<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>Elképzelni egy mozgalmat: a Ma
Budapesten</title></head><body>
<div><b>ELKÉPZELNI EGY MOZGALMAT: A MA BUDAPESTEN </b><br>
<br>
<b>Megnyitó: 2016. szeptember 23. (péntek), 18.00</b><br>
<br>
A kiállítást megnyitja:<b> Balázs
Eszter</b> történész<br>
<br>
Megtekinthet‘:<b> 2016. szeptember 24. - 2017. január 15.</b><br>
<b></b></div>
<div>A <i>Ma</i> címž folyóirat és köre egy
elképzelt mozgalom valóságos intézményeként jelent meg a
magyar kulturális életben az els‘ világháború és a
forradalmak Budapestjén, 1916 és 1919 között. Kassák Lajos
és mžvésztársai az “új kultúra" megteremt‘iként
tekintettek magukra, amelynek ideológiáját nem csupán
manifesztumokban, hanem egy sokrétž intézményen keresztül
kívánták közvetíteni a társadalom felé. A kiállítás
négy téma felvetésével azt mutatja be, hogy Kassák és
köre a huszadik század eleji mžvészeti színtéren milyen
kulturális és társadalmi ambíciókkal és kommunikációs
technikákkal akarta kijelölni pozícióját a korabeli
magyarországi nyilvánosságban.<br>
</div>
<div><b>El‘képkeresés és kontextusteremtés</b><br>
</div>
<div>A magyar avantgárdra a múlttal való szakítás
kísérleteként szokás gondolni. Kassákék is gyakran vetették
el szónokiasan a halottnak vélt tradíciókat, ugyanakkor nem
egyszer idéztek meg folytathatónak, vagy legalábbis
újragondolandónak ítélt törekvéseket. A <i>Ma</i>-kör
két okból is fontosnak ítélte felmutatni köt‘dését a
mžvészet régi, és új jelenségeihez is: egyrészt azért,
hogy a számára fontos el‘képekkel legitimálhassa
létét és törekvéseit a magyarországi szellemi
közegben, másrészt, hogy egy bizonyos kulturális kontextus
megjelölésével orientálhassa közönségét
a <i>Ma</i> mžvészetének értelmezésében.<br>
</div>
<div><b>A <i>Ma</i> önmeghatározása</b><br>
</div>
<div>A<i> Ma</i> köré csoportosuló mžvészek nem
csupán szerz‘kként tekintettek magukra, hanem egy mozgalom
tagjaiként is. A<i> Ma</i> e tekintetben eltért a
többi magyar folyóirat szellemiségét‘l, és sokkal közelebb
állt a kortárs külföldi avantgárd lapokhoz.
A <i>Ma</i> mozgalomként való fellépésének végs‘
soron az volt az üzenete, hogy a lap szerz‘i
mžvészetfelfogásukkal és világnézetükkel képesek
megváltoztatni a magyarországi mžvészeti élet viszonyait,
hosszú távon pedig a társadalom kérdéseibe is bele tudnak
szólni.<br>
</div>
<div><b>A<i> Ma</i> mint intézmény</b><br>
</div>
<div>A csoportszeržséget er‘sítették
a <i>Ma</i> “kollektív" nyilatkozatai, kiáltványai,
cikkei, amelyeket rendszerint a “mozgalom" minden tagja
aláírt. A <i>Ma</i> folyóirat és kiadványai,
plakátjai vizualitásukban is ezt az egységességet
sugározták. A <i>Ma</i> tényleges céljává egyre
inkább az intézményesülés vált. Kassák a korabeli
nyilvánosság széles spektrumát lefed‘ programot indított:
könyvkiadót, galériát, szabadiskolát és el‘adóesteket
szervezett. Kassák elképzelése újszerž volt a tekintetben
is, hogy a piaci, az “üzleti haszonra alakult vállalatok"
mintájára létrehozott alternatív intézményrendszerével
az avantgárd mžvészek számára független fórumot
kívánt biztosítani.<br>
</div>
<div><b>Politika és avantgárd</b><br>
</div>
<div>A <i>Ma</i> kezdetben “irodalmi és
képz‘mžvészeti folyóirat" alcímmel jelent meg. A folyóirat a
politika és avantgárd iránt 1918-tól hangsúlyossá
váló érdekl‘dését az “aktivista mžvészeti és
társadalmi folyóirat" alcímmel jelezte. A Kassák-kör
élesen reagált a forradalmi változásokra, politikai
cselekvésként értelmezte, és 1919
tavaszán <i>aktivizmusként</i> definiálta saját
tevékenységét. A<i> Ma</i>-kör viszonya az 1918-19-es
forradalmak két rendszeréhez mer‘ben eltér‘ volt. Míg
Kassákék a Károlyi Mihály vezette polgári demokráciával
szemben szinte a kezdetekt‘l kritikusak voltak, addig a
Tanácsköztársaság kulturális politikáját részben hatalmi
pozícióból befolyásolták. Kassákék számára
kézenfekv‘nek tžnt, hogy a proletárforradalmat követ‘
“új világ" új mžvészetének lírai és vizuális
formanyelvét az aktivisták teremtik majd m eg. Ez azonban
konfrontációhoz vezetett az avantgárdot a korábbi
kritikusokhoz hasonlóan “érthetetlensége" miatt bíráló
kommunista vezetéssel. A kiállítás a vitát a maga
összetettségében, kronologikusan mutatja be.<br>
</div>
<div>A kiállítás a Kassák Múzeum Kassák Lajos avantgárd
folyóiratait bemutató sorozatába illeszkedik, amelynek els‘
része 2015-ben, <i>A Tett</i> indulásának
századik évfordulóján,<a
href="http://kassakmuzeum.hu/index.php?p=kiallitas&id=102"> <i
>Jelzés a világba: háború Ĺř avantgárd Ĺř
Kassák</i> </a>címmel nyílt meg. A mostani kiállítás
szintén korabeli forrásokra, javarészt a Kassák Múzeum
gyžjteményére támaszkodva, az els‘ világháború
és a forradalmak kontextusában mutatja be a
“pesti<i> Ma</i>" mžködését. A két kiállítás
fókusza azonban eltér‘, ahogy <i>A Tett</i> és
a <i>Ma</i> profilja is különbözött egymástól.
Míg <i>A Tett</i> esetében a lap antimilitarista
megnyilatkozásait olvastuk össze a korban uralkodó “háború
kultúrája" dokumentumaival, addig a Ma esetében egy részben
imagináriu s, részben ténylegesen létrejött avantgárd
mžvészeti mozgalom intézményesülésének kísérletét
vizsgáljuk.</div>
<div><br></div>
<div>További információ a kiállításról <a
href="http://kassakmuzeum.hu/index.php?p=kiallitas&id=202">itt
érhet‘ el</a>.<br>
</div>
<div>A kiállítást az <a
href="http://www.elsovilaghaboru.com/centenariumiemlekbizottsag/hu/"
>Els‘ Világháborús Centenáriumi
Emlékbizottság</a> támogatta.<br>
</div>
<div> </div>
</body>
</html>