[artinfo] tranzit.hu info

[hegyidora]

2007-ben folytatodik a tranzit.hu altal kezdemenyezett Muveszetelmeleti-es gyakorlati szabadiskola.



A Muveszetelmeleti es -gyakorlati szabadiskola abbol indul ki, hogy a  kortars muveszet es kultúra altal letrehozott tudas- es ismerettoblet szelesebb korben is ertekes hozzajarulassak gazdagithatja a tarsadalmi  kozbeszed kulonbozo fajtait. Celkituzese az, hogy aktiv reszvetelen alapulo szeminariumok formajaban a muevszeti poziciok, akritikai szempontok, valamint a muveszeti intezmenyrendszer vizsgalata reven gyarapitsa a magyarorszagi muveszeti kozeg elmeleti es gyakorlati eszkoztarat. A szabadiskola elnevezes olyab kozossegi osszejovelekre utal, amelyeken a resztvevok parbeszed es vita soran alakitjak ki a kozos gondolkodas es tapasztalatcsere lehetoseget.

Az iskola rendszeresen, hetvegi szeminariumok formajaban mukodik. Az egyes szeminariumokat meghivott muveszek, kuratorok, elmeleti es muzeumi szakemberek tartjak, figyelembe veve a magyarorszagi kortars muveszet helyzetet es az itt folyo diskurzusokat. A program a meghivott szemelyisegek gyakorlati tevekenysegere alapozva teszi lehetove az elmeleti es gyakorlati kerdesek megvitatasat.



Diakok, muveszettörteneszek, muveszek, kuratorok jelentkezeset angol nyelvu motivaciós levelben varjuk. Egy szeminariumon 15 fo vehet reszt.  Az iskola nyelve angol. Igeny eseten szallasfoglalasban tudunk segiteni.




 MARIA LIND ES APOLONIJA SUSTERSIC SZEMINARIUMA



2007. JANUAR 19-20

10-18 ORA



JELENTKEZESI HATARIDO MOTIVACIOS LEVELLEL A TRANZIT at ENTERNET.HU CIMRE :  2007.  JANUAR 7.





NYILVANOS ELOADAS

2007. JANUAR 18, 19 ORA



Maria Lind és Apolonija Sustersic

Kortars egyuttmukosesek: elonyok es hatranyok

 

A szeminariumon kulonbozo kortars muveszeti projekteken keresztul megvitatjuk a kollektiv munkamodszer bemutatasat, vizsgalatat es legujabban jelentkezo kritikajat.  Az foglalkoztat minket, hogy mikent mukodik a kozos munka rovid, illetve hosszu tavon; egy csoport tagjai hogyan osztjak meg figyelmuket kulonbozo temak, modszerek, eletformak, eltero politikai felfogasok kozott; hogyan remelnek emancialodast; es vegul, de nem utoljara milyen elegedettseg illetve elegedetlenseg fakadhat a csoportos munkabol. Ugyanakkor a szeminarium azzal is kivan foglalkozni, hogy ezek a kozos erofeszitesek gyakran egy specifikus, lokalis helyzetre valo valaszkent jonnek letre, es folyamatosan az a veszely fenyegeti oket, hogy eppen az a rendszer emeszti fel, vagy olvasztja be oket, amelyet kritizálnak. Az egyuttmukodes letre johet muveszek, muveszek es kuratorok, muveszek es masok -peldaul aktivistak vagy epiteszek- kozott. A szeminarium celja felderiteni azt is, hogy mi lehet a jovoje azoknak az egyuttmukodeseknek, amelyek hosszu tavu kutatasokra es tudastermelesre jonnek letre.

 

A szeminarium esettanulmanyokra fog alapozodni. Egy olyan projektet hozunk peldakent, amiben egyuttmukodtunk (Non Stop Video Club, Ljubljana, 1998), egy olyan projektet, amin Maria Lind dolgozott (Totally Motivated: A Sociocultural Maneuver at the Kunstverein München, 2003) és targyaljuuk Apolonija Sustersicegyik projektjet (Community Research Office, London, 2004).

 

Maria Lind Stockholmban szuletett. 2005 ota a stockholmi IASPIS nemzetkozi muteremprogram igazgatoja. 2002 es 2004 kozott kulonbozo kuratorokkal egyuttmukodve vezette a Kunstverein Munchen-t. 1997-2007 kozott a stockholmi Moderna Museet kuratora volt, ahol mas kiallitasok mellett a Moderna Museet Projekt programban 29 egyeni  projektet valósított meg. 1998-ban a Manifesta 2 egyik kuratora volt. Szamos cikk es tanulmany szerzoje, konyvek szerkesztoje, legujabban tarszerkesztoje a Curating with Light Luggage es Collected Newsletter, valamint a European Cultural Policies 2015 cimu kiadvanyoknak.  A korai 1990-es evektol kulonbozo muveszeti iskolakban adott elo és tanitott tobbek kozott a University Colleges of Fine Art Umea,  Stockholm, The Royal College of Art es Goldsmiths College, London, Bard Center for Curatorial Studies in Annandale-on-Hudson, The Emily Carr Institute of Art, Vancouver es The Academy of Fine Arts, Oslo és Munchen. 

 

Apolonija Sustersic Ljubljanaban szuletett, Amsterdamban el. Sustersic 1992-ben epiteszetet vegzett a ljubljanai egyetem epiteszeti iskolajaban. 1994-96-ban posztgradualis tanulmanyokat folytatott az amsterdami Rijksakademie van beeldende kunstenen. 2003-tol a stockholmi Kiralyi Kepzomuvezeti Akademia tanara.

Valogatott egyeni kiallitasok/ projektek: 1999 Ligth Therapy, Moderna Museet Projekt, Stockholm 2001 Home Design Service, CASCO Projects, Utrecht 2002 Visual Cookie - Simulation Cafe, Visual Carlow, Cralow 2002 Eintritt, Kunsteverin München, München 2003 Community Research Project, Ibid. Projects, London.

Valogatott csoportos kiallitasok/: 1997 Social Space, Marian Goodman, Paris 1998 Manifesta 2, Luxembourg 2000 Unlimited nl.-3, De Appel, Amsterdam 2000 What if, Moderna Museet, Stockholm 2001 Shopping, Generali Foundation, Vienna 2001 Berlin Biennale 3, Berlin 2003 Form Specific, Ljubljana 2003 Skulptur Bienale Münsterland, Ostbevern  2005 Our Environment, Dundee Contemporary Arts Center, Dundee 2005 Tirana Biennale 3, Tirana 2006 Protections, Kunsthaus Graz, Graz 2006 Learning from Art, Muhka, Antwerp.