<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">

<html><head><style type="text/css"><!--

blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }

 --></style><title>Hámos Gusztáv el‘adása a

Vetít‘ben</title></head><body>

<div>2016.<b> szeptember 28-án, szerdán 10 órától</b> a

Berlinben él‘</div>

<div> </div>

<div><b>HÁMOS GUSZTÁV</b></div>

<div> </div>

<div>videómžvész tart el‘adást<br>

</div>

<div><font size="+1"><b>FOTÓ - FESTMÉNY - FILM

címmel</b></font><br>

<font size="+1"><b></b></font></div>

<div><b>a Vetít‘ben</b>.</div>

<div> </div>

<div>Minden érdekl‘d‘t szeretettel várunk.</div>

<div> </div>

<div><b>Kiindulópont:</b></div>

<div><b> </b></div>

<div>Alain Resnais VAN GOGH (F 1948) címü  filmjének

témája a festmény, a fotók, és a film. A fotó, festmény,

film-röl folytatott diskurzus szempontjából Resnais e korai

munkáját nagyon fontosnak tartom, mert tudomásom szerint ez az

elsö olyan film ami mozdulatlan képekböl áll. Ahol tehát nem

mozog a mozi. Resnais úgy kezeli Van Gogh képeit mintha a fest‘

életének "fotódokumentumai" lennének. Ráadásul

Van Gogh szines festményeit fekete fehér filmre fényképezte,

igy a fest‘ drámai életét absztrakt módon meséli el. A

kamera szabadon mozog a képeken, a festöi világot önálló

valóságként kezeli és megszünteti a képkeretet. A

montázs révén a mü egy összetett gigantikus "film

képpé" kovácsolódik össze. Van Gogh életmžvét Resnais

kubista eszközökkel tette filmmé és közben folyamatos

párbeszédet valósít meg a film és a festészet között.

Bazin-nal szólva: "A film nem azért jött, hogy a

festményt szolgálja vagy, elárulja hanem azért, hogy egy új

médiális formát valósítson meg vele együtt".</div>

<div><br></div>

<div>http://www.hamos.info</div>

</body>

</html>