<div dir="auto">Bocsánat hogy még mindig felhívom magamra a figyelmet, nem illendő. Horváth Gergő mondta nekem hogy a fák más és más stratégiát használnak az élethez, és ez alakítja a formájukat. Sok sikert kívánok a bemutatóhoz. Egyszer egy lány kitépte a szívem, és a szobában futkosott vele nevetgélve, ezt láttam tripen. Ezt üzenem Getto Ferinek, hogy én akkor pontosan tudtam, ez mit jelent, és mi a jelentősége, de arra így sok év távlatából már nem emlékszem. Csak arra, hogy tetszett nekem. Mielőtt még ebből azt a következtetést vonnák le, hogy nem fából van a Sós Józsi, én nem tudok elég nagy köszönetet mondani az intermédiának. Most egy olyan kutatásba fogtam, amit Magyarországon csak kísérleti jelleggel lehet folytatni, ezt ma mondták a momén. Én meg is könnyebbültem, mert oda a szarka meg a farka, de csalódott is lettem. Nem tudok úgy csinálni, mintha hol nem a rendőrségen ülnék a haverom ügyében, hol nem ismeretlenekkel tárgyalnék, és közben zajlik a felvételi. Fogy a pénz, újra dolgozni kell. Nem tudom elfelejteni azt a csajt, aki annyira örült a látogatásomnak nem is olyan rég, de azóta volt egy csaj, aki örült, hogy végre egy jót beszélgettünk, és volt aki jót sz...</div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2017. máj. 21. 1:55 ezt írta ("Dávid Demeter" <<a href="mailto:demeter.david@kepzo.hu">demeter.david@kepzo.hu</a>>):<br type="attribution"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr">hi,<div><br></div><div><a href="https://soundcloud.com/analog-balaton/medvelabnyom" target="_blank">https://soundcloud.com/analog-<wbr>balaton/medvelabnyom</a><br></div><div><br></div><div>x</div><div><br></div><div>d</div></div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2017. május 19. 3:28 József Sós írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:sos.jozsef@kepzo.hu" target="_blank">sos.jozsef@kepzo.hu</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="auto">T. Lista,<div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Kössz, hogy 2010-ben beszállítottatok a dilisek gyógykezelésére jogtalanul, és úgy kezdtem 2011-et, hogy 30 kiló plusszal próbáltam benyalni magam abba a rendszerbe, ami végülis egy diplomát adott a kezembe, amivel lehet, tényleg lehet tovább menni. Ezt annak is köszönhetem, hogy szeretek olvasni, így nem tagadom, tényleg szégyellem magam, ha olyat nem tudtam, amit másoktól el se vártak. 2011-ben még azt híresztelték rólam, hogy egy lányt folytogattam a Képzőn, és ez a lány nem tudni ki volt. Horváth Byronról azt híresztelték régebben, hogy egy erőszakos állat, mert küzdő sportol. Én is egyre jobban belemegyek a küzdő sportba, de nem vagyok állat. Csak elegem van a gyökérségből és már nem érdekel. Nem érdekel a spirituális lófasz, nem érdekel a tingli tangli zenélgetés. Főleg ha le vagyok nézve, mert nem szopom állandóan a faszt és nem sodrom az ingyen cigit. Le vagyok nézve most, hogy a mome dla-ra jelentkezem, mert sportolok, és nem a trafó galériában állítom ki a kamu szart. Le van nézve az egész világ a művészet által mert sok fasszopó kurvázásra használja az egészet. A legnagyobb kurvapecérek szólnak be a csajozási módszereimre. Horror sztorikat találnak ki rólam, hogy én dilis vagyok. Kiben bízhatok? Kinek érdemes beszélnem? Mi az a közösség, amihez tartozom? Miért szóltok bele a magánéletembe, barátaim? Miért egyre nagyobb a bizalmatlanság felém, amikor ti már lófasszal se foglalkoztok, én pedig csak kutatok kitartóan. A könnyek kiszöktek most a szemeimből. Én azt hittem, ez az intermédia arról szól majd, hogy felfedezzük a világot. De még az utolsó esti csajt is lenyúljátok, mert akkora a művészetetek? Nem tudtok kettesben hagyni minket? Hogy történjen valami jó velem? Nem hajthat örökké a megfelelési kényszer, mint amikor 2010-ben úgy az ágyhoz kötöztek, hogy a bokámon a csontig bevágott a zsineg. Ezután híztam 128 kilóra. Óriási bizonyítási vágy volt bennem. Ma is az van, szívesen írok ide. Az elmúlt 2 hónapban volt, hogy vasajtó mögé zártak egy szobába, ahol egyedül voltam. De hol okostojás vagyok, hol agyatlan sportoló, hol cigánynak, arabnak néznek, villighatok azzal, hogy elmegyek zsidónak, máshol győzködnek hogy nem vagyok az, mert apámat nem így hívták. Szanaszét szívatnak a feministák, de engem érettségiző lányok rontottak meg, amikor 12 éves voltam, egy táborban. Nekem nem kellett senki a világon csak egy, akit már féltenek tőlem. Én nem tudom mit tehetek már ebben az életben, hogy legyen értelme művésznek, tudósnak lenni, amikor senkinek egy könyvet nem látok a kezében. Kérem az Istent, hogy csinálja vissza, amit rosszul csináltam az elmúlt hónapokban, mert én már rosszul érzem magam ebben a szcénában. Úgy érzem, becsapjuk az embereket, és végveszélybe sodorjuk az emberi kultúrát, ha kamuzunk, és becsapjuk magunkat.</div></div>
</blockquote></div><br><br clear="all"><div><br></div>-- <br><div class="m_2546967793091713128gmail_signature" data-smartmail="gmail_signature"><div dir="ltr"><div><div dir="ltr"><div>sent from my computer<br></div><div><br><div>t: 00 36 70 387 54 61</div></div></div></div></div></div>
</div>
</blockquote></div></div>