<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>Peter Brook Budapesten / Csatamez‘ /
Mahabharata</title></head><body>
<div align="center">Trafó - House of Contemporary Arts</div>
<div align="center">H-1094 Budapest Liliom u. 41.</div>
<div align="center"><b><br></b></div>
<div align="center"><b>Peter Brook:<i> Battlefield /
Csatamez‘</i><br>
2016.12.14-15. 20.00</b></div>
<div align="center"><b>2016.16. 16.00., 20.00</b></div>
<div align="center">http://trafo.hu/hu-HU/battlefield<br>
</div>
<div align="center"><a
href="https://www.youtube.com/watch?v=NOPU-mvbrdY&feature=youtu.be"
><b>TRAILER</b></a><br>
</div>
<div>Peter Brook a huszadik század egyik legnagyobb hatású
rendez‘je a Trafóba látogat<i> Csatamez‘ (Battlefield)</i>
címž el‘adásával december 14-16-án. Brook átformálta a
mžfajt; színházi rendezései, filmjei, színházelméleti
írásai az egész világon ismertek és elismertek. A Budapestre
érkez‘ produkció a hindu eposz, a<i> Mahabharata</i> csatajelenete
utáni pillanatát merevíti ki 70 percben. Az el‘adás
el‘zménye egy harminc évvel ezel‘tti, kilenc órás
el‘adás, amely az egész történetet színre vitte.</div>
<div><br></div>
<div>Peter Brook azzal hozott újdonságot majd hét évtizeddel
ezel‘tt, hogy szakított a hagyománnyal, lecsupaszította
színpadot, egyszerž, letisztult világot teremtett
el‘adásaiban. A Trafóban is megelevened‘ csatamezején sem
jelennek meg halott testek vagy fegyverek; a pusztítás és az
események húsbavágó komolysága mégis
megkérd‘jelezhetetlen. A produkció korokon és kultúrákon
ível át, s olyan gyöngyszemmé válik, ami örökké
aktuális - akárcsak a<i> Mahabharata</i>.<br>
</div>
<div>Brook Angliában kezdte munkásságát, volt a Royal
Shakespeare Company rendez‘je, Iránban helyi mžvészekkel
fogott kísérletezésbe, 1971 óta Párizsban él. Rendezett
színházat, operát, filmet, írt tanulmányt, esszét. A
szanszkrit legenda egészét adaptáló eredeti el‘adást, a<i>
Mahabharatat</i> tíz éven át tartó intenzív munka el‘zte
meg. A produkció valóban nemzetközi volt, hiszen indiai és
japán szerepl‘ is gyarapította az el‘adók sorát.<br>
</div>
<div>A három évtizede készült el‘adás nemcsak az egyedi
stílussal váltott ki nagy figyelmet és sikert, de azzal is, hogy
a hindu kultúra alapmžvét csatornázta be az európai
gondolkodásba.<i> “Brook sok évtizedes következetes
kulturális-színházi kutatómunkával esszenciálisan globális
(ugyanakkor kopírozhatatlan) nyelvet teremtett."</i> (Upor
László, <a
href=
"http://szinhaz.net/2016/08/09/upor-laszlo-a-csupasz-ter-es-a-megelt-ido/"
>színház.net</a>)<br>
</div>
<div>Az új produkció az el‘z‘höz hasonlóan nemzetközi,
Toshi Tsuchitori japán zeneszerz‘ él‘ játéka teremt benne
egyedülálló atmoszférát, belga, francia, afrikai, angol
színészek lépnek színpadra. Az adaptálásban és a
rendezésben pedig Jean-Claude Carričre és Marie-Hélčne
Estienne francia alkotók voltak Brook segítségére.<br>
</div>
<div>A<i> Csatamez‘</i> kifinomult, visszafogott eszközökkel
mesél életr‘l, halálról, emberi létr‘l:<br>
</div>
<div><i>“Elég, ha az egyik színész egy sárga takaróval
megáll az egyenes derékkal a földön kuporgó, maga elé
mered‘ társa mögött, elég, ha a szélesre tárt takarót
finom mozdulattal összezárja a másik arca el‘tt, és máris
többet - több elmúlást - élünk meg, mint egyetlen
ember halálát. Amikor galambról és a sólyomról
szóló tanulságos történet kerül sorra, két vízszintesen
tartott bambuszpálca szolgál mérlegül, két térdel‘
színész pedig a pálcára helyezett állal “méri ki" a
galamb és az igazságos király súlyát. Az öt el‘adó
magától értet‘d‘ plaszticitással mžveli a szót és a
zenét. Az arc, a tekintet, a mozdulat, a gesztus tisztaságában,
elengedett koncentráltágában a történet."</i> (Upor
László, <a
href=
"http://szinhaz.net/2016/08/09/upor-laszlo-a-csupasz-ter-es-a-megelt-ido/"
>színház.net</a>)<br>
</div>
<div><i>“Š káprázatos színházi el‘adás, aminek
hatására elgondolkodunk az emberi pusztítás végtelenségén,
de cselekvés helyett inkább visszavonulásra késztet."</i>
(Michael Billington, The Guardian)<br>
</div>
<div>A színháztörténeti ikon nem most látogat el‘ször
Magyarországra, a 70-es években és 2009-ben járt Budapesten.
Nemcsak el‘adásait tekinthette meg a közönség, de workshopot
is tartott a szakma hazai képvisel‘inek. Azóta kétszer járt
Magyarországon Brook, és mutatta meg, milyen a lecsupaszított
színház világa.<br>
</div>
<div align="center"><i>Angolul nyelven magyar felirattal</i></div>
<div align="center"><br></div>
<div><i>KÜLÖNÓRA / December 15-én 18.30-kor</i> A
Mahábhárata, India nemzeti eposza<i> címmel Dr. Wojtilla Gyula
egyetemi tanár tart bevezet‘ kisel‘adást. Minden
érdekl‘d‘t szeretettel várunk!</i></div>
<div><br></div>
<div> <br>
</div>
<div><b>További információ</b>: <a
href="http://www.newspeterbrook.com/">http://www.newspeterbrook.com/</a
></div>
</body>
</html>