álló és mozgóképekkel.
Átrendszerezem a képeket, kiemelem eredeti közegükből és újakba
helyezve új témákat hívok életre: háború, üres tér, tájkép, építészet,
emberek, sport. Így egy kis enciklopédikus vizuális archívumot hozok
létre…"
„Surfers" című munkája egy Super 8-as kamerával készült vágatlan
felvétel.  Meditatív, érzékeny, bensőséges film, melyben napjaink
cowboyait, a szörfözőket látjuk. A hullámok meg csak
ringatnak-ringatnak és emlékeztetnek.

Mogyorósi Éva
Jelen kiállításon egy vetített képsorozatot mutat be a rá jellemző
nőies, érzékeny, ugyanakkor karakteres, gyönyörű, álomszerű világából.

Bócsi Krisztián
1974-ben született, vizuális antropológiát és fotográfiát tanult. A
Sajtófotó pályázat sokszoros kitüntetettje, Pécsi József ösztöndíjas,
a HVG munkatársa.
Fotósorozata a zsenge, fiatalkori szerelmet pásztázza.