[artinfo] John C. Welchman három el‘adása Budapesten

[by way of Janos Sugar]

MEGHIVO

Prof. John C. Welchman, University of California 
(San Diego) Visual Arts tanszék mžvészettörténet 
tanárának három el‘adása Budapesten

A Magyar Képz‘mžvészeti Egyetem Fest‘ Tanszéke és a tranzit. hu szervezésében

2006. október 25,  szerda 10 óra

Magyar Képz‘mžvészeti Egyetem, 1063 Andrássy út 69-70

Veít‘terem

Államellenes akciók: Paul McCarthy Kalóz-projektje

John C. Welchman el‘adása a Paul McCarthy 2005-ös 
LaLa Land and Parody Paradise címž kiállításának 
(Haus der Kunst, München és Whitechapel, London) 
részét képez‘ Kalóz-projektb‘l kiindulva a mžvész 
performanszaiban, mega-installációiban, rajz- és 
videómunkáiban felmerül‘ legfontosabb társadalmi, 
politikai és esztétikai kérdéseket tárgyalja 
McCarthy ebben a projektben a kalóz-jelenség 
többszörös hanyatlását és feltámadását vizsgálja, 
az angol-európai kalózéletb‘l visszamaradt 
jelenségektôl a kalóz-figura asszociációs terén 
át az amerikai tengeri bandita bohózatszerž 
újra-feltalálásáig. Welchman szerint a 
Kalóz-projekt az események, történelmi 
feljegyzések, a reprezentáció és az 
újra-feltalálás között lapuló vigasztalan 
társadalmi algoritmusokban lakozik. A kalózok 
rendje a test vágyainak és er‘szaktételének 
folyamatos destabilizációját és átirányítását 
jeleníti meg: a közösség-formálás és a közös 
tevékenység sajátos formáiként jelenik meg; 
valamint törvényen kívüli és ellentársadalmi utak 
járhatóságát alapozza meg. A Kalóz-projektb‘l 
videórészleteket is vetítünk.


2006. október 25, Szerda 18 óra

Center for Arts and Culture, Central European University

1051 Nádor u 9.

Popper Room

Orshi Drozdik: A vágy jelenléte az apropriáció után

John C. Welchman el‘adása Drozdik életpályájának 
fejl‘dését, rajz-, fest‘i-, szobrászati-, 
fényképészeti- és installációs munkásságát követi 
végig az 1970-es évekt‘l napjainkig.

Drozdik az 1970-es évek második felében 
Kelet-Európa egyik els‘ n‘mžvészeként vált 
ismertté, fellépve a Magyarországon akkoriban 
jelen lév‘ akadémista és szocialista kulturális 
programok tendenciái ellen. Mžvészetében ötvözte 
a társadalmi és nemi szerepek vizsgálatán 
keresztül a fényképészetet, a performanszt . 
Amszterdamba  majd Kanadába, végül New Yorkba 
való költözését követ‘en az 1980-as és '90-es 
években a New York-i kritikai posztmodernizmussal 
szoros kapcsolatban álló témák foglalkoztatták. 
Hosszan tartó érdekl‘dése - a nemi szerepek 
felépítésével és bemutatásával kapcsolatban az 
1984-ben kezdett, úgynevezett Adventure in 
Technos Dystopium (Kaland a Technikai 
Dystopiumban) folytatódott, melynek kiemelked‘ 
darabja a Medikai Vénusz allegorikus figurája, 
amely új értelmezést nyer a történeti és 
mitológiai tudományokkal folytatott diskurzusban. 
Az 1990-es évekbeli munkái dialógust teremtettek 
a divat- és szépségápolási iparral és a kozmetika 
rituális erejére hiták fel a figyelmet.


2006. október 26, csütörtök 18 óra

Mžvészetelméleti és Médiakutatási Intézet

1088 Múzeum krt. 6-8

Földszint 34. terem

El‘adás két John C.Welchman által szerkeszett 
kötet, a “Közelmúlt.Kaliforniai mžvészet a 
kilencvenes évekt‘l máig" valamint az 
“Intézménykritika és ami utána jött" címž könyvek 
alapján

John C. Welchman a SoCCAS [Southern California 
Consortium of Art Schools] könyvsorozatának els‘ 
két kiadványán, a Recent Pasts: Art in California 
from the 90s to Now (JRP|Ringier, 2005) illetve a 
frissen megjelent Institutional Critique and 
After (RP|Ringier, 2006) könyveken keresztül 
mutatja be a legfriesebb kortárs kaliforniai 
mžvészeti szcénát, illetve betekintést enged az 
intézménykritika történetébe. A könyv a hatvanas 
évek végén, Michael Asher, Hans Haacke és más 
mžvészek tevékenységével induló intézménykritika 
els‘ átfogó történetét és újragondolását nyújtja. 
A kötet többek között az intézmények 
természetével kapcsolatos f‘bb társadalmi és 
filozófiai kérdéseket tárgyalja John Searle 
legutóbbi munkáinak középpontba állításával. 
Továbbá bemutat intézményeket, kiállításokat és 
galériákat érint‘ számos újkeletž gondolatot 
mžvészek és teoretikusok munkáinak 
felvillantásával: Renée Green, Isabelle Graw, 
Mike Kelley, Andrea Fraser, Alex Alberro és John 
Welchman történelmi újraértelmezéseit; Jens 
Hoffmann, Lauri Firstenberg és mások kurátori 
revizionizmusát; Monica Bonvicini, Javier Telez, 
Martin Sastre és a Guerilla Girls intervenciós 
projektjeit; Christiane Paul és Ricardo 
Domingueznek a net arttal és az aktivizmussal 
kapcsolatos gondolatait, valamint a Yes Men 
különutas csínyeit.

AZ ELÃADÁSOK ANGOL NYELVÙEK