[artinfo] BOCHT, Amsterdam - Szabad Formaadók Hollandiából

[Villö Turcsány]

BOCHT, Amsterdam - Szabad Formaadók Hollandiából

Jair Straschnow, Maxime Asiau, Martijn van den Bosch, Kamarás Zsolt, Kevin
van Braak, Wouter Nieuwendijk és BK-Fabrics közös kiállítása az ARTUS
Stúdió kiállítótermében

Megnyitó: 206. október 6. 19 óra

Helyszín: ARTUS Stúdió 1116 Budapest, Sztregova u. 7. ( a FONÓ Budai
Zeneház mellett)

Nyitva tartás: minden nap 10-18 óra között.

Információ:
www.bocht.hu
info at bocht.hu



Miért BOCHT?

 A kiállítás elnevezése utalás a művészek közös műhelyére, ami az
amszterdami
fakikötőben, a Danzigerbocht elnevezésű utcában található. Az utcanévből a
bocht
szó azt jelenti: kanyar.

 A kiállítók célja, hogy betekintést adjanak a modern formatervezés és a
design
iránt érdeklődő hazai közönségnek a holland formakultúra egy sajátos
szeletébe,
amit úgy hívnak: szabad formaadás.

Szabad Formaadás

 A szabad formaadás (vrije vormgeving) jellegzetesen holland kezdeményezés.
Olyan művészeti irányzat, amely az iparművészet területeit járja be ugyan,
de
magára nézve nem tartja kötelezőnek sem azok hagyományait, sem a vélt
befogadói
igényeket. Céljai gyakran túlmutatnak az alkalmazott művészeten: kötetlenül
gondolkodik tárgyakról, terekről, környezetről.

 A szabad formaadás fogalma a 90-es években vált széles körben elterjedtté
Hollandiában. A "vrij" (szabad) szó értelemszerűen az alkotói
függetlenségre, az
egyéni beállítottságra, a "vormgeving" (formaadás) szó pedig az alkotások
gyakorlati felhasználására utal. Az elnevezéssel nemcsak az volt a cél, hogy

kitágítsák a formakultúrához kötődő művészeti ágakat jelölő korábbi
fogalmak -
mint pl. "iparművészet" vagy "kézművesség" - korlátozott jelentését, hanem
hogy
kifejezzék ennek az új szemléletű művészeti iránynak a különállását a
formakultúrán belül.

 Természetesen számtalan, hagyományosan a design alá sorolható termékre és
alkotásra vonatkoznak a szabad formaadás jellegzetességei. Ez utóbbi mégis
öncélúbb, mint a technológiai értelemben kimódoltabb és rendszerint kommersz

megoldásokat alkalmazó design. A szabad formaadás keretén belül a művészi
látásmód és az önkifejezés kerül az olyan gyakorlati szempontok elé, mint a
termelés vagy az ergonómia. Nem elsősorban a tárgyi funkciók művészi igényű
kielégítésére törekszik, mint általában a design; inkább a művészi ötletek
szabad formába öntése a célja.

 Amellett, hogy a munkáknak gyakorta van önálló, konceptuális jellemzőjük, a
szabad formaadás alá sorolható alkotások éppen úgy lehetnek egyéni
kezdeményezések, mint megbízások eredményei. A design termékek szokásos
terjesztési csatornái mellett a szabad formaadás saját "hálózattal" is
rendelkezik.