[artinfo] Haraszty István: lakószobor cimu kiállitása

[N&n galéria]

Az N&n galéria (1065 Budapest, Hajós utca 39.) meghívja Önt és barátait

2004. december 15-én, szerdán 18 órára

  Haraszti István

lakószobor

címž kiállítására

  megnyitja: Rajk László építész

kurátor: Sasvári Edit mžvészettörténész

installáció: Csanádi judit építész, Nagy Bálint építész

fotó: Halas István

a kiállítás megtekinthetõ: 2005. január 10-ig

<http://www.nagybalint.hu>www.nagybalint.hu



  Frank János: Az L alakú ház

“Több mint két évtizede járok Harasztyékhoz, már 
az els‘ látogatáskor tudtam, hogy ‘t csakis a 
lakásával együtt kell bemutatni, ezzel lesz 
teljes az imázsa. Úgy esett, hogy földszintes 
házának a másik traktusát, jogos tulajdonát 
sikerült visszaszereznie. Az új rész egy L 
alaprajz szára. Ã hozzáfogott a bels‘ 
átépítéséhezŠa húsz négyzetméteres lakásból 
hatvan négyzetmétert bžvölt, most lehet, hogy az 
alapterületet sikerült kétszázra fokoznia. Neki 
ugyan tervez‘mérnökre, kivitelez‘ kft-re, 
k‘mžvesre, iparosok hadára, inasra sincs 
szüksége: mindent a feleségével épít, kettesbenŠ

Ez a lakás voltaképpen negatív plasztika, negatív 
szobor. Tereket választott le a szobrász, 
födémmel emeletet, azt sem tudom, hogyan mondjam 
el, mi mindent látni ‘náluk.  Most már négy 
mžhely van, mind a konstruktivista szobrász 
precizitásával, valóságos és eszmei tisztaságával 
berendezve a gépek és szerszámok elhelyezésére, 
s‘t a színeire is gondot fordított a gazdája. 
Például speciális csapóajtón hozza be az anyagot 
az udvarról, leleménye a pedálos fúró, mellyel 
elkerüli idegen kéz segítségétŠ Nagyobb 
lakószobák, szalonféle a vendégeknek, három 
fürd‘szoba (négy személy és a vendégek számára), 
egy stúdió, el lehet sötétíteni, ha videóznak 
vagy diát vetítenek, filmet laborálnakŠ

Az emeleti hallban 1993 nyarán kellemes 
meglepetés fogadott: egy nyolc méteres - két 
méter magas - festett, faillesztéses dombormžvž 
falikép. Ennek a tizenhat négyzetméter felületž 
munkának többnyire legömbölyített szélž falemezek 
az alkotórészei, de a faanyag mellett találunk 
rajta vörösrezet, sárgarezet, ólmot, s‘t még 
színezüstöt is. Egy hétréteges lemezapplikáció 
teszi változatossá a mž tektonikáját, a nyolcadik 
negatív, a mélyítés hozzአés ha meg nem mutatta 
volna, rá se jövök, hogy a dombormžnek még 
funkciója is van: minden függ‘leges képelem 
mögött egy-egy ajtó. Gardróbszekrény-ajtók, 
raktár bejárata és tisztítószer-tárolóé. Az egyik 
ajtó meg a mester pihen‘ kuckójába vezet, míg a 
legutolsó szárny a trafikba. Ez egy padlótól a 
tet‘ig finomabb, vagy mindennapi cigarettákkal 
teli fülkeŠ Sehol zsanért, - egy kivétellel - 
kilincset sem látok; zavarta volna a kép 
összhatását. Talán a rokokóban, vagy a 
szecesszióban készítettek ilyen gyakorlati 
hasznot is rejt‘ mžtárgyatŠ

A ház központja a tágas lakókonyha Wohnküche, 
mindenféle, Nyugaton vagy itthon összeszedett 
hófehér háztartási gépekkel Š s a kertre néz‘ 
falnyi üvegablak el‘tt a nagy ebédl‘asztal, ki is 
lehet nyitni, ha többen jönnek. És kamrák, 
kamrácskák soraŠ

Milyen a kinetikus szobrász bels‘építészeti 
stílusa? Puritán, tiszta, sachlich, funkcionális, 
mégsem a lefutott Bauhaus utánérzése, ennek 
ellentmondanak a dongaboltozatos mennyezetek, 
vagy hogy ajtók helyett szellemes, íves záródású 
nyílások vannak, keskenyek, meg ne egyék a szobák 
falfelületét, de azért egy ember kényelmesen 
átmehessen rajtuk. A konyha kis el‘terében, a 
hosszában rakott parkettába törhetetlen 
üvegbetét-intarzia (ráléphetsz), látni lehessen, 
mennyi krumpli, vöröshagyma, festék van a 
pincébenŠMinden köbcentiméter kihasználva, a 
csigalépcs‘ fordulójában télikert, örökzöldekkel, 
de úgy van beállítva, hogy senkinek se álljon az 
útjába. Az új L-ház udvarából pedig gondosan 
tervezett és gondosan megmžvelt parkot épített 
szerz‘je. El‘ször azt mondtam rá, hogy a szöuli 
olimpia kiállítójának ez a teremtménye japánkert, 
de pontosabb számunkra a Land Art megjelölés.

Beszámolóm ugyancsak impresszionista, pedig - 
mondtam - ismerem ezt a házat, 1988-ban amat‘r 
fényképsorozatot csináltam róla az építkezések 
kezdetén. De azért sem tudok mindent, hiszen 
nincs is kész az építkezés, és még mit nem fog 
kitalálni menet közben a szobrászŠ. Akárhogy is, 
ez a ház, mint mondani szokták, külön tanulmányt 
érdemel. És külön portréfilmet, hiszen az épület 
is lény.

A múltkor, hazamenet, az utcáról visszanéztem a 
homlokzatra. Ugyanolyan, mint a szomszédoké, mint 
a városnegyed többi földszintes házáé. Hirtelen 
felvillant a fejemben egy régi emlék. A harmincas 
évek végén, történetesen vendégségben voltam 
Kozma Lajos, a magyar mžvészettörténet 
modern-klasszikus építészének nyaralójában, 
Nógrádver‘cén. Meglepett, hogy a község 
f‘utcájának módos parasztház-sorában egy éppen 
odaill‘ régi, talán XVIII. századi nyeregtet‘s 
ház csúcsos oromfala fogadott, két kis ablakkal, 
keskeny egyszárnyú kapuval. Benn viszont nemhogy 
budapesti, hanem nyugati világvárosi komforttal 
megépített, berendezett modernista lakás; a hallt 
a hatalmas teraszra és a Dunára néz‘ kinyitható 
üvegajtó világította meg, de a két apró 
parasztablak is megmaradt fényderít‘nek. Lám, 
amit a sikeres építészmérnök, bels‘építész Kozma 
pályafutása zenitjen kitalált magának, 
megismételtette a kész helyzet Harasztÿ 
Istvánnal. Az adott kisvárosi - Kispest valamikor 
önálló volt - frontot is meghagyta, mi mást 
tehetett, lakását viszont a küls‘ gyökeres 
kontrasztjaként tervezte már meg - jobbat mondani 
nem tudok -: Harasztÿ-stílusban. Hogy mi ez? 
Netán a még forrásban lev‘ poszt-posztmodern High 
Tech architektúrára érzett rá a kinetikus 
szobrász - egy negyedszázad óta? A maga módján."
/*  Frank János: Harasztÿ István. Új Mžvészet könyvek 4., Budapest, 1993/



Harasztÿ István 1934-ben született 
Pestszentimrén. Géplakatosnak és díszmžlakatosnak 
tanult. Képz‘mžvészeti pályáját a Dési Huber 
Képz‘mžvészeti Körben kezdte, Laborcz Ferencnél. 
A hatvanas években kovácsoltvas díszít‘elemek 
tervezéséb‘l és dekorációs munkából él. 1964-t‘l 
szerepel kiállításokon, de 1968-ban felvételi 
kérelmét a Mžvészeti Alap elutasítja, 17 évet 
kell várnia a profi mžvészeknek kijáró tagságra. 
1975-1976 között szcenikusként dolgozik a 
kaposvári Csíki Gergely Színházban. 1977-ben 
rendezi meg els‘ nagyszabású életmž-kiállítását a 
székesfehérvári István Király Múzeum. 1988-ban 
felveszik a Magyar Képz‘- és Iparmžvészek 
Szövetségébe. 1993-ban tagjává választja a 
Széchenyi Irodalmi és Mžvészeti Akadémia. Számos 
díj és ösztöndíj mellett 2000-ben Kossuth-díjjal 
jutalmazzák munkásságát. Alkotásait jelent‘s 
hazai és külföldi közgyžjtemények ‘rzik.