[artinfo] Magyar Muhely Korlevel - VIII. SZUNETJEL NEMZETKOZI EXPERIMENTALIS ZENEI FESZTIVAL a MU Szinhazban

Tue, 4 Dec 2001 09:54:33 +0100

This is a multi-part message in MIME format.

------=_NextPart_000_0033_01C17CA9.ACDA7600
Content-Type: text/plain;
	charset="iso-8859-2"
Content-Transfer-Encoding: quoted-printable

VIII. SZ=DCNETJEL NEMZETK=D6ZI EXPERIMENT=C1LIS ZENEI FESZTIV=C1L a MU =
Sz=EDnh=E1zban=20

2001. december 7-8., p=E9ntek-szombat

pontos kezd=E9s minden nap 19 =F3rakor!

2001. december 7., p=E9ntek=20

Elisabeth Kopf-Elisabeth Schimana-Seppo Gr=FCndler tri=F3: Die Gro=DFe =
Partitur (Ausztria)

Thomas K=F6ner sz=F3l=F3: DAIKAN (N=E9metorsz=E1g)

R. R. Habarc sz=F3l=F3 (Magyarorsz=E1g)

Peter Duimelinks, Roel Meelkop, Freiband/Frans de Waard sz=F3l=F3k =
(Hollandia)

2001. december 8., szombat=20

Don Ritter vide=F3m=FBvei (USA/Kanada), bevezet=F5 el=F5ad=E1s: Jozef =
Cseres (Szlov=E1kia): Don Ritter fizikai eszt=E9tik=E1ja=20

Marc Behrens sz=F3l=F3 (N=E9metorsz=E1g)

izo-fr tri=F3 (Kov=E1cs Zsolt, S=F5r=E9s Zsolt, T=F3th P=E1l) =
(Magyarorsz=E1g)

Kapotte Muziek tri=F3 (Peter Duimelinks, Roel Meelkop, Frans de Waard) =
(Hollandia)

MU Sz=EDnh=E1z

H-1117 Budapest, K=F6r=F6sy J=F3zsef u. 17.

Hungary

telefon/fax: (361) 209-4014

inform=E1ci=F3: (361) 466-4627

e-mail: mu@mentha.hu

http: //www.mu.hu

T=E1mogat=F3k: Osztr=E1k Int=E9zet, Goethe Institut, Holland =
Nagyk=F6vets=E9g, F=F5v=E1rosi =D6nkorm=E1nyzat Kultur=E1lis =
Bizotts=E1g=E1nak Zenei Alapja, Soros Alap=EDtv=E1ny, C3 Kultur=E1lis =
=E9s Kommunik=E1ci=F3s K=F6zpont, Merlin Audio, Magyar M=FBhely, MU =
Sz=EDnh=E1z

*************************************************************************=

december 10., h=E9tf=F5, 19 =F3ra

Marc Behrens=20

vide=F3m=FBvei a MAM=DB-ben:

Source Feedback (1993/2001) 25 perc

Summation 2.0 (1998/2001) 30 perc

A vet=EDt=E9s ut=E1n a m=FBv=E9sszel val=F3 k=F6tetlen besz=E9lget=E9sre =
ny=EDlik lehet=F5s=E9g.

MAM=DB Gal=E9ria

1071 Budapest, Damjanich u. 39., lej=E1rat a Mur=E1nyi utc=E1b=F3l

tel./fax: (361) 343-4909

e-mail: ma-mu@freemail.hu

T=E1mogat=F3k: Soros Alap=EDtv=E1ny, Nemzeti Kultur=E1lis Alapprogram, =
Nemzeti Kultur=E1lis =D6r=F6ks=E9g Miniszt=E9riuma, F=F5v=E1rosi =
=D6nkorm=E1nyzat Kultur=E1lis Bizotts=E1ga, Erzs=E9betv=E1rosi =
=D6nkorm=E1nyzat, Jelenl=E9t

*************************************************************************=

Experimentalit=E1s, szitu=E1ci=F3teremt=E9s

A magyar k=F6z=F6ns=E9gnek a nemzetk=F6zi kort=E1rs zene =FAj =FAtjait =
bemutat=F3 fesztiv=E1lunk nev=E9ben ebben az =E9vben jelenik meg =
el=F5sz=F6r az "experiment=E1lis" jelz=F5 az "improvizat=EDv" helyett. =
Nem puszt=E1n frazeol=F3giai-jelent=E9stani elt=E9r=E9sr=F5l, a jelz=F5k =
kicser=E9l=E9s=E9r=F5l van sz=F3: a szervez=F5k hossz=FA =E9vek =
kollekt=EDv tanul=E1si =E9s megismer=E9si folyamatainak, alkot=F3i =
attit=FBdbeli v=E1ltoz=E1sainak eredm=E9nye az, hogy fesztiv=E1lunk a =
21. sz=E1zad k=FCsz=F6b=E9n imm=E1r a VIII. Sz=FCnetjel Nemzetk=F6zi =
Experiment=E1lis Zenei Fesztiv=E1l nevet viselheti. =
"Experimentalit=E1s": ez a sz=F3 a term=E9szettudom=E1ny =E9s a =
technol=F3gia saj=E1tja, s l=E1tsz=F3lag semmilyen =E9sszer=FB =
kapcsolata nincsen a m=FBv=E9szeti eszt=E9tik=E1val. A sz=F3 eredeti =
jelent=E9se k=EDs=E9rletez=E9s, tesztel=E9s, m=EDg a kort=E1rs =
m=FBv=E9szet relev=E1ns fogalmai ezzel szemben: konceptualit=E1s, =
akci=F3 =E9s folyamat. =C9szre kell venn=FCnk azonban, hogy a =
m=FBv=E9szet =FAgy metaforiz=E1l, hogy a tudom=E1ny=E1gak b=E9kly=F3i =
k=F6z=E9 be nem szor=EDtott hum=E1n =E9rz=E9kel=E9s =E9s =
intellektualit=E1s, a tudom=E1nyos egzakts=E1g fel=F5l n=E9zve =
"pongyol=E1nak" t=FBn=F5 spont=E1n-kultur=E1lis asszoci=E1ci=F3s =
h=E1l=F3zati keresztez=F5d=E9sekben hoz l=E9tre szokatlannak t=FBn=F5 =
fogalmi kapcsolatokat =E9s magatart=E1sform=E1kat a l=E1tsz=F3lag =
teljesen idegen kultur=E1lis territ=F3riumok k=F6z=F6tt. A =
magatart=E1sforma pedig majdnem m=FBv=E9szet: egy k=F6vetkezetesen =
v=E9giggondolt szitu=E1ci=F3 r=E9sze. "A M=FB szitu=E1ci=F3t teremt" - =
=EDrja Achim Wollscheid - vagyis a M=FB kontextusokat hoz l=E9tre, =
l=E1tsz=F3lag homlokegyenest k=FCl=F6nb=F6z=F5 ter=FCletek k=F6z=F6tt =
teremt eddig ismeretlen kapcsolatokat az=E9rt, hogy azt=E1n ezeket a =
szitu=E1ci=F3kat a saj=E1t =E9let=FCnk =E9lm=E9nyei alapj=E1n =F6nmagunk =
legbels=F5bb, intim r=E9szeik=E9nt ismerj=FCk fel. A =
szitu=E1ci=F3teremt=E9s a rendszer=E9p=EDt=E9sre mint eszt=E9tikai =
habitusra utal: egy =E1tfog=F3, teljes sziszt=E9ma l=E9trej=F6tt=E9re, =
szemben a strukt=FAra=E9p=EDt=E9ssel, amely egy konstru=E1lt magra enged =
k=F6vetkeztetni, kevesebb teret engedve annak, hogy a m=FBv=E9szet =
szitu=E1ci=F3kat hozzon l=E9tre, =E9s egy=FAttal reag=E1ljon is azokra. =
Hiszen - =FAjfent Achim Wollscheidet id=E9zve - "a m=FBv=E9sz feladata =
kielemezni a kritikus pontokat egy adott felt=E9telrendszeren bel=FCl, =
m=E1s szavakkal: kibogozni a kond=EDci=F3k sz=F5tte h=E1l=F3zatot." Ez =
az a pont, amelyet oly sokan az improviz=E1ci=F3 eszt=E9tik=E1j=E1r=F3l =
sz=F3lva a d=F6nt=E9shelyzetek m=E9rlegel=E9s=E9nek neveznek. Egyetlen =
pillanatban egyetlen d=F6nt=E9s lehets=E9ges/az egyetlen d=F6nt=E9s =
m=F6g=F6tt pedig a meg nem val=F3sult d=F6nt=E9sek hossz=FA sorozata... =
A mai elektroakusztikus improvizat=EDv, elektronikus =E9s konkr=E9t =
zene, a plunderf=F3nia (=F6sszelopkodott zen=E9k) alkot=F3i gyakorlata =
m=F6g=F6tt is ez a meg=E9lt tapasztalat =E1ll: "Ha egy megjelen=EDt=E9st =
azzal az elk=E9pzel=E9ssel hoztak l=E9tre, hogy egy hangz=E1snak csak =
egyetlen jelent=E9st adunk egy adott k=F6rnyezeten bel=FCl =E9s nem =
t=E1rsul hozz=E1 az a nyilv=E1nval=F3 sz=E1nd=E9k, hogy zenek=E9nt =
fogjuk fel, akkor nem is tekinthetj=FCk zenei kifejez=E9snek." - =EDrja =
Minoru Sato, a sound art (hangz=E1sm=FBv=E9szet) egyik jap=E1n mestere, =
a Kawasaki City Museum igazgat=F3ja. Hissz=FCk, hogy m=E1r r=E9gen nem a =
z=F6rejhangok =E9s a szab=E1lyos rezg=E9s=FB =FAn. zenei hangok, =
improviz=E1ci=F3 =E9s kompoz=EDci=F3, vagy =E9ppen "komproviz=E1ci=F3" =
=E9s hagyom=E1nyos zenei m=FBfajok, az elektronikus =E9s az akusztikus =
hangz=E1sok paradoxonjainak a megold=E1si lehet=F5s=E9geir=F5l van =
sz=F3, hanem ink=E1bb arr=F3l, hogy megtapasztaljuk, a szitu=E1ci=F3k =
l=E9trehoz=E1sa =E9s a k=FCl=F6nb=F6z=F5 ir=E1nyb=F3l =E9rkez=F5 zenei =
hanganal=EDzisek, term=E9szetes emberi technol=F3gi=E1k igazibbnak =
t=FBn=F5 l=E9tparadoxonjait meg=E9lj=FCk, hozz=E1nk =F5szint=E9n =
sz=F3l=F3 m=FBv=E9szetk=E9nt "fizikailag" =E9rezz=FCk, =E9rt=E9kelj=FCk =
=E9s egy=FAttal al=E1 is vess=FCk =F5ket a m=FBv=E9szi =
experimentalit=E1s felt=E1r=F3 tesztsorozatainak. Erre az =
egyed=FCl=E1ll=F3, d=F6bbenetesen absztrakt-=E9rz=E9ki, intellektu=E1lis =
felfedez=F5 kalandra invit=E1ljuk most fesztiv=E1lunk r=E9gi =E9s =FAj, =
a friss szeml=E9let=FB alkot=E1sok sz=E1m=E1ra mindig is nyitott =
k=F6z=F6ns=E9g=E9t.

S=F5r=E9s Zsolt

*************************************************************************=

Elisabeth Schimana - Seppo Gr=FCndler - Elisabeth Kopf (Ausztria): Die =
Gro=DFe Partitur

A Die Gro=DFe Partitur alapstrukt=FAr=E1ja:

Elisabeth Schimana =E9s Seppo Gr=FCndler: az anyag megalkot=E1sa, =
r=F6gz=EDt=E9s, szab=E1lyoz=E1s;

Sz=E1m=EDt=F3g=E9p: adatgy=FBjt=E9s, anal=EDzis, egys=E9gbe foglal=E1s;

Elisabeth Schimana: =E9nek, theremin, anal=F3g =E9s digit=E1lis =
eszk=F6z=F6k;

Seppo Gr=FCndler: git=E1r, anal=F3g =E9s digit=E1lis eszk=F6z=F6k.

A m=FBv=E9szek =EDrj=E1k leg=FAjabb munk=E1jukr=F3l: "A Die Gro=DFe =
Partitur tartalm=E1n h=E9t v=E1rosban dolgozunk.=20

Az egyes v=E1rosokban k=E9sz=EDtett anyagokat egy=F3r=E1s koncerteken =
mutatjuk be, az alapstrukt=FAra=20

felhaszn=E1l=E1s=E1val. A hetedik =E9s egyben utols=F3 koncert sor=E1n =
az =F6sszes anyag egy h=E9t=F3r=E1s opuss=E1 v=E1lik."

A Die Gro=DFe Partitur projekthez harmadikk=E9nt Elisabeth Kopf =
vizu=E1lis m=FBv=E9sz csatlakozott.=20

A mindv=E9gig "megalkot=E1s alatt =E1ll=F3 m=FB" id=F5k=F6zben komplex =
zenei h=E1l=F3zatt=E1 alakult: projektj=FCk=20

"id=F5beni b=F5v=FCl=E9s=E9vel", teh=E1t koncertr=F5l koncertre, =
=F3r=E1r=F3l =F3r=E1ra val=F3s =E9s nem-val=F3s id=F5beni

egy=FCttm=FBk=F6d=E9s c=E9lj=E1b=F3l =FAjabb =E9s =FAjabb muzsikusokat =
=E9s m=FBv=E9szeket vonnak be a vil=E1g k=FCl=F6nb=F6z=F5=20

t=E1jair=F3l, hogy egy=FCtt form=E1lj=E1k tov=E1bb a Die Gro=DFe =
Partiturt. K=F6z=F6s munk=E1juk Budapesten ker=FCl=20

el=F5sz=F6r bemutat=E1sra. A budapesti "vil=E1gpremier" ut=E1n indul a =
Die Gro=DFe Partitur tov=E1bb t=F6bbek

k=F6z=F6tt New Yorkba, Moszkv=E1ba, Berlinbe, Teher=E1nba.

R. R. Habarc (Magyarorsz=E1g)

Sz=F3nikus =E9rt=E9kment=F5 =E9s =E9rt=E9kteremt=F5: 21. sz=E1zadi =
"csin=E1ld magad" =FAtt=F6r=F5k=E9nt egyszerre viszi CD-R kiad=F3j=E1t, =
az Avultot =E9s k=E9sz=EDti =F6nt=F6rv=E9ny=FB felv=E9teleit. Az =
indusztri=E1lis, pszichedelikus rockhagyom=E1nyokb=F3l indul=F3 R. R. =
Habarc munk=E1i - az el=F5bbiekb=F5l mind a mai napig valamit =
=E1tment=F5, meg=F5rz=F5 - k=F6t=F6tts=E9gek =E9s hat=E1rok n=E9lk=FCli =
szabadzen=E9k, amelyekben megf=E9r egym=E1s mellett az intellektu=E1lis =
humor, az abszurd, a sz=FCrre=E1lis =E9s a nagyon is re=E1lis. =
Saj=E1tosan dong=F3, zsibong=F3, dobokat n=E9lk=FCl=F6z=F5 bels=F5 =
ritmussal rendelkez=F5, m=E1ni=E1kus anyagai hangz=F3 =
=E9lm=E9nyt=FAr=E1k az ipari =E9s a konkr=E9t zene hat=E1r=E1n, =
egyenl=F5 t=E1vols=E1gra a komoly =E9s a kev=E9ss=E9 komolyan vehet=F5 =
m=FBfajokt=F3l. Becsavarodott zen=E9je akarva-akaratlanul provok=E1l, =
kih=EDv=E1st jelentenek a hallgat=F3nak, munk=E1i sz=E9ls=F5s=E9ges =
indulatokat keltenek. Fesz=EDti a h=FArt! Kell enn=E9l t=F6bb?!

Kapotte Muziek (Hollandia)=20

A Kapotte Muziekot Frans de Waard hozta l=E9tre 1984-ben. Zenei =
technik=E1ja - a second hand=20

zenei anyag haszn=E1lata =E9s =FAjrafeldolgoz=E1sa a v=E9gtelens=E9gig - =
hamar a Kapotte Muziek tev=E9kenys=E9g=E9nek=20

a l=E9nyege lett. 1993 elej=E9n egy amerikai turn=E9 terve egy m=E1sik =
holland elektroakusztikus egy=FCttes,=20

a THU20 tagj=E1val, Peter Duimelinksszel val=F3 szoros =
egy=FCttm=FBk=F6d=E9st eredm=E9nyezett. A 16 koncert,=20

amelyek helysz=EDnei k=F6z=F6tt egyar=E1nt voltak kis klubok, =FCzletek =
=E9s egy r=E1di=F3=E1llom=E1s is, annyira sikeres=20

volt, hogy a tagok a tov=E1bbi, j=F6v=F5beni koncertez=E9s mellett =
d=F6nt=F6ttek. A form=E1ci=F3hoz 1995 m=E1jus=E1ban=20

csatlakozott egy harmadik zen=E9sz, Roel Meelkop (szint=E9n a THU20 =
tagja), =E9s vele imm=E1r tri=F3v=E1=20

kieg=E9sz=FClve a Kapotte Muziek t=F6bb eur=F3pai koncertet adott =
(Hollandi=E1ban, N=E9metorsz=E1gban,=20

Olaszorsz=E1gban, Belgiumban =E9s Csehorsz=E1gban). A Kapotte Muziek =
tov=E1bbra is l=E9tezik mint Frans de=20

Waard st=FAdi=F3projektje. Koncertjeiken az egy=FCttes a minim=E1lisan =
felhaszn=E1lt akusztikus hangot=20

maxim=E1lis m=E9rt=E9kben vizsg=E1lja. Az =F6sszes hang elavult =
anyagokb=F3l sz=E1rmazik, melyeket tev=E9kenys=E9g=FCk=20

sor=E1n tal=E1ltak. Minden egyes koncertet egy "=F3cskas=E1gkeres=E9s" =
el=F5z meg az=E9rt, hogy =FAj hangforr=E1sokhoz=20

jussanak hozz=E1. Haszn=E1ltak m=E1r f=E9met (a nagyon kis darabokt=F3l =
a nagyon nagy m=E9ret=FBig), f=E1t, pap=EDrt,=20

m=FBanyagot, =FCveget, k=F6veket stb. Minden t=E1rgy =
hangtulajdons=E1gait alaposan felder=EDtik, mik=F6zben=20

mikrofonnal vagy kontaktmikrofonnal feler=F5s=EDtik =F5ket. Tov=E1bb=E1 =
ezeket a hangokat a koncert sor=E1n el=F5re=20

r=F6gz=EDtett akusztikus, k=F6rnyezeti =E9s elektronikus hangokkal =
keverik.

Thomas K=F6ner (N=E9metorsz=E1g): Daikan=20

A dortmundi Zeneakad=E9mi=E1n tanult =E9s az arnhemi CEM-St=FAdi=F3ban =
tanulm=E1nyozta az elektronikus zen=E9t.=20

1994-ig filmes hangm=E9rn=F6kk=E9nt dolgozott. Thomas K=F6ner =FAj =
performansza, a Daikan, egy folyamatban=20

l=E9v=F5 m=FB. A montreali New Film, New Media Fesztiv=E1lon a Daikant =
az =DAj M=E9dia D=EDj 2000-rel t=FCntett=E9k=20

ki. A Daikan egy folytonosan v=E1ltoz=F3 kompoz=EDci=F3, mely =
els=F6t=E9t=EDtett teremben ker=FCl el=F5ad=E1sra. A projekt=20

f=F5 c=E9lja az =E9rz=E9kel=E9s hat=E1r=E1n l=E9v=F5 v=E1ltoz=E1sok =E9s =
transzform=E1ci=F3k =E9lm=E9nye. A Daikan =E1t=E9l=E9s=E9vel a tudat a=20

lebeg=F5 ill=FAzi=F3 =E1llapot=E1t hozza l=E9tre. A kompoz=EDci=F3 =
koncepci=F3ja/a hangok mozg=E1sa a lass=FAs=E1g intenz=EDv=20

benyom=E1s=E1t kelti, a darab id=F5ben =E9s t=E9rben is felt=E1rul. A =
hangz=E1s =E9s a hangsz=EDn r=E9tegeinek lass=FA =E9s=20

=E1lland=F3 v=E1ltoz=E1sa lehet=F5v=E9 teszi a kompoz=EDci=F3 =
=E9rz=E9kel=E9s=E9t, mely =E1thatol a s=F6t=E9ts=E9gen =E9s =E1talakul a =
t=E9rben.

A Daikan =F6szt=F6nz=F5je, hogy az emberekkel m=E9ly =E9s jellegzetes =
m=F3don megossza az id=F5, a hang, a zene=20

=E9s a mozg=E1s e v=EDzi=F3j=E1t. A hallgat=F3nak a hang =
jelenl=E9t=E9nek =E9rz=E9ki =E9s szellemi meg=E9rt=E9s=E9t kellene =
el=E9rnie.=20

Egy olyan jelenl=E9t=E9t, amely nem vonatkozik semmire, =E9s nemcsak =
lehet=F5v=E9 tesz, hanem =F6szt=F6n=F6z egy=20

teljes tudatoss=E1got. "A hangz=E1s r=E9tegeinek lass=FA =E9s =
=E1lland=F3 v=E1ltoz=E1sa egy olyan zen=E9t alkotnak majd,=20

mely k=FCl=F6nb=F6z=F5 hangsz=EDneken =E9s t=E9rbeli megjelen=E9seken =
halad =E1t: a hang keletkez=E9se a csendben - a=20

hangok koordin=E1t=E1i a t=E9rben - elt=FBn=E9s=FCk az =FCress=E9gben." =
(Thomas K=F6ner)

Jozef Cseres (Szlov=E1kia)

Zene- =E9s vizu=E1lis m=FBv=E9szeteszt=E9tik=E1t valamint filoz=F3fi=E1t =
tan=EDt a pozsonyi Comenius Egyetemen =E9s a=20

br=FCnni K=E9pz=F5m=FBv=E9szeti =E9s B=F6lcs=E9szettudom=E1nyi Karon. =
Kutat=E1s=E1nak =E9s elm=E9leti =E9rdekl=F5d=E9s=E9nek=20

k=F6z=E9ppontj=E1ban a zene =E9s a m=EDtosz k=F6z=F6tti struktur=E1lis =
kapcsolatok, a kort=E1rs m=FBv=E9szeten bel=FCli=20

m=FBv=E9szi =E1br=E1zol=E1s k=E9rd=E9se, a m=FBv=E9szeti interm=E9dia, =
valamint az elektronikus =E9s az improvizat=EDv zene=20

=E1llnak. Sz=E1mos tanulm=E1nyt =E9s cikket tett k=F6zz=E9 ezekr=F5l a =
t=E9m=E1kr=F3l szlov=E1kiai valamint k=FClf=F6ldi=20

foly=F3iratokban =E9s sz=E1mos nemzetk=F6zi szimp=F3ziumon is tartott =
el=F5ad=E1st. 1999-t=F5l a tekint=E9lyes Magyar=20

M=FBhely m=FBv=E9szeti foly=F3irat szerkeszt=F5bizotts=E1g=E1nak tagja. =
Oktat=F3i =E9s tudom=E1nyos hivat=E1sa mellett=20

m=FBv=E9szeti projektek kur=E1tora =E9s szervez=F5je. A Society for =
Non-conventional Music t=E1rsalap=EDt=F3ja, =E9s=20

Michal Murinnal a t=E1rsulat =E9gisze alatt Sound Off n=E9ven =
nemzetk=F6zi interm=E9dia-projektet ir=E1ny=EDt.=20

1998 =F3ta a szlov=E1kiai, viol=EDni Rosenberg M=FAzeum igazgat=F3ja. A =
LENGOW & HEyeRMEarS =E9s a=20

Duo Rozpet=ED tagjak=E9nt (Michal Murinnal illetve Marian Pall=E1val) a =
diszkurz=EDv =E9s nem-diszkurz=EDv=20

kifejez=E9si m=F3dok, valamint a m=FBv=E9szet =E9s a j=E1t=E9k =
hat=E1rain tev=E9kenykedik. 2000-ben Juh=E1sz R.=20

J=F3zseffel =C9rsek=FAjv=E1rban megalap=EDtotta a Kass=E1k Centre for =
Intermedia Creativity-t (K2IC). A Not So=20

Good Music bemutat=F3k =E9s koncertek sorozata is Jozef Cseres =
legut=F3bbi tev=E9kenys=E9geihez tartozik.

Don Ritter (Kanada/USA)=20

A legeredetibb kort=E1rs vide=F3m=FBv=E9szek k=F6z=E9 tartozik. =
Tev=E9kenys=E9ge intermedi=E1lis, nemcsak az=20

alkalmazott technol=F3gia vonatkoz=E1s=E1ban, hanem nem-vizu=E1lis =
m=FBv=E9szekkel, els=F5sorban improvizat=EDv=20

zen=E9szekkel val=F3 egy=FCttm=FBk=F6d=E9se ok=E1n is. Jellemz=F5ik =
alapj=E1n Ritter multim=E9dia-munk=E1i interakt=EDv performanszokra =E9s =
interakt=EDv install=E1ci=F3kra oszthat=F3k. M=EDg az els=F5 csoportba =
tartoz=F3 m=FBvekn=E9l a=20

v=E1ltoz=E1sokat hangszeres improviz=E1ci=F3 (melyek sor=E1n Ritter =
t=F6bbek k=F6z=F6tt a k=F6vetkez=F5 m=FBv=E9szekkel=20

dolgozott: George Lewis, John Oswald, Trevor Tureski, Tom Walsh, Thomas =
Dimuzio, Richard=20

Teitelbaum, Ben Neill) okozza, az install=E1ci=F3k sor=E1n azokat a =
k=F6z=F6ns=E9g fizikai jelenl=E9te id=E9zi el=F5. B=E1r=20

Ritter komplex technik=E1kat alkalmaz, hogy a k=F6z=F6ns=E9get =
eszt=E9tikai =E9lm=E9nyben r=E9szes=EDtse, nem=20

technokrata; sz=E1m=E1ra az interakci=F3 nem c=E9l, hanem eszk=F6z =
ahhoz, hogy a term=E9szet, a g=E9pek =E9s a=20

m=E9dia az emberi szem=E9lyis=E9gre gyakorolt hat=E1s=E1t =E9s =
befoly=E1s=E1t vizsg=E1lja.

Marc Behrens (N=E9metorsz=E1g)=20

T=F6bb ter=FCleten akt=EDv m=FBv=E9sz =E9s tervez=F5. Munk=E1i =
k=F6z=F6tt szerepelnek zenei kompoz=EDci=F3k, install=E1ci=F3k, =
performanszok, objektek, vide=F3k =E9s tervrajzok. N=E9metorsz=E1gban, =
Darmstadtban sz=FCletett, =E9s az=20

Elgaland-Vargaland (m=FBv=E9szeti) Kir=E1lys=E1g =E1llampolg=E1ra. =
Frankfurt am Mainban =E9l. Marc Behrens=20

zen=E9je elektronikus/elektroakusztikus. Leggyakrabban egy egy=E9ni =
koncepci=F3 (motiv=E1ci=F3 =DE korl=E1toz=E1s,=20

k=F6zpontba =E1ll=EDt=E1s =DE anal=EDzis =DE .) hat=E1rozza meg a =
kompoz=EDci=F3kat =E9s a hangforr=E1sokat, melyek=20

gyakran m=E1s m=E9di=E1ra is =E1talak=EDthat=F3ak (pl. video, film). =
Teh=E1t az alapstrukt=FAr=E1k el=F5re form=E1lt=20

fogalmakb=F3l sz=E1rmaznak (.=DE k=EDs=E9rletez=E9s =DE meghat=E1rozott =
fogalom =DE tov=E1bbi k=EDs=E9rletez=E9s =DE .),=20

m=EDg egyes d=F6nt=E9sek a t=E9nyleges kompoz=EDci=F3 sor=E1n "zenei" =
krit=E9riumok alapj=E1n sz=FCletnek, pl. hang=20

(frekvencia) spektrum elhelyez=E9se, id=F5tartam, s=FBr=FBs=E9g, ritmus =
(gyakran csup=E1n mint alig =E9szlelhet=F5=20

metaritmus), hangcsoportok eloszt=E1sa, sz=FCnetek, hanger=F5szintek =
(.=DE megalkotott strukt=FAra,=20

alaphangok =DE anal=EDzis =DE d=F6nt=E9sek =DE befejezett =
kompoz=EDci=F3). A darabokat gyakran =FAgy kompon=E1lja,=20

hogy a hangalapanyagban l=E9v=F5 mikrostrukt=FAr=E1k nagyobb =
v=E1ltoz=E1st id=E9znek el=F5 (p=E9ld=E1ul egy =FAj t=E9ma=20

kezdet=E9t). Sok 1995 ut=E1ni m=FBv=E9ben a hangok - melyek sz=E9les =
s=E1vban, dinamikusan lettek szervezve -=20

=FAj elrendez=E9se t=E1rul fel az alaphangok k=FCl=F6nb=F6z=F5 =
csoportjaib=F3l (a feloszt=E1s krit=E9riumai az el=F5re form=E1lt =
fogalmakat k=F6vet=F5en, azok ut=E1n k=FCl=F6nb=F6znek). Marc Behrens =
zen=E9j=E9ben mindig vannak =FAtvonalak,=20

=EDgy a hallgat=F3 egy bizonyos id=F5tartam ut=E1n tapasztal egy =
=E1tmenetet (a hangz=E1sban, a t=E9rben, az id=F5ben,=20

a szerkezetekben). Mialatt a m=FBvei sz=F3lnak, a zene nemcsak egy =
frekvenciateret alkot (melynek=20

legmagasabb =E9s legm=E9lyebb frekvenci=E1i hat=E1rvonalat k=E9peznek), =
hanem egy =E1tmeneti id=F5t is, amelyet a=20

hallgat=F3 a saj=E1t szem=E9lyes idej=E9nek megv=E1ltoztat=E1sak=E9nt =
vagy manipul=E1ci=F3jak=E9nt =E9rz=E9kel.

izo-fr (Magyarorsz=E1g)

A tri=F3form=E1ci=F3t Kov=E1cs Zsolt, S=F5r=E9s Zsolt =E9s T=F3th P=E1l =
(=C9n) alap=EDtotta 2001 nyar=E1n, b=E1r a csoport tagjai=20

k=F6z=F6tt m=E1r r=E9gebbi kelet=FB az egy=FCttm=FBk=F6d=E9s. S=F5r=E9s =
=E9s T=F3th az elm=FAlt =E9vek sor=E1n m=E1r t=F6bb ad=20

hoc-jelleg=FB koncertet adtak egy=FCtt, Tilos R=E1di=F3beli =
m=FBsorukban, a No Wave/Self-Organazing Chaos=20

c=EDm=FB programban pedig gyakran voltak hallhat=F3ak k=F6z=F6sen =
improviz=E1lt, =E9l=F5 soundscape-jeik. Kov=E1cs=20

=E9s S=F5r=E9s, vagyis a S.K.Y du=F3 pedig az ut=F3bbi =E9vekben =
dolgozik egy=FCtt k=FCl=F6nb=F6z=F5, nemzetk=F6zi=20

=F6sszet=E9tel=FB improvizat=EDv zenei egy=FCttesekben is (Abstract =
Monarchy Trio, Budapastis stb.),=20

amelyekben a hangszeres metazene k=FCl=F6nb=F6z=F5 kifejez=E9si =
form=E1it keresik. Az izo-fr zen=E9j=E9t alapvet=F5en=20

az elektronikus hangz=E1s, a sz=E1m=EDt=F3g=E9pen gener=E1lt =
hangfolyamok, konkr=E9t zenei reciklusok =E9s a k=F6rnyez=F5 akusztikus =
t=E9r z=F6rejeib=F5l, a h=FAros hangszerek hangjaib=F3l =F6ssze=E1ll=F3 =
text=FAr=E1k sokszoros r=E9tegzetts=E9ge=20

jellemzi. Az izo-fr produkci=F3iban legink=E1bb a hosszabb folyamatokban =
val=F3 gondolkod=E1s =E9rhet=F5 tetten,=20

ahol a dinamikai =E9s a struktur=E1lis =E9rtelemben is =
sz=E9ls=F5s=E9ges, szokatlan hangz=E1sok mozg=E1sa sor=E1n a=20

hagyom=E1nyos hangszerek nem hagyom=E1nyos hangjai az el=F5z=F5ekben =
m=E1r digit=E1lisan =E9s az =E9l=F5=20

koncerthelyzetben kontakt mikrofonokkal el=F5=E1ll=EDtott =
szekvenci=E1kkal szerves=FClnek. Az akusztikus szabadimproviz=E1ci=F3 =
=E1ltal=E1nos tendenci=E1ival szemben, az izo-fr zenei =
dramaturgi=E1j=E1ban egyar=E1nt=20

hangs=FAlyos az elektronikus zen=E9ben jelentkez=F5 =FAn. hurkol=E1s =
(looping) =E9s az ism=E9tl=E9s technik=E1ja is,=20

amely itt k=F6lcs=F6nhat=E1sban van az improviz=E1ci=F3 =
spontaneit=E1s=E1val, egy=FAttal az adott pillanatban l=E9trej=F6v=F5=20

=FAj hangz=E1sok be=E9p=EDt=E9s=E9vel a form=E1l=F3d=F3 zenei sz=F6vet =
eg=E9sz=E9be.

*************************************************************************=
*************

A fesztiv=E1l a weben:

http://www.mu.hu

http://www.uh.hu

------=_NextPart_000_0033_01C17CA9.ACDA7600
Content-Type: text/html;
	charset="iso-8859-2"
Content-Transfer-Encoding: quoted-printable

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=3DContent-Type content=3D"text/html; =
charset=3Diso-8859-2">
<META content=3D"MSHTML 5.50.4134.100" name=3DGENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=3D#ffffff>
<DIV>
VIII. SZ=DCNETJEL NEMZETK=D6ZI EXPERIMENT=C1LIS ZENEI FESZTIV=C1L a =
MU Sz=EDnh=E1zban=20

2001. december 7-8., p=E9ntek-szombat
pontos kezd=E9s minden nap 19 =F3rakor!
2001. december 7., p=E9ntek 
<DIR>
<DIR>
<DIR>
<DIR>
Elisabeth Kopf&#8211;Elisabeth Schimana&#8211;Seppo Gr=FCndler =
tri=F3: Die Gro=DFe=20
Partitur (Ausztria)</DIR></DIR></DIR></DIR>
Thomas K=F6ner sz=F3l=F3: DAIKAN =
(N=E9metorsz=E1g)
<DIR>
<DIR>
<DIR>
<DIR>
R. R. Habarc sz=F3l=F3 =
(Magyarorsz=E1g)</DIR></DIR></DIR></DIR>
Peter Duimelinks, Roel Meelkop, Freiband/Frans de Waard =
sz=F3l=F3k=20
(Hollandia)
2001. december 8., szombat 
Don Ritter vide=F3m=FBvei (USA/Kanada), bevezet=F5 el=F5ad=E1s: =
Jozef Cseres=20
(Szlov=E1kia): Don Ritter fizikai eszt=E9tik=E1ja =

Marc Behrens sz=F3l=F3 (N=E9metorsz=E1g)
izo-fr tri=F3 (Kov=E1cs Zsolt, S=F5r=E9s Zsolt, T=F3th =
P=E1l)=20
(Magyarorsz=E1g)
<DIR>
<DIR>
<DIR>
<DIR>
Kapotte Muziek tri=F3 (Peter Duimelinks, Roel =
Meelkop,=20
Frans de Waard) (Hollandia)</DIR></DIR></DIR></DIR>
MU Sz=EDnh=E1z
H-1117 Budapest, K=F6r=F6sy J=F3zsef u. 17.
Hungary
telefon/fax: (361) 209-4014
inform=E1ci=F3: (361) 466-4627
e-mail: mu@mentha.hu
http: //www.mu.hu

T=E1mogat=F3k: Osztr=E1k Int=E9zet, Goethe Institut, Holland =
Nagyk=F6vets=E9g,=20
F=F5v=E1rosi =D6nkorm=E1nyzat Kultur=E1lis Bizotts=E1g=E1nak Zenei =
Alapja, Soros Alap=EDtv=E1ny,=20
C3 Kultur=E1lis =E9s Kommunik=E1ci=F3s K=F6zpont, Merlin Audio, Magyar =
M=FBhely, MU=20
Sz=EDnh=E1z
**********************************************************************=
***
<DIR>
december 10., h=E9tf=F5, 19 =F3ra</DIR>
Marc Behrens 
vide=F3m=FBvei a MAM=DB-ben:
Source Feedback (1993/2001) 25 perc
Summation 2.0 (1998/2001) 30 perc
A vet=EDt=E9s ut=E1n a m=FBv=E9sszel val=F3 k=F6tetlen =
besz=E9lget=E9sre ny=EDlik=20
lehet=F5s=E9g.
MAM=DB Gal=E9ria
1071 Budapest, Damjanich u. 39., lej=E1rat a Mur=E1nyi =
utc=E1b=F3l
tel./fax: (361) 343-4909
e-mail: ma-mu@freemail.hu
T=E1mogat=F3k: Soros Alap=EDtv=E1ny, Nemzeti Kultur=E1lis =
Alapprogram, Nemzeti=20
Kultur=E1lis =D6r=F6ks=E9g Miniszt=E9riuma, F=F5v=E1rosi =
=D6nkorm=E1nyzat Kultur=E1lis Bizotts=E1ga,=20
Erzs=E9betv=E1rosi =D6nkorm=E1nyzat, Jelenl=E9t
**********************************************************************=
***
Experimentalit=E1s, szitu=E1ci=F3teremt=E9s
A magyar k=F6z=F6ns=E9gnek a nemzetk=F6zi kort=E1rs zene =FAj =
=FAtjait bemutat=F3=20
fesztiv=E1lunk nev=E9ben ebben az =E9vben jelenik meg el=F5sz=F6r az =
&#8220;experiment=E1lis&#8221;=20
jelz=F5 az &#8220;improvizat=EDv&#8221; helyett. Nem puszt=E1n =
frazeol=F3giai-jelent=E9stani=20
elt=E9r=E9sr=F5l, a jelz=F5k kicser=E9l=E9s=E9r=F5l van sz=F3: a =
szervez=F5k hossz=FA =E9vek kollekt=EDv=20
tanul=E1si =E9s megismer=E9si folyamatainak, alkot=F3i attit=FBdbeli =
v=E1ltoz=E1sainak=20
eredm=E9nye az, hogy fesztiv=E1lunk a 21. sz=E1zad k=FCsz=F6b=E9n =
imm=E1r a VIII.=20
Sz=FCnetjel Nemzetk=F6zi Experiment=E1lis Zenei Fesztiv=E1l =
nevet viselheti.=20
&#8220;Experimentalit=E1s&#8221;: ez a sz=F3 a term=E9szettudom=E1ny =
=E9s a technol=F3gia saj=E1tja, s=20
l=E1tsz=F3lag semmilyen =E9sszer=FB kapcsolata nincsen a m=FBv=E9szeti =
eszt=E9tik=E1val. A sz=F3=20
eredeti jelent=E9se k=EDs=E9rletez=E9s, tesztel=E9s, m=EDg a kort=E1rs =
m=FBv=E9szet relev=E1ns=20
fogalmai ezzel szemben: konceptualit=E1s, akci=F3 =E9s folyamat. =C9szre =
kell venn=FCnk=20
azonban, hogy a m=FBv=E9szet =FAgy metaforiz=E1l, hogy a =
tudom=E1ny=E1gak b=E9kly=F3i k=F6z=E9 be=20
nem szor=EDtott hum=E1n =E9rz=E9kel=E9s =E9s intellektualit=E1s, =
a tudom=E1nyos egzakts=E1g=20
fel=F5l n=E9zve &#8220;pongyol=E1nak&#8221; t=FBn=F5 =
spont=E1n-kultur=E1lis asszoci=E1ci=F3s h=E1l=F3zati=20
keresztez=F5d=E9sekben hoz l=E9tre szokatlannak t=FBn=F5 fogalmi =
kapcsolatokat =E9s=20
magatart=E1sform=E1kat a l=E1tsz=F3lag teljesen idegen kultur=E1lis =
territ=F3riumok k=F6z=F6tt.=20
A magatart=E1sforma pedig majdnem m=FBv=E9szet: egy k=F6vetkezetesen =
v=E9giggondolt=20
szitu=E1ci=F3 r=E9sze. &#8220;A M=FB szitu=E1ci=F3t teremt&#8221; =
&#8211; =EDrja Achim Wollscheid=20
&#8211; vagyis a M=FB kontextusokat hoz l=E9tre, l=E1tsz=F3lag =
homlokegyenest k=FCl=F6nb=F6z=F5=20
ter=FCletek k=F6z=F6tt teremt eddig ismeretlen kapcsolatokat az=E9rt, =
hogy azt=E1n ezeket=20
a szitu=E1ci=F3kat a saj=E1t =E9let=FCnk =E9lm=E9nyei alapj=E1n =
=F6nmagunk legbels=F5bb, intim=20
r=E9szeik=E9nt ismerj=FCk fel. A szitu=E1ci=F3teremt=E9s a =
rendszer=E9p=EDt=E9sre mint eszt=E9tikai=20
habitusra utal: egy =E1tfog=F3, teljes sziszt=E9ma l=E9trej=F6tt=E9re, =
szemben a=20
strukt=FAra=E9p=EDt=E9ssel, amely egy konstru=E1lt magra enged =
k=F6vetkeztetni, kevesebb=20
teret engedve annak, hogy a m=FBv=E9szet szitu=E1ci=F3kat hozzon =
l=E9tre, =E9s egy=FAttal=20
reag=E1ljon is azokra. Hiszen &#8211; =FAjfent Achim Wollscheidet =
id=E9zve &#8211; &#8220;a m=FBv=E9sz=20
feladata kielemezni a kritikus pontokat egy adott felt=E9telrendszeren =
bel=FCl, m=E1s=20
szavakkal: kibogozni a kond=EDci=F3k sz=F5tte h=E1l=F3zatot.&#8221; Ez =
az a pont, amelyet oly=20
sokan az improviz=E1ci=F3 eszt=E9tik=E1j=E1r=F3l sz=F3lva a =
d=F6nt=E9shelyzetek m=E9rlegel=E9s=E9nek=20
neveznek. Egyetlen pillanatban egyetlen d=F6nt=E9s lehets=E9ges/az =
egyetlen d=F6nt=E9s=20
m=F6g=F6tt pedig a meg nem val=F3sult d=F6nt=E9sek hossz=FA sorozata... =
A mai=20
elektroakusztikus improvizat=EDv, elektronikus =E9s konkr=E9t zene, a =
plunderf=F3nia=20
(=F6sszelopkodott zen=E9k) alkot=F3i gyakorlata m=F6g=F6tt is ez =
a meg=E9lt=20
tapasztalat =E1ll: &#8220;Ha egy megjelen=EDt=E9st azzal az =
elk=E9pzel=E9ssel hoztak l=E9tre,=20
hogy egy hangz=E1snak csak egyetlen jelent=E9st adunk egy adott =
k=F6rnyezeten bel=FCl =E9s=20
nem t=E1rsul hozz=E1 az a nyilv=E1nval=F3 sz=E1nd=E9k, hogy zenek=E9nt =
fogjuk fel, akkor nem=20
is tekinthetj=FCk zenei kifejez=E9snek.&#8221; &#8211; =EDrja =
Minoru Sato, a sound=20
art (hangz=E1sm=FBv=E9szet) egyik jap=E1n mestere, a Kawasaki =
City Museum=20
igazgat=F3ja. Hissz=FCk, hogy m=E1r r=E9gen nem a z=F6rejhangok =E9s a =
szab=E1lyos rezg=E9s=FB =FAn.=20
zenei hangok, improviz=E1ci=F3 =E9s kompoz=EDci=F3, vagy =E9ppen =
&#8220;komproviz=E1ci=F3&#8221; =E9s=20
hagyom=E1nyos zenei m=FBfajok, az elektronikus =E9s az akusztikus =
hangz=E1sok=20
paradoxonjainak a megold=E1si lehet=F5s=E9geir=F5l van sz=F3, hanem =
ink=E1bb arr=F3l, hogy=20
megtapasztaljuk, a szitu=E1ci=F3k l=E9trehoz=E1sa =E9s a =
k=FCl=F6nb=F6z=F5 ir=E1nyb=F3l =E9rkez=F5 zenei=20
hanganal=EDzisek, term=E9szetes emberi technol=F3gi=E1k =
igazibbnak t=FBn=F5=20
l=E9tparadoxonjait meg=E9lj=FCk, hozz=E1nk =F5szint=E9n sz=F3l=F3 =
m=FBv=E9szetk=E9nt &#8220;fizikailag&#8221;=20
=E9rezz=FCk, =E9rt=E9kelj=FCk =E9s egy=FAttal al=E1 is vess=FCk =F5ket a =
m=FBv=E9szi experimentalit=E1s=20
felt=E1r=F3 tesztsorozatainak. Erre az egyed=FCl=E1ll=F3, d=F6bbenetesen =
absztrakt-=E9rz=E9ki,=20
intellektu=E1lis felfedez=F5 kalandra invit=E1ljuk most fesztiv=E1lunk =
r=E9gi =E9s =FAj, a=20
friss szeml=E9let=FB alkot=E1sok sz=E1m=E1ra mindig is nyitott =
k=F6z=F6ns=E9g=E9t.
S=F5r=E9s Zsolt
**********************************************************************=
***
Elisabeth Schimana &#8211; Seppo Gr=FCndler &#8211; Elisabeth Kopf =
(Ausztria):=20
Die Gro=DFe Partitur
A Die Gro=DFe Partitur alapstrukt=FAr=E1ja:
Elisabeth Schimana =E9s Seppo Gr=FCndler: az =
anyag=20
megalkot=E1sa, r=F6gz=EDt=E9s, szab=E1lyoz=E1s;
Sz=E1m=EDt=F3g=E9p: adatgy=FBjt=E9s, anal=EDzis, egys=E9gbe =
foglal=E1s;
<DIR>
Elisabeth Schimana: =E9nek, theremin, anal=F3g =E9s digit=E1lis =
eszk=F6z=F6k;</DIR>
Seppo Gr=FCndler: git=E1r, anal=F3g =E9s digit=E1lis =
eszk=F6z=F6k.
A m=FBv=E9szek =EDrj=E1k leg=FAjabb munk=E1jukr=F3l: &#8220;A Die =
Gro=DFe Partitur tartalm=E1n h=E9t=20
v=E1rosban dolgozunk. 
Az egyes v=E1rosokban k=E9sz=EDtett anyagokat egy=F3r=E1s koncerteken =
mutatjuk be, az=20
alapstrukt=FAra 
felhaszn=E1l=E1s=E1val. A hetedik =E9s egyben utols=F3 koncert =
sor=E1n az =F6sszes anyag=20
egy h=E9t=F3r=E1s opuss=E1 v=E1lik.&#8221;
<DIR>
A Die Gro=DFe Partitur projekthez harmadikk=E9nt Elisabeth Kopf =

vizu=E1lis m=FBv=E9sz csatlakozott. 
A mindv=E9gig &#8220;megalkot=E1s alatt =E1ll=F3 m=FB&#8221; =
id=F5k=F6zben komplex zenei h=E1l=F3zatt=E1=20
alakult: projektj=FCk 
&#8220;id=F5beni b=F5v=FCl=E9s=E9vel&#8221;, teh=E1t koncertr=F5l =
koncertre, =F3r=E1r=F3l =F3r=E1ra val=F3s =E9s=20
nem-val=F3s id=F5beni
egy=FCttm=FBk=F6d=E9s c=E9lj=E1b=F3l =FAjabb =E9s =FAjabb =
muzsikusokat =E9s m=FBv=E9szeket vonnak be a=20
vil=E1g k=FCl=F6nb=F6z=F5 
t=E1jair=F3l, hogy egy=FCtt form=E1lj=E1k tov=E1bb a Die Gro=DFe =
Partiturt. K=F6z=F6s munk=E1juk=20
Budapesten ker=FCl 
el=F5sz=F6r bemutat=E1sra. A budapesti &#8220;vil=E1gpremier&#8221; =
ut=E1n indul a Die Gro=DFe=20
Partitur tov=E1bb t=F6bbek
k=F6z=F6tt New Yorkba, Moszkv=E1ba, Berlinbe, =
Teher=E1nba.</DIR>
R. R. Habarc (Magyarorsz=E1g)
Sz=F3nikus =E9rt=E9kment=F5 =E9s =E9rt=E9kteremt=F5: 21. sz=E1zadi =
&#8220;csin=E1ld magad&#8221; =FAtt=F6r=F5k=E9nt=20
egyszerre viszi CD-R kiad=F3j=E1t, az Avultot =E9s k=E9sz=EDti =
=F6nt=F6rv=E9ny=FB felv=E9teleit. Az=20
indusztri=E1lis, pszichedelikus rockhagyom=E1nyokb=F3l indul=F3 R. =
R.=20
Habarc munk=E1i &#8211; az el=F5bbiekb=F5l mind a mai napig =
valamit =E1tment=F5, meg=F5rz=F5=20
&#8211; k=F6t=F6tts=E9gek =E9s hat=E1rok n=E9lk=FCli szabadzen=E9k, =
amelyekben megf=E9r egym=E1s mellett=20
az intellektu=E1lis humor, az abszurd, a sz=FCrre=E1lis =E9s a nagyon is =
re=E1lis.=20
Saj=E1tosan dong=F3, zsibong=F3, dobokat n=E9lk=FCl=F6z=F5 bels=F5 =
ritmussal rendelkez=F5,=20
m=E1ni=E1kus anyagai hangz=F3 =E9lm=E9nyt=FAr=E1k az ipari =E9s a =
konkr=E9t zene hat=E1r=E1n, egyenl=F5=20
t=E1vols=E1gra a komoly =E9s a kev=E9ss=E9 komolyan vehet=F5 =
m=FBfajokt=F3l. Becsavarodott=20
zen=E9je akarva-akaratlanul provok=E1l, kih=EDv=E1st jelentenek a =
hallgat=F3nak, munk=E1i=20
sz=E9ls=F5s=E9ges indulatokat keltenek. Fesz=EDti a h=FArt! Kell enn=E9l =
t=F6bb?!
Kapotte Muziek (Hollandia) 
A Kapotte Muziekot Frans de Waard hozta =
l=E9tre=20
1984-ben. Zenei technik=E1ja &#8211; a second hand 
zenei anyag haszn=E1lata =E9s =FAjrafeldolgoz=E1sa a =
v=E9gtelens=E9gig &#8211; hamar a Kapotte=20
Muziek tev=E9kenys=E9g=E9nek 
a l=E9nyege lett. 1993 elej=E9n egy amerikai turn=E9 terve egy =
m=E1sik holland=20
elektroakusztikus egy=FCttes, 
a THU20 tagj=E1val, Peter Duimelinksszel =
val=F3=20
szoros egy=FCttm=FBk=F6d=E9st eredm=E9nyezett. A 16 koncert, 
amelyek helysz=EDnei k=F6z=F6tt egyar=E1nt voltak kis klubok, =
=FCzletek =E9s egy=20
r=E1di=F3=E1llom=E1s is, annyira sikeres 
volt, hogy a tagok a tov=E1bbi, j=F6v=F5beni koncertez=E9s mellett =
d=F6nt=F6ttek. A=20
form=E1ci=F3hoz 1995 m=E1jus=E1ban 
csatlakozott egy harmadik zen=E9sz, Roel Meelkop =
(szint=E9n a THU20=20
tagja), =E9s vele imm=E1r tri=F3v=E1 
kieg=E9sz=FClve a Kapotte Muziek t=F6bb eur=F3pai koncertet adott =
(Hollandi=E1ban,=20
N=E9metorsz=E1gban, 
Olaszorsz=E1gban, Belgiumban =E9s Csehorsz=E1gban). A Kapotte Muziek =
tov=E1bbra is=20
l=E9tezik mint Frans de 
Waard st=FAdi=F3projektje. Koncertjeiken az egy=FCttes a =
minim=E1lisan felhaszn=E1lt=20
akusztikus hangot 
maxim=E1lis m=E9rt=E9kben vizsg=E1lja. Az =F6sszes hang elavult =
anyagokb=F3l sz=E1rmazik,=20
melyeket tev=E9kenys=E9g=FCk 
sor=E1n tal=E1ltak. Minden egyes koncertet egy =
&#8220;=F3cskas=E1gkeres=E9s&#8221; el=F5z meg az=E9rt,=20
hogy =FAj hangforr=E1sokhoz 
jussanak hozz=E1. Haszn=E1ltak m=E1r f=E9met (a nagyon kis =
darabokt=F3l a nagyon nagy=20
m=E9ret=FBig), f=E1t, pap=EDrt, 
m=FBanyagot, =FCveget, k=F6veket stb. Minden t=E1rgy =
hangtulajdons=E1gait alaposan=20
felder=EDtik, mik=F6zben 
mikrofonnal vagy kontaktmikrofonnal feler=F5s=EDtik =F5ket. =
Tov=E1bb=E1 ezeket a=20
hangokat a koncert sor=E1n el=F5re 
r=F6gz=EDtett akusztikus, k=F6rnyezeti =E9s elektronikus hangokkal =
keverik.
Thomas K=F6ner (N=E9metorsz=E1g): Daikan 
A dortmundi Zeneakad=E9mi=E1n tanult =E9s az arnhemi =
CEM-St=FAdi=F3ban tanulm=E1nyozta az=20
elektronikus zen=E9t. 
1994-ig filmes hangm=E9rn=F6kk=E9nt dolgozott. Thomas =
K=F6ner =FAj=20
performansza, a Daikan, egy folyamatban 
l=E9v=F5 m=FB. A montreali New Film, New Media Fesztiv=E1lon a =
Daikant az =DAj M=E9dia=20
D=EDj 2000-rel t=FCntett=E9k 
ki. A Daikan egy folytonosan v=E1ltoz=F3 kompoz=EDci=F3, mely =
els=F6t=E9t=EDtett teremben=20
ker=FCl el=F5ad=E1sra. A projekt 
f=F5 c=E9lja az =E9rz=E9kel=E9s hat=E1r=E1n l=E9v=F5 v=E1ltoz=E1sok =
=E9s transzform=E1ci=F3k =E9lm=E9nye. A=20
Daikan =E1t=E9l=E9s=E9vel a tudat a 
lebeg=F5 ill=FAzi=F3 =E1llapot=E1t hozza l=E9tre. A kompoz=EDci=F3 =
koncepci=F3ja/a hangok=20
mozg=E1sa a lass=FAs=E1g intenz=EDv 
benyom=E1s=E1t kelti, a darab id=F5ben =E9s t=E9rben is felt=E1rul. A =
hangz=E1s =E9s a=20
hangsz=EDn r=E9tegeinek lass=FA =E9s 
=E1lland=F3 v=E1ltoz=E1sa lehet=F5v=E9 teszi a kompoz=EDci=F3 =
=E9rz=E9kel=E9s=E9t, mely =E1thatol a=20
s=F6t=E9ts=E9gen =E9s =E1talakul a t=E9rben.
A Daikan =F6szt=F6nz=F5je, hogy az emberekkel m=E9ly =E9s jellegzetes =
m=F3don megossza az=20
id=F5, a hang, a zene 
=E9s a mozg=E1s e v=EDzi=F3j=E1t. A hallgat=F3nak a hang =
jelenl=E9t=E9nek =E9rz=E9ki =E9s szellemi=20
meg=E9rt=E9s=E9t kellene el=E9rnie. 
Egy olyan jelenl=E9t=E9t, amely nem vonatkozik semmire, =E9s nemcsak =
lehet=F5v=E9 tesz,=20
hanem =F6szt=F6n=F6z egy 
teljes tudatoss=E1got. &#8220;A hangz=E1s r=E9tegeinek lass=FA =E9s =
=E1lland=F3 v=E1ltoz=E1sa egy=20
olyan zen=E9t alkotnak majd, 
mely k=FCl=F6nb=F6z=F5 hangsz=EDneken =E9s t=E9rbeli megjelen=E9seken =
halad =E1t: a hang=20
keletkez=E9se a csendben &#8211; a 
hangok koordin=E1t=E1i a t=E9rben &#8211; elt=FBn=E9s=FCk az =
=FCress=E9gben.&#8221; (Thomas K=F6ner)
Jozef Cseres (Szlov=E1kia)
Zene- =E9s vizu=E1lis m=FBv=E9szeteszt=E9tik=E1t valamint =
filoz=F3fi=E1t tan=EDt a pozsonyi=20
Comenius Egyetemen =E9s a 
br=FCnni K=E9pz=F5m=FBv=E9szeti =E9s B=F6lcs=E9szettudom=E1nyi Karon. =
Kutat=E1s=E1nak =E9s elm=E9leti=20
=E9rdekl=F5d=E9s=E9nek 
k=F6z=E9ppontj=E1ban a zene =E9s a m=EDtosz k=F6z=F6tti =
struktur=E1lis kapcsolatok, a kort=E1rs=20
m=FBv=E9szeten bel=FCli 
m=FBv=E9szi =E1br=E1zol=E1s k=E9rd=E9se, a m=FBv=E9szeti =
interm=E9dia, valamint az elektronikus=20
=E9s az improvizat=EDv zene 
=E1llnak. Sz=E1mos tanulm=E1nyt =E9s cikket tett k=F6zz=E9 ezekr=F5l =
a t=E9m=E1kr=F3l szlov=E1kiai=20
valamint k=FClf=F6ldi 
foly=F3iratokban =E9s sz=E1mos nemzetk=F6zi szimp=F3ziumon is tartott =
el=F5ad=E1st.=20
1999-t=F5l a tekint=E9lyes Magyar 
M=FBhely m=FBv=E9szeti foly=F3irat szerkeszt=F5bizotts=E1g=E1nak =
tagja. Oktat=F3i =E9s=20
tudom=E1nyos hivat=E1sa mellett 
m=FBv=E9szeti projektek kur=E1tora =E9s szervez=F5je. A Society for =
Non-conventional=20
Music t=E1rsalap=EDt=F3ja, =E9s 
Michal Murinnal a t=E1rsulat =E9gisze alatt Sound Off n=E9ven =
nemzetk=F6zi=20
interm=E9dia-projektet ir=E1ny=EDt. 
1998 =F3ta a szlov=E1kiai, viol=EDni Rosenberg M=FAzeum igazgat=F3ja. =
A LENGOW &amp;=20
HEyeRMEarS =E9s a 
Duo Rozpet=ED tagjak=E9nt (Michal Murinnal illetve =
Marian=20
Pall=E1val) a diszkurz=EDv =E9s nem-diszkurz=EDv 
kifejez=E9si m=F3dok, valamint a m=FBv=E9szet =E9s a j=E1t=E9k =
hat=E1rain tev=E9kenykedik.=20
2000-ben Juh=E1sz R. 
J=F3zseffel =C9rsek=FAjv=E1rban megalap=EDtotta a Kass=E1k =
Centre for Intermedia=20
Creativity-t (K2IC). A Not So 
Good Music bemutat=F3k =E9s koncertek sorozata is Jozef Cseres =
legut=F3bbi=20
tev=E9kenys=E9geihez tartozik.
Don Ritter (Kanada/USA) 
A legeredetibb kort=E1rs vide=F3m=FBv=E9szek k=F6z=E9 tartozik. =
Tev=E9kenys=E9ge=20
intermedi=E1lis, nemcsak az 
alkalmazott technol=F3gia vonatkoz=E1s=E1ban, hanem nem-vizu=E1lis =
m=FBv=E9szekkel,=20
els=F5sorban improvizat=EDv 
zen=E9szekkel val=F3 egy=FCttm=FBk=F6d=E9se ok=E1n is. Jellemz=F5ik =
alapj=E1n Ritter=20
multim=E9dia-munk=E1i interakt=EDv performanszokra =E9s interakt=EDv =
install=E1ci=F3kra=20
oszthat=F3k. M=EDg az els=F5 csoportba tartoz=F3 m=FBvekn=E9l a 
v=E1ltoz=E1sokat hangszeres improviz=E1ci=F3 (melyek sor=E1n Ritter =
t=F6bbek k=F6z=F6tt a=20
k=F6vetkez=F5 m=FBv=E9szekkel 
dolgozott: George Lewis, John Oswald, Trevor Tureski, Tom =
Walsh, Thomas=20
Dimuzio, Richard 
Teitelbaum, Ben Neill) okozza, az install=E1ci=F3k sor=E1n =
azokat a=20
k=F6z=F6ns=E9g fizikai jelenl=E9te id=E9zi el=F5. B=E1r 
Ritter komplex technik=E1kat alkalmaz, hogy a k=F6z=F6ns=E9get =
eszt=E9tikai =E9lm=E9nyben=20
r=E9szes=EDtse, nem 
technokrata; sz=E1m=E1ra az interakci=F3 nem c=E9l, hanem eszk=F6z =
ahhoz, hogy a=20
term=E9szet, a g=E9pek =E9s a 
m=E9dia az emberi szem=E9lyis=E9gre gyakorolt hat=E1s=E1t =E9s =
befoly=E1s=E1t=20
vizsg=E1lja.
Marc Behrens (N=E9metorsz=E1g) 
T=F6bb ter=FCleten akt=EDv m=FBv=E9sz =E9s tervez=F5. Munk=E1i =
k=F6z=F6tt szerepelnek zenei=20
kompoz=EDci=F3k, install=E1ci=F3k, performanszok, objektek, vide=F3k =
=E9s tervrajzok.=20
N=E9metorsz=E1gban, Darmstadtban sz=FCletett, =E9s az 
Elgaland-Vargaland (m=FBv=E9szeti) Kir=E1lys=E1g =E1llampolg=E1ra. =
Frankfurt am Mainban=20
=E9l. Marc Behrens 
zen=E9je elektronikus/elektroakusztikus. Leggyakrabban egy egy=E9ni =
koncepci=F3=20
(motiv=E1ci=F3 =DE korl=E1toz=E1s,=20

k=F6zpontba =E1ll=EDt=E1s =DE=20
anal=EDzis =DE =
&#8230;) hat=E1rozza meg=20
a kompoz=EDci=F3kat =E9s a hangforr=E1sokat, melyek 
gyakran m=E1s m=E9di=E1ra is =E1talak=EDthat=F3ak (pl. video, film). =
Teh=E1t az=20
alapstrukt=FAr=E1k el=F5re form=E1lt 
fogalmakb=F3l sz=E1rmaznak (&#8230;=DE<FONT=20
size=3D2> k=EDs=E9rletez=E9s =DE=20
meghat=E1rozott fogalom =DE=20
tov=E1bbi k=EDs=E9rletez=E9s =DE &#8230;),=20

m=EDg egyes d=F6nt=E9sek a t=E9nyleges kompoz=EDci=F3 sor=E1n =
&#8220;zenei&#8221; krit=E9riumok alapj=E1n=20
sz=FCletnek, pl. hang 
(frekvencia) spektrum elhelyez=E9se, id=F5tartam, s=FBr=FBs=E9g, =
ritmus (gyakran csup=E1n=20
mint alig =E9szlelhet=F5 
metaritmus), hangcsoportok eloszt=E1sa, sz=FCnetek, hanger=F5szintek =
(&#8230;<FONT=20
face=3DSymbol size=3D2>=DE megalkotott =
strukt=FAra, 
alaphangok =DE anal=EDzis=20
=DE =
d=F6nt=E9sek <FONT=20
face=3DSymbol size=3D2>=DE befejezett =
kompoz=EDci=F3). A darabokat=20
gyakran =FAgy kompon=E1lja, 
hogy a hangalapanyagban l=E9v=F5 mikrostrukt=FAr=E1k nagyobb =
v=E1ltoz=E1st id=E9znek el=F5=20
(p=E9ld=E1ul egy =FAj t=E9ma 
kezdet=E9t). Sok 1995 ut=E1ni m=FBv=E9ben a hangok &#8211; melyek =
sz=E9les s=E1vban,=20
dinamikusan lettek szervezve &#8211; 
=FAj elrendez=E9se t=E1rul fel az alaphangok k=FCl=F6nb=F6z=F5 =
csoportjaib=F3l (a feloszt=E1s=20
krit=E9riumai az el=F5re form=E1lt fogalmakat k=F6vet=F5en, azok ut=E1n =
k=FCl=F6nb=F6znek). Marc=20
Behrens zen=E9j=E9ben mindig vannak =FAtvonalak, 
=EDgy a hallgat=F3 egy bizonyos id=F5tartam ut=E1n tapasztal egy =
=E1tmenetet (a=20
hangz=E1sban, a t=E9rben, az id=F5ben, 
a szerkezetekben). Mialatt a m=FBvei sz=F3lnak, a zene nemcsak egy=20
frekvenciateret alkot (melynek 
legmagasabb =E9s legm=E9lyebb frekvenci=E1i hat=E1rvonalat =
k=E9peznek), hanem egy=20
=E1tmeneti id=F5t is, amelyet a 
hallgat=F3 a saj=E1t szem=E9lyes idej=E9nek megv=E1ltoztat=E1sak=E9nt =
vagy=20
manipul=E1ci=F3jak=E9nt =E9rz=E9kel.
izo-fr (Magyarorsz=E1g)
A tri=F3form=E1ci=F3t Kov=E1cs Zsolt, S=F5r=E9s Zsolt =
=E9s T=F3th P=E1l=20
(=C9n) alap=EDtotta 2001 nyar=E1n, b=E1r a csoport tagjai 
k=F6z=F6tt m=E1r r=E9gebbi kelet=FB az egy=FCttm=FBk=F6d=E9s. =
S=F5r=E9s =E9s T=F3th az elm=FAlt =E9vek=20
sor=E1n m=E1r t=F6bb ad 
hoc-jelleg=FB koncertet adtak egy=FCtt, Tilos R=E1di=F3beli =
m=FBsorukban, a No=20
Wave/Self-Organazing Chaos 
c=EDm=FB programban pedig gyakran voltak hallhat=F3ak k=F6z=F6sen =
improviz=E1lt, =E9l=F5=20
soundscape-jeik. Kov=E1cs 
=E9s S=F5r=E9s, vagyis a S.K.Y du=F3 pedig az ut=F3bbi =
=E9vekben dolgozik egy=FCtt=20
k=FCl=F6nb=F6z=F5, nemzetk=F6zi 
=F6sszet=E9tel=FB improvizat=EDv zenei egy=FCttesekben is =
(Abstract Monarchy=20
Trio, Budapastis stb.), 
amelyekben a hangszeres metazene k=FCl=F6nb=F6z=F5 kifejez=E9si =
form=E1it keresik. Az=20
izo-fr zen=E9j=E9t alapvet=F5en 
az elektronikus hangz=E1s, a sz=E1m=EDt=F3g=E9pen gener=E1lt =
hangfolyamok, konkr=E9t zenei=20
reciklusok =E9s a k=F6rnyez=F5 akusztikus t=E9r z=F6rejeib=F5l, a =
h=FAros hangszerek=20
hangjaib=F3l =F6ssze=E1ll=F3 text=FAr=E1k sokszoros r=E9tegzetts=E9ge =

jellemzi. Az izo-fr produkci=F3iban legink=E1bb a hosszabb =
folyamatokban val=F3=20
gondolkod=E1s =E9rhet=F5 tetten, 
ahol a dinamikai =E9s a struktur=E1lis =E9rtelemben is =
sz=E9ls=F5s=E9ges, szokatlan=20
hangz=E1sok mozg=E1sa sor=E1n a 
hagyom=E1nyos hangszerek nem hagyom=E1nyos hangjai az el=F5z=F5ekben =
m=E1r digit=E1lisan=20
=E9s az =E9l=F5 
koncerthelyzetben kontakt mikrofonokkal el=F5=E1ll=EDtott =
szekvenci=E1kkal=20
szerves=FClnek. Az akusztikus szabadimproviz=E1ci=F3 =E1ltal=E1nos =
tendenci=E1ival szemben,=20
az izo-fr zenei dramaturgi=E1j=E1ban egyar=E1nt 
hangs=FAlyos az elektronikus zen=E9ben jelentkez=F5 =FAn. hurkol=E1s =
(looping)=20
=E9s az ism=E9tl=E9s technik=E1ja is, 
amely itt k=F6lcs=F6nhat=E1sban van az improviz=E1ci=F3 =
spontaneit=E1s=E1val, egy=FAttal az=20
adott pillanatban l=E9trej=F6v=F5 
=FAj hangz=E1sok be=E9p=EDt=E9s=E9vel a form=E1l=F3d=F3 zenei =
sz=F6vet eg=E9sz=E9be.
**********************************************************************=
****************
A fesztiv=E1l a weben:
http://www.mu.hu
http://www.uh.hu</DIV></BODY></HTML>

------=_NextPart_000_0033_01C17CA9.ACDA7600--