[artinfo] Ágens: Ulixes, Plastic

[Agens]

www.agens.hu 


2007. május 4. 20 óra MU Színház

1117 Budapest, Körösy József u. 17.
jegyrendelés és információ: 466-4627
szinhaz at mu.hu 

Ágens+Tasnádi József+Szent Efrém Bizánci Férfikar:

Ulixes

intraperszonális opera

 

Írta és rendezte: 

Ágens 


Látványtervező képzőművész, videomovie: 

Tasnádi József 


Ének: 

Ágens 

Szent Efrém Bizánci Férfikar

 Zenészek: 

Jávorka Ádám brácsa 

Mogyoró Kornél percussion


Táncos:

Négyesi Móni


Beszélgetőtárs:
Ivacs Ágnes



Koreográfus, fényterv: 

Gergye Krisztián 




Támogatók: 

NKA Színházi Alap

NKÖM, Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága, Műhely Alapítvány, MU Színház

 

Médiatámogató:

tűsarok.org 



Kizárólagos ingyenes programajánló médium:

Pesti Est, Pesti Súgó



Technikai támogató:

avart produkció 





 

 '. Az Ulixesszel kapcsolatban, azt gondolom, helyesebb a belső idő felemlítése helyett azt mondani, hogy Ágens sajátjának tekinti az időt. Nagy leleménye - akár tudatos, akár nem -, hogy megfordítja az alá-fölérendeltségi viszonyt, és korlátait levetve ő "parancsol" az időnek. Felfedezi az idő lineáris folyamatának réseit, és ehhez megtalálja a megfelelő eszközöket is. A színpad (sőt a nézőtér és a kinti kávézó) minden része más-más idősíkot képvisel, amelyek között Ágens szabadon mozoghat; átjárása van az idősíkokon - ellentétben determinált, egy meghatározott korhoz kötött szereplőivel. Ugyanígy "átjár" a hangja is a különböző hangszínek, hangmagasságok, artikulálatlan hörgések és húsba vágó dallamok közt. Ő az abszolút főszereplő - a többiekhez viszonyítva időn kívül.' 

Vida Virág: Privatizált idő - Színház, 2006. január

 

            'Ahogy az utóbbi években nyomon követtem Ágens színpadi működését, a naptárban ritkásan elszórt, ám annál inspirálóbb bemutatóinak sorát, fokozatosan bizonyossággá érett bennem egy benyomás. Ágens különc, próteuszi alkat, aki egy időpillanatban képes összetéveszthetetlenül ugyanolyan és zavarbaejtően más lenni - nem csak az egyes előadásokat összevetve igaz mindez, akár egy produkción belül is érvényesül. Legfeljebb dadogva megragadható, nyíltszíni metamorfózisai közben pedig mintha mégis egyetlen "cél" vezérelné: bebizonyítani a kőbe vésett befogadói pozíciók igazságáról, hogy csupán vízre írták azokat.

            Nem alkalmi határsértővel van tehát dolgunk: Ágens rendre a művészt és az izgalmakra vágyó nézőket feszélyező-bénító kötelékeket lazítja, oldja meg. Vagy éppen tépi darabokra, mint tette legutóbb az Ulixesben.' 

Jászay Tamás, kontextus.hu




                                                                                                                                






Ágens:

plastic-fantastic-bombastic



2007. május 5-6. MU Színház
1117 Budapest, Körösy József u. 17.
jegyrendelés és információ: 466-4627
szinhaz at mu.hu 
Jegyár: 1500 Ft, diák-szakmai: 1200 Ft



Író, rendező: Ágens

 Koreográfus: Gergye Krisztián


Ének: 

Ágens 

Philipp György 

Csapó József - Johnny 

Laborfalvy Soós Béla

Közreműködik: 

Stollár Xénia viola da gamba

Madai Zsuzsanna fuvola

Tömösközi László vibrafon, ütők

Jelmeztervező: 

Béres Móni


Fényterv: 

Gergye Krisztián

 

Támogatók:

Budapesti Őszi  Fesztivál, Fővárosi Színházi Alap

OKM, Műhely Alapítvány, MU Színház 



Médiatámogató:

tűsarok.org



Kizárólagos programajánló médium támogató:

Pesti Est, Súgó




A 'plastic, fantastic, bombastic' c. előadásban a történet az iróniával szemlélt Kékszakállú története, Bartók nélkül, fordított szereposztásban.  

 

'ne közelíts,

lépteid zaját halljam csak.

messziről lélegzetedet.

tudjam, közelítesz.

imádsz,

félsz tőlem,

bennem rejtezel el.'

                                                                                   Ágens



'Ágens 'plastic-fantastic-bombastic' c. darabjában sajátos ütközetet, párharcot, párbeszédet látunk a letisztult és vértelenül szép ideák világa és a legesendőbb, vágykeltő és brutálisabb (női) földiesség között. Aztán ezek a felmagasodó és elérhetetlenül szép ideák (fehér férfialakok, férfi princípiumok) is összezavarodnak, tipegnek, topognak, életre kelnek és vágyakozni kezdenek. Viszonylag egyszerű eszközökkel, olyan alapvető létkérdésekről, filozófiai kérdésekről szól, magas absztrakciós szinten, kimondottan artisztikus módon, mint a múlt megközelíthetősége, egy szerelem történetté válása, a szépség befogadhatósága és megragadhatósága, az erosz kortalansága bennünk. Mintha benne is ez a kettősség élne. Ez az éteri tisztaság, és a szókimondó agresszivitás.'                                                                                                          Nagy Zsuzsa - Lege Artist Medicinae



                                                                            

                                                      

'Ágens - így nevezik, így hívja magát, így is tanultuk meg az elmúlt évek alatt. Egy nő, akinek természet alatti hangja van, biztosan megszámolta már valaki, hány oktáv, és úgy jár-kel a zene és opera irodalomban, ahogy csak kedve tartja. Na, úgy nem. Mert nem a kedve tartja, hanem a mondanivalója. Ebben a világban, ahol a koncepció megléte gyanús, ahol nem szokás mondani valamit, hanem inkább formába önteni szokás, ott bizony megbízhatatlan művészeti elem az, aki magasról tesz a szokásokra, az elvárásokra, és saját törvényéhez szabja a magas művészeti alkotásokat. Öntörvényéhez - mondhatnánk, de csak az tudja ezt tenni, akinek van. Öntörvénye. Magára szabott világa. Mihez tartása.

Ágens- nem írható bele az általunk már megismert formákba.'

                                                                                                                       Sándor Erzsi - Petőfi Rádió, 2006. november 3.



             

Ágens: plastic-fantastic-bombastic



5-6 May 2007, 20:00 pm

MU Theatre

Address: 1117 Budapest, Körösy József u. 17.

Tickets and information: +36 1 466 4627

szinhaz at mu.hu 

Ticket price: 1500 HUF, student and pros: 1200 HUF





 


'Plastic, fantastic, bombastic' is the ironic story of Duke Bluebeard's Castle without Bartók and with reverse casting. 

 

'The key question lies in whether recalling our memories means reliving or rewriting them. Does it mean entering the same quality of time or is it merely about walking round the outer surface of what has happened? Does the triad of past, present and future exist or is there continuous present tense instead? Do we grab the opportunity of a metamorphosis that can start in any moment of time?' Ágens - www.agens.hu

 

'Ágens - that is what they call her, that is her name and we learnt it over the past years. A woman with her hyponatural voice with God knows how many octaves in it, wandering in the kingdom of opera led by her moods. Or maybe not her moods. Her driving force is much rather what she has to say. In this world where concepts are highly suspicious, where it is not common to have a message, what  is much more about giving things shape, well, someone who does not give a damn about habits and expectations and tailors high-standard artistic performances to suit her own rules is an unreliable figure. She is lead by her own rules, we could say, but you can only do this if you have your own rules. A self-tailored world with your own standards. 

Ágens cannot be forced into the shapes and figures that we already know.'      

                                                                                                                     Erzsi Sándor, Radio Petőfi, 03 November 2006.

 


Ágens's latest performance entitled 'plastic-fantastic-bombastic' presents a special battle, a fight, a dialog between the world of simple and bloodlessly beautiful ideas and the most fallible, lust-provoking and brutal (feminine) earthliness. Then these elevating and unreachably wonderful ideas (white male figures, male principles) also get confused, paddling, coming alive full of desire. Using relatively simple tools, the performance deals with such fundamental philosophical questions about our existence as the approachability of our past, the transformation of love into a story, the reception and graspability of beauty and the agelessness of Eros in us on a high level of abstraction and in an expressly artistic manner. This duality seems to be inherent in Ágens as well. A kind of aerial purity and outspoken aggression.'     

                                                                                                  Zsuzsa Nagy- Lege Artist Medicinae, 2007. january



'Ágens's new production entitled 'plastic-fantastic-bombastic' shows us that the endless flow of time unstoppably rolling on can not only be interrupted but also reversed. Moreover, it should be inevitably turned back in order for us to learn how to remember; so that we learn to see ourselves, our long forgotten and future selves. From a contemporary opera diva, Ágens has matured into a performing artist by now, deeply interested in the landscape of time and sensitively responding to its smallest vibrations. Her answers are not general recipes fitting all ages and moods. Disarming honesty and enthralling subjectivity is a more effective weapon since it also demands a reaction from the audience.'                                                                Tamás Jászay, Irodalmi jelen, 2006. december